Anyaországi támogatásra számíthat a MOGYE

A Marosvásárhelyen szervezett Határokon átnyúló összefogás a magyarnyelvű felsőoktatásért című rendezvényen elhangzott: a magyarországi oktatók nem csak egy-két hétvégi előadásban, hanem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának akkreditálásához elengedhetetlen hosszabb távú stratégiában gondolkoznak. Az utóbbi három évben a RMOGYKE által szervezett tanfolyamokon mintegy száz anyaországi egyetemi oktató tartott Marosvásárhelyen előadást úgy, hogy ezért semmiféle honoráriumot nem igényelt.

Amint Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem általános orvostudományi karának dékánja elmondta, Magyarország különböző egyetemeiről több oktató is jelezte már, intézményes keretek között is készségesen vállalná a hosszabbtávú segítségnyújtást. Mint ismeretes, 67 évvel ezelőtti létesítésekor is, a román királyi rendelettel létrehozott egyetemen kezdetben számos magyarországi professzor tanított, igyekezvén kinevelni erdélyi utódjaikat.

„A legkönnyebben, legjobban a hallgató az anyanyelvén tudja elsajátítani a tananyagot. Teljesen értelmetlen magyarul tanulni az elméletet és románul a gyakorlatot, mint ahogy jelenleg történik a MOGYE-n. Ennél is fontosabb, ha a beteg anyanyelvén tudja megértetni magát az orvossal” – domborította ki előadása keretében Péterffy Árpád, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki hajdanán Marosvásárhelyen, anyanyelvén végezte tanulmányait, és helytállt az ország romántöbbségű vidékein, majd évek múltán Svédországban.

A romániai magyar nyelvű oktatás nem csak a magyarok érdekeit szolgálná, hanem a románokét is – fogalmazta meg Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem általános orvostudományi karának dékánja, valamint Dávid László, a Sapientia rektora.

„Üzenem a román kollégáknak, hogy a magyar tagozat létrehozása nem veszélyezteti sem az ő, sem a tanítványaik jogait. Vagy jobb lesz, ha elitek nélkül, a román társadalom eltartottjai leszünk?” – tette fel a kérdést az Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetője, aki szerint az egyetem, amely saját közösségével száll szembe, mint jelen esetben a magyar törvénnyel és a magyar tagozat létrehozásával dacoló MOGYE, hitelét veszíti. Az erősebb érdekérvényesítés érdekében Dávid afféle erdélyi rektori konferencia létrehozását javasolta. A testületben helyet kapnának a hazai magyar egyetemek rektorai, dékánjai valamint az ő helyetteseik. „Végre össze kell fognunk, vállalnunk kell a hiteles építkezést, az egymás támogatását” – hangsúlyozta Dávid László. Szerinte, ha Erdélyben is létezne egy, a magyarországi Rektori Konferenciához hasonló testület, most ez is hallathatná szavát a MOGYE ügyében.

A konferencia keretében Szabó Béla, a vásárhelyi egyetem általános orvosi karának leváltott dékánhelyettese, a magyar oktatók szószólója arra a román fél által elhallgatott tényre hívta fel a figyelmet, hogy a másodrangú egyetemmé minősített MOGYE a magyar tagozat létrehozása nélkül sem teljesíti az akkreditálási feltételeket. „Ami a magyar tagozat helyzetét illeti, eddig egy tudatos elsorvasztási politika folyt, most pedig a szemünkre vetik, hogy nem vagyunk akkreditálhatók” – mondta Szabó annak kapcsán, hogy míg a magyar hallgatók aránya az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt, az oktatóké vészesen csökkent. Ilyen körülmények között rendkívül aggasztó, hogy a törvény alkalmazása és a magyar tagozat létrehozása ellen tüntető román diákok és az őket felbújtató oktatók ugyanazokat a jelszavakat hangoztatják, mint az 1990 fekete márciusához vezető időszakban.

„1990-ben azzal vádoltak minket, magyarokat, hogy túl hirtelen kértük az anyanyelvű oktatás visszaállítását. Azóta eltelt huszonkét év, kérdem én, ennyi idő sem volt elég egyeseknek, hogy megértsenek minket?” – tette fel a retorikus kérdést Ajtay Kincses Mária, a konferenciát szervező Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület újonnan választott elnöke.