Együtt emlékezik Trianonra az EMNT és az SZNT

Közös tanácskozásra hívta össze küldötteit a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. A nyilvánosság előtt zajló ülésre nem véletlenül kerül sor június 4. előestéjén – a Magyar Országgyűlés a 2010. évi XLV. számú törvényben kimondta: június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. „Ezáltal éppen a nemzeti gyász napján irányította mindannyiunk figyelmét a nemzeti összefogásban rejlő erőforrásokra, amelyekre alapozva egy szabad, békés, építést és gyarapodást hozó jövőt lehet felépíteni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács számára szintén kiemelt jelentőségű, hogy ez a törvény azt is kimondja: »...az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására...«” – olvasható a Tőkés László és Izsák Balázs által közösen aláírt dokumentumban.

Az EMNT valamint az SZNT elnöke úgy véli, Romániában jelenleg is több olyan folyamat zajlik, amit nyugodtan lehet magyarellenesnek nevezni, antidemokratikusnak, általában véve pedig ellentétesnek azzal az európai szellemi örökséggel, amelyre az Európai Unió szerződéses rendje felépül. Éppen ezért a romániai magyar nemzeti közösség a román és a magyar nép közötti történelmi megbékélésben érdekelt, abban, hogy Magyarország és Románia között hosszú távú jó viszony alakuljon ki, és a kölcsönös bizalom légkörében váljon a két ország egymás stratégiai partnerévé. Mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mind a Székely Nemzeti Tanács úgy véli, ennek elengedhetetlen előfeltétele a romániai magyar nemzeti közösség számára biztosítani törvényesen elismert jogainak tényleges gyakorlását, e jogok bővítését és intézményi garanciáinak megteremtését.

Kérdésünkre, hogy az utóbbi években tapasztalt elhidegülés után a közös ünnepi megemlékezés egy kis lépés az újra egymásra találásra, Izsák Balázs igennel válaszolt. „Azt hiszem, hogy a tavaly ősszel kötött stratégiai partnerség, majd az azt követő közös sajtótájékoztatók előrevetítették ezt az eseményt, mellyel folytatni szeretnénk a 2003-ban elindított együttműködésünket. Nem titok: az évek során felmerültek olyan kérdések, amiknek megválaszolását másként láttunk, vitáztunk is, de az alapvető dolgokban mindig egyetértettünk” – fejtette ki Izsák. Az SZNT vezetője fontosnak tartotta leszögezni, hogy személyes ellentétek soha nem voltak. Izsák Balázs szeretné, ha a jövőben is szerveznének közös megmozdulásokat, melyben a civilek is, a romániai magyar pártok is bekapcsolódnának, akár két évvel ezelőtt a Székelyek Nagy Menetelésébe.

Sándor Krisztinától, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökétől azt szerettük volna megtudni, hogy a közös megemlékezés protokolláris oldalán túl a fokozódó együttműködésnek lesz-e kézzel fogható eredménye. „Előkészítettünk egy pár határozat-tervezetet és állásfoglalást, amit közösen szeretnénk elfogadni. Kiemelt helyen szerepel a romániai magyar nemzeti közösség háromszintű autonómiakoncepciójának közös képviselete, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet parlamenti beterjesztésével kapcsolatos gyakorlati tennivalók megvitatása, a partiumi autonómia ügyének kiemelése, a zászlóügy illetve az ezekkel kapcsolatos határozatok elfogadása” – sorolta a napirendre kerülő kérdéseket az EMNT második embere.

A délután 3 órakor kezdődő ülés hagyományos módon, de az ünnepi alkalomra való tekintettel is nyitott a nagyközönség számára.