Éltetik a farsangi lakodalmas hagyományát

Szombaton délelőtt a Mátyus István iskola udvaráról indult és a megszokott útvonalon estére bejárta a falut a farsangi menet. Idén harmincnál több fiatal gondolta úgy, hogy ezt a hagyományt éltetni kell, és évente meg kell szervezni a Székelyföldön egyedi farsangi lakodalmast, ahol inkább a farsangtemetés szokásos.

Kibéden székely lakodalmat utánoznak, ahol a szereplők két csoportba oszlanak: a „szépek” közé tartozik a vőlegény, azaz fehér bojér, a menyasszony, azaz piros bojér, az úrfi és kisasszony, a násznép, bekérők, lovasok. A „csúfak” seregébe a két koldus és az ostorosok tartoznak, ez utóbbiak vigyáznak a násznépre, a „szépekre”, hogy a civilek ne közelíthessék meg azokat. Az ostorosok mindenféle mókát végrehajthatnak, a legnagyobb pocsolyákba is beleugrálnak, autókat állítanak meg pénzt kéregetve, de a kapuban bámészkodókat is lerohanják egy-egy lej reményében. A menet az egész falut bejárja, betérnek mindenhová, ahol fogadják őket, vagy ahol lány is van a portán. Ilyenkor a násznép és a lovasok eljárnak egy táncot, és a ház leányát is megforgatják. A menet továbbhalad, a hátramaradt koldusok tarisznyájába szalonna, kolbász, krumpli, bor kerül, de pénzt is adnak a fiataloknak.

A farsangi menetelés célja, hogy a falu népét az esti mulatságba hívják, ahol a fiatalok szülei és a lányok elkészítik a farsangi lakomát, vacsorát, amelynek elfogyasztása után reggelig tartó bál következik. Néhány éve a házasemberek a farsangi időszakban kosaras bált is szerveznek, az itt gyűlt adományokat a kultúrotthon javára fordítják. Mivel most szép művelődési hajlékkal rendelkeznek, a pénzt más közösségi célokra fordítják majd.

Jelenlegi formájában az 1960-as évek végétől él a kibédi farsang, amikor a fiatalok visszahozták szokásba. A kibédi farsang tulajdonképpen a felnőtté válás folyamata is. Aki nem vett részt benne, az felnőttként is másként élte meg a közösséget, ezért minden fiatal igyekezett részese lenni a játéknak. A farsangi alakoskodásban még a közelmúltban is a csak a katonaság előtt álló fiatalok vettek részt, ma már a 14 és 20 év közöttiek. A főszervezők a húszévesek, akik ilyenkor ölthetik magukra utoljára az álarcot. Egy fiatal átlagban négyszer-ötször öltözhet be, s elsőként legalább kétszer „szépnek” kell öltöznie, hogy utána „csúf” lehessen.

Péntek este a kultúrotthon előcsarnokában a kibédi farsangot megörökítő tárlatot nyitottak meg: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész negyven és a helyi Barabási Attila amatőr fotós tíz képe mutatja be az 1984., 1988., 1994., 2010. és 2015. évi farsangokat. Ezeknek az az érdekessége, hogy három generációt is felvonultat, azaz 1984-ben olyan fiatalok voltak beöltözve, akiknek ma már az unokái alakoskodnak. A népes közönség nagy érdeklődéssel fogadta a Barabás László néprajzkutató méltatta tárlatot, próbálták felfedezni a maszkok mögötti személyeket vagy felismerni a maszk nélküli fiatalokat. A tárlat farsangi hangulatban zárult, fánkot, főtt kukoricát, kalácsot, bort, pálinkát szolgáltak fel a résztvevőknek.