Bemutatták mindazt, ami erőssége Marosvásárhelynek

A házigazda szerepét Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke töltötte be. Elmondta, október 10. a projekt leadási határideje, amikor 14 város nyújtja be pályázatát a cím elnyerésére. Eredményt december 10-én hirdetnek. Ekkor derül ki, hogy Marosvásárhely benn marad-e a versenyben, a végleges eredményhirdetésre 2016 szeptemberében kerül sor.

Raed Arafat, a rohammentő-szolgálat alapítója megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nagyköveti szerepet ő töltheti be. Meggyőződése, hogy Marosvásárhely megérdemli a kulturális főváros címet. Peti András alpolgármester kiemelte, megtiszteltetést jelent kulturális fővárosnak lenni, ugyanakkor kötelezettséget is. „Annak ellenére, hogy különbözőek vagyunk, egy célt szolgálunk. Remélem, 2021-ben Marosvásárhely elsőként válik a multikulturalitás fővárosává” – fogalmazott az alpolgármester. Ugyanezt a gondolatot fejtette ki Soós Zoltán, aki elmondta, kevés város büszkélkedhet annyi színházzal, ahány Marosvásárhelyen működik, abban a városban, amely az utolsó igazi multikulturális város Romániában.

Az eseményen bemutatták a terveket, mindazt, ami úgymond erőssége Marosvásárhelynek és szűkebb környezetének. Többször is elhangzott, hogy a kulturális főváros cím elnyerése mi mindent jelent a városnak: a turizmus, a gazdaság fellendülését, a helyi sajátosságok ismertté válását a nagyvilágban.

A Marosvásárhelyen készült szlogent viselő projektet öt nyelven készítik: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul. A várban öt műhelyt is felállítottak, ahol a legjellegzetesebb népi foglalkozásokat és hagyományos ízeket ismertették. A hegedűkészítéstől, a fazekasságig, a gulyásfőzéstől a puliszkakészítésig szinte mindenbe bele lehetett kóstolni.