EMNT–SZNT összefogás a jelképekért

Köszöntőbeszédében Tőkés László, az EMNT elnöke örömmel nyugtázta, hogy a két nemzeti tanács igyekszik visszatérni a kezdetekhez, a stratégiai partnerséghez, ezért a bő tíz évvel ezelőtti szellemben igyekszik továbbhaladni.

„Az összetartozás nemes alkalma legyen ez a nap, legyen az összefogás napja az autonómiáért. Letettünk a határrevízió álmáról, de területért jogokat követelünk” – jelentette ki Tőkés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője nem csak Bukarestnek üzent, hanem az RMDSZ-nek is, amikor arról beszélt, hogy a poszt-trianoni és posztkommunista idők terhe még mindig a romániai magyarságon ülnek, ami leginkább a tájba simuló, konformista, opportunista politikai osztály kinevelésében nyilvánul meg. Ma már nemcsak nyelvi, hanem politikai asszimilációról beszélhetünk, tette hozzá Tőkés László, hisz a romániai magyar politikai osztály nem Erdélyt képviseli Bukarestben, hanem Bukarest helytartójává vált Erdélyben. Az EMNT elnöke emlékeztetni kívánt arra is, hogy „mi vagyunk a leghűségesebbek az RMDSZ autonómiaprogramjához, híven őrizzük a Kolozsvári Nyilatkozat betűjét és szellemét”.

A Székely Nemzeti Tanács élén álló Izsák Balázs arról beszélt, hogy a közös küldöttgyűlésen olyan határozatokat kell elfogadni, amelyek a jövő számára készültek. „Amikor a Székelyföld autonómiájáról beszélünk, akkor a székely székek autonómiájáról beszélünk. A jövőben ez a nyolc székely szék közigazgatási hatáskört kell kapjon” – fejtette ki az SZNT elnöke. Izsák fontosnak tartotta, hogy a székelység törekvéseiben a közösség komolyan számíthat a baszk és katalán partnerekre.

Az ülés ünnepi és megemlékező része után az SZNT autonómiatervezetének a kiegészítését szavazták meg a székelyföldi küldöttek, majd az erdélyi nemzeti tanács tagjai a Partium sajátos jogállásáról döntöttek. A magyarság zászlóinak ügye volt az első napirendi pont, amelyben a két szervezet küldöttei közösen döntöttek. „A székely valamint a partiumi zászló közösségeink élni akarásának, évezredes erdélyi múltunknak, saját önszervező erőnknek, történelemformáló akaratunknak szimbólumai, melyet földi hatalom el nem ragadhat tőlünk” – áll a közös nyilatkozatban. Erre azért volt szükség, mert az elhíresült zászlótörvény által a közösségi jelképek használata immár törvényi alapot nyert – sajnálatos módon „a magyarnak mondott érdekképviselet” támogatásával, vélték a küldöttek.

A küldöttgyűlésen több határozattervezetet fogadtak el, a legtöbbről közösen döntöttek, de voltak olyan kérdések is, amelyekről a két szervezet küldöttei külön-külön szavaztak. Az elfogadott határozatok tartalmára még visszatérünk.