A Pro Európa Liga (PEL) emberjogvédő szervezet a hatályban lévő 442-es törvényre hivatkozva fejezte ki tiltakozását a marosvásárhelyi Kultúrpalota mögötti területre tervezett emeletes garázsok építése ellen. A jogszabály értelmében ugyanis egy műemlék környezete is védett területnek számít.
2012. március 01., 15:332012. március 01., 15:33
2012. március 04., 16:532012. március 04., 16:53
Először 2006-ban merült fel a városi tanácsban az emeletes garázsok megépítésének ötlete, amely az illetékesek szerint a főtér parkolási gondjaira nyújtana megoldást. Nemrég „felmelegítették” a témát, és a február 23-ai tanácsülésen tárgyaltak a kivitelezésről. Smaranda Enache, a PEL társelnöke is jelen volt az ülésen, ahol kifejtette véleményét, amelyet csütörtöki sajtótájékoztatóján is nyomatékosított.
„Elfogadhatatlan az az ötlet, amely szerint 5-7 emeletes betongarázst építenének a Kultúrpalota hátsó udvarára. Ez az intézkedés a műemlékvédelem szabályait sértené. Meglepő volt számomra, hogy a Demokrata Liberális párti és az RMDSZ-es tanácsosok megszavazták, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk a garázs megépítéséhez.”
A szervezet vezetője szerint, ha a civil társadalom nem lép közbe, akkor oda jutunk, mint a fővárosban, ahol a Szent József katedrális közvetlen szomszédságába egy 19 emeletes felhőkarcolót húztak fel, amelynek lebontása is veszélyezteti a műemléknek számító római katolikus székesegyházat.
„Hamarosan leülünk tárgyalni a kollégákkal, akik a zöldövezet- és a műemlékvédelem mellett kampányoltak, majd a törvényes előírások keretében civil megmozdulást is tervezünk” – mondta Smaranda Enache. Hozzátette: tárgyaltak műépítészekkel, akik elmondták, hogy Marosvásárhely főtere lazább talajon fekszik, s egy ilyen típusú garázs rezgései befolyásolhatják a Kultúrpalota szerkezetét.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
szóljon hozzá!