Fotó: Boda L. Gergely
Romániában december 10-ét a meddőség napjává nyilvánították. Nagy Barna szülész-nőgyógyász főorvos, a Zygota Maros Meddőségi Klinika orvosi igazgatója szerint az utóbbi időben növekedett a meddő párok száma.
2014. december 10., 18:272014. december 10., 18:27
Kérdésünkre, hogy van-e különbség aközött, amit az orvostudomány és a közhiedelem meddőség szóval illet, az orvosigazgató elmondta: mindkét esetben a fogalom azt jelenti, hogy egy párnak nem lehet gyereke. Tény azonban, hogy az Egészségügyi Világszervezet meddőségként határozza meg azt, amikor egy év fogamzásgátló használata nélküli próbálkozás után nem történik meg a teherbeesés.
Az orvostudomány ezeknek az eseteknek mintegy kétharmadának találja meg az okát, a fennmaradó párok esetében ismeretlen eredetű meddőségről beszél. Orvosi szempontból a meddőség hátterében nemcsak szervi, hanem genetikai és immunológiai okok is állhatnak. Az orvostudomány először mindig a pár meddőségéről beszél, majd a kivizsgálások után válik nyilvánvalóvá, hogy női vagy férfi meddőségről van szó.
Nagy Barna elmondta: az utóbbi időben növekedett a meddő párok száma. Ezt a statisztikák támasztják alá, ugyanis korszerű módszerekkel ma már bebizonyítható a meddőség. Másrészt egyre nagyobb azon nők száma, akiknek nagyon fontos a karrierépítés, az anyagi háttér biztosítása, s ezért később terveznek gyereket. Ám minél inkább kitolódik ez az idő, annál jobban csökken a teherbeesés esélye.
Ha a meddőséget kiváltó alapbetegség nem gyógyítható, szóba jöhetnek a mesterséges megtermékenyítés különböző eljárásai. „A lombikbébi-program az, ami esélyt nyújthat ilyenkor a teherbeesésre” – mondta a főorvos. Nagy Barna szerint a klinikájuk nyújtotta szolgáltatásokon keresztül rövidtávon csökkenthetők a demográfiai negatív mutatók. „A negatív népszaporulat annak tudható be, hogy csökken a gyerekvállalások száma, aminek nagyrészt társadalmi, anyagi okai vannak, viszont ezen okok megszüntetésére évekre van szükség. Olyan párok esetében, akiknek nem lehet, de szeretnének gyerekeket, mi segíteni tudunk” – nyomatékosította.
Az orvosigazgató szerint azért hasznosak és szükségesek az ilyen figyelemfelkeltő napok, mert a szóban forgó jelenségről érintettek, érdekeltek nyilatkoznak, és ezáltal magukra tudják vonni a döntéshozók figyelmét. A 2013-ban felfüggesztett országos mesterséges megtermékenyítési program újraindításáról azonban a jövő évi költségvetés elfogadása előtt konkrétumot még nem tudott mondani a klinika vezetője.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!