
Fotó: Veres Nándor
A tejkvóta megszüntetése miatt bekövetkezett árcsökkenés és a támogatások alacsony szintje arra ösztönzi a mezőgazdászokat, hogy eladják állataikat. A jelenség a kutyfalvi állattenyésztők körében is megfigyelhető, hiszen sokan eladták szarvasmarháikat, és más jövedelmi forrás után néztek. Két helybeli állattenyésztővel beszélgettünk arról, hogy mi az oka annak, hogy ez bekövetkezhetett.
2016. július 22., 15:262016. július 22., 15:26
2016. július 22., 15:272016. július 22., 15:27
A mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók a már említett ok mellett keveslik az állami támogatást is, ezért más megélhetési lehetőséget választanak. A megkérdezettek elmondása szerint a jószágok száma évről évre csökken a faluban, az elmúlt három évben 110 szarvasmarhát tartottak a faluban, tavalyra már csak 60 maradt, míg az idén mindössze 11 van. A tej szabadon való eladásából vagy feldolgozónak való átadásából származó összeg nem fedezi még a havi kiadást sem, a földek megmunkálására sincs lehetőség, mert kiöregedett a község.
Barta Attila helyi állattenyésztő víziója szerint ilyen körülmények között a községben nincs jövője a mezőgazdaságnak, hiszen a fiatalokat ez az ágazat egyáltalán nem vonzza, mindenki egyetemre menne, vagy más területen helyezkedne el. A gazda visszaemlékezett arra az időre, amikor sokat jelentett az, ha egy családi gazdaságban állatok voltak. „Ma már közömbösen tekintenek az állatokra, hiszen a nagy üzletek megjelenése és jelenléte miatt mindenki onnan vásárol, nincs rászorulva az egészséges saját termékre” – mondta Barta Attila. Véleménye szerint megéri a külföldieknek, hogy kevesebbért adják el termékeiket, mert sokkal olcsóbban állítják elő, mint a mi gazdálkodóink, az évi bejövetelük meg akkora, hogy megengedhetik maguknak az olcsójánoskodást.
Beszélgetőpartnerünk szerint azért is csökken a mezőgazdasággal foglalkozók száma, mert az állattenyésztés sok türelmet, állandó ottlétet – nincs szabadnap, ünnepnap –, energiát, nagy anyagi befektetést igényel. „Hiába fordulnak az állatokhoz szeretettel, s gondoskodnak róluk, így, minimális támogatással nem éri meg” – mondta Barta gazda. Másik probléma a bizalom hiánya – nehéz olyan embert találni, akire rá merik bízni jószágaikat, és a falu kiöregedése miatt nincs kit fogadni, hogy megmunkálja földjüket. Csak akkor éri meg állatokkal foglalkozni, ha megvannak a szükséges földművelő gépek és szakemberek, ezekkel lehet költséghatékony gazdálkodást művelni, hiszen az eszközök kölcsönzése vagy a bérmunka óriási anyagi megterhelést okoz.
A kutyfalvi mezőgazdászok számára problémát okoz az állatok táplálékkal való ellátása, a takarmány biztosítása, hiszen (például) a július 18-án kiöntött Maros nagy károkat okozott, elárasztva a termőföldeket, legelőket, kaszálókat, így a jószágoknak nincs mit enniük – mondta el Ioan Mărginean volt állattenyésztő, aki felhagyott a marhatartással. A széna megvásárlása, házhoz szállítása jelentős összeget igényel, ami nem fordul vissza a tej árában. A juhtartóknak sem könnyű, a gyapjút már senki nem vásárolja fel, sertéssel sem éri meg foglalkozni az utóbbi években, annyira lecsökkent a disznóhús ára. Egyedül a tej felvásárlási ára jelentett némi biztonságot a gazdálkodóknak, de a kvótabeszüntetés óta ez is drasztikusan csökkent.
A helybeli termelők nem túl derűlátó véleménye szerint kevesebb mint két éven belül már senki nem fog állatot tartani a gazdaságában Kutyfalván, a volt tejtermelők is a nagy üzletházak kínálatára szorulnak majd tejből és tejtermékből. Ha nem figyel oda az agrárium vezetése, a mezőgazdaság teljesen megszűnik – vélekednek.
Jakab Ibolya
Három aknagránátot találtak a földben szombaton Nyárádszeredában, a robbanóeszközöket mostanra elszállítottak a helyszínről – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a fejedelemről Marosvásárhely magyar közössége. Az ünnepség emlékeztetett a város szabadságharcban betöltött meghatározó szerepére is.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Elutasította a marosvásárhelyi önkormányzat a Postarétre tervezett egészségügyi központ megépítésére vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ-es tanácsosok szerint a dokumentáció nem felelt meg a zöldövezetekre és a műemlékvédelemre vonatkozó előírásoknak.
A helyi érdekeltségű vasúti szolgáltatás előkészítéséről, a földrengésveszélyes tömbházakról és a várbeli vendéglők bérbeadásáról is döntöttek csütörtökön. A marosvásárhelyi képviselő-testület csaknem ötven napirendi pontot tárgyalt.
Újraválasztották Kovács Mihály Leventét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen.
Több mint két napja dolgoznak a tűzoltók a ludasi hulladéklerakónál keletkezett tűz megfékezésén. A lángokat már eloltották, de a területen továbbra is vannak tűzfészkek, amelyek folyamatos felügyeletet igényelnek.
Óriáskivetítőn lesz megtekinthető csütörtök este a világbajnoki pótselejtező elődöntője a marosvásárhelyi várban.
Átadták szerdán Héjjasfalván az országos bölcsődeépítési program keretében felhúzott legújabb intézményt – ez már az 55. „zsiráfos” bölcsőde, amely jellegzetes arculatához tartozik egy foltos hosszúnyakú is a bejáratnál.
Hivatalból indítottak eljárást egy közösségi médiában megjelent bejelentés nyomán a Maros megyei rendőrök március 24-én, amely szerint egy segesvári férfi nem megfelelő körülmények között tartja kutyáját.
szóljon hozzá!