Bemutatkoztak a nagyvilág magyar fotóművészei

Első alkalommal történt az meg, hogy a beküldött több mint ezerötszáz fotót három helyszínen három zsűri értékelte, majd döntötte el, hogy melyek vegyenek részt a kiállításon – mondta Kovács László Attila, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének erdélyi alelnöke, hozzátéve, hogy az idén a hagyományőrzés a kedvenc téma, a fotósok leginkább az erdélyi szokásokat, hagyományokat kapták lencsevégre. Vagyis „újból felfedezték” Erdélyt, sokan jönnek a határokon túlról, mezőségi, székelyföldi falvakat látogatnak meg, ismerkednek az ott élőkkel, figyelik szokásaikat, részt vesznek hagyományőrző eseményeiken.  

Egy tavalyi kezdeményezésre először adtak át életműdíjat – mondta lapunknak az alelnök, akinek javaslatára első alkalommal Moldován Mihályt, szecselevárosi fotóművészt ismerték el e díjjal, illetve poszt mortem Nagy P. Zoltán életművét Csíkszeredából. Az idén Bálint Zsigmond, a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub tagjának javaslatára annak művésztársa, Haragos Zoltán vette át a díjat. „Mindig csodáltam Zoli bácsi munkásságát, akit az erdélyi fotóművészet egyik meghatározó személyiségének tartok, és nagyon örülök, hogy őt javasolta Bálint Zsigmond e díjra” – fogalmazott Kovács László Attila, aki sepsiszentgyörgyi fotóművészként a Padlás című, fekete-fehér, Backamadarason készült alkotásával vett részt a csütörtökön megnyíló tárlaton.

A kiállításon nagyon színes és változatos a látnivaló, színes és fekete-fehér fényképek tekinthetők meg, tematikájukban a hagyományőrzéstől, a szociofotóig szinte minden megtalálható: falusi porta, tájkép, nagyvárosi építmények, csendélet, öregemberportré, gondtalan gyermekarcok, gondolatébresztő kompozíciók.

A Magyar Fotóművészek Világszövetsége 2001-ben jött létre azzal a céllal, hogy csapatot alkosson a világ különböző helyein élő, magyar kultúrájú fotóművészeknek, lehetőséget adjon a találkozásra, egymás megismerésére, a közös rendezvényeken való részvételre, a bemutatkozásokra.