Az összetartozás fája körül emlékeztek Trianonra Marosvásárhelyen

A szervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést. És így történt – szombaton 4 óra 30 perckor megszólaltak a marosvásárhelyi magyar egyházak templomainak tornyában a harangok. Az unitárius templom udvarán pedig harangzúgás közben vette kezdetét az emlékezés.

Nagy László unitárius lelkész kiemelte – ez a nap az egymásra való odafigyelés ügyét kell hogy szolgálja, az együttgondolkodás, az együttmunkálkodás jegyében kell meghozni annak bizalmát, hogy gyermekeink, unokáink ezen a nyelven, az anyanyelvükön imádkozhassanak a jövőben is. A négy évvel ezelőtt elültetett almafa, amely megfogant, kifejlődött, az összetartozás fája egy felkiáltó jel kell hogy legyen minden marosvásárhelyi magyar ember számára, amely nem a múltban elszenvedett igazságtalanságra kell hogy emlékeztessen, vagy nem csak arra, hanem elsősorban arra, hogy együtt vannak közös dolgaink, amelyeket összefogással valósíthatunk meg.

Az EMKE Maros megyei elnöke, Kilyén Ilka színművésznő elmondta – neki is fáj ez a nap, bár nem az ő életében történt a tragédia, de a jelenlévő emlékezők közül sincs bizonyára senki, akinek élete folyamán következett be a 96 évvel ezelőtti igazságtalanság, s mégis itt vagyunk, mert tudjuk – minden egyes szóért, minden tábláért, minden emberért meg kell küzdenünk, s ez a küzdelem egyesít bennünket, tesz erősebbé és bizakodóvá.

Az EMNT megyei elnöke, Cseh Gábor köszönetet mondott a marosvásárhelyi, a Maros megyebeli és a zalaegerszegi egyházaknak, akik a gyász emlékének pillanatában felkérésükre megszólaltatták a harangokat. Kiemelte – az ország megcsonkítását talán nem is a világháború eseményei, a veszteseknek a győztesek általi megtorlása okozta, inkább a magyarok ellenségei fogtak össze, hogy ellehetetlenítsenek egy nemzetet. S hogy ez így volt, bizonyítja több nyugati politikus – Francesco Nittitől kezdve, Herbert Henry Asquith-en keresztül el egészen David Lloyd George-ig vagy Arthur Neville Chamberlainig – későbbi nyilatkozata, amelyek azt igazolják, hogy a magyaroknak egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok akartak maradni.

Barabás Miklós történelemtanár a békediktátum „hozadékát” leltározta, a kétharmadnyi területvesztést, a három és félmillió magyar határokon kívülrekedését, s azt a máig érvényes wilsoni elvet – gyenge vigaszként – hogy a szász és székely autonómiát írásba foglalta, ám amelyet az utódállam máig sem hajlandó betartani.

Ezután Ritziu Ilka Krisztina népdalokat adott elő, Kilyén Ilka színművész elszavalta Wass Albert: Üzenet haza című versét. A marossszentgyörgyi Szent Cecilia együttes előadása zárta a megemlékezést. Koszorúkat helyeztek el az összetartozás fája alatt, majd az egybegyűltek a két himnuszunkat énekelték el.