A tudást és gyümölcsét értékelték a borászok

A tavaly indított Borum a Kárpát-medencei szőlészek és borászok tapasztalatszerzési lehetősége, szakmai konferenciája, alkalom egymás és boraik megismerésére, de évente borversenyt is szerveznek ilyen alkalmakkor. Az MRSZ-nek van egy speciális programja, az Egyháztáj, amelynek három fő eleme van. Az egyik a kisgazgák vetőmaghoz való segítése, másik a kistermelők és városi fogyasztók közvetítők nélküli összekapcsolása, termelői vásárok szervezése, az értékesítés támogatása. Harmadik pillér a szakmai programok szervezése, mint a mostani Borum. Ezt tavaly tavasszal szervezték elsőként Sárospatakon, ősszel Móron, most Bihardiószegen, és az az elképzelés, hogy évente két színhelyen, történelmi borvidékeken találkozzanak, ahol megismerik az illető térség múltját, jelenét, de az egymástól távol lakó gazdák is találkozhatnak egymással. Feladatuknak érzik kiépíteni az alapvető kapcsolatokat, amelyek az elmúlt évtizedekben megszakadtak vagy nem is léteztek – tudtuk meg Kocsis Attila debreceni református lelkésztől, az MRSZ Egyháztáj programjának igazgatójától.

A hétvégi programon mintegy száz magyarországi, felvidéki, délvidéki és partiumi szőlősgazda és bortermelő vett részt. A találkozót Mados Attila diószegi polgármester és Bara László lelkész nyitotta meg szombaton délben, a vendégek megismerkedtek Diószeggel, majd a szakmai program keretében Kiss Zoltán mérnök beszélt a szilágysági pezsgőgyártás jelenéről és lehetőségeiről, míg a magyar kormány Földművelési Minisztériumának osztályvezetője, Sztanev Bertalan azt taglalta, hogy a bor a 21. században élelmiszer-e, alkoholos ital-e vagy élvezeti cikk, illetve milyen uniós szabályozásokra kell figyelniük a gazdáknak, és mit tehet a kormány a bortermelők érdekében.

Délután több diószegi pincét látogattak meg a résztvevők, miközben egy szakmai zsűri szigorú szempontok alapján elemezte azokat a borokat, amelyeket a gazdák magukkal hoztak. Ugyanis évente egyszer az ilyen találkozókon borversenyt is tartanak. Az ideire ötven borminta érkezett, nagyon szép eredmények születtek, és az a jó, hogy a gazdák szívüket-lelküket beletették ebbe – mondta el Kocsis Attila. A zsűri elnöke, Kovács Pál szerint az emberi lélek és a borban lakozó isteni lélek találkozása mindannyiunkat magasra emel. A magyarok sok mindenben jók, de a borkészítésben talán a legjobbak.

A versenybe benevezett 33 fehér mintából négy nyert aranyat, legjobbnak a diószegi Kun Barna tavalyi cserszegi fűszerese bizonyult, míg a 17 vörösből hét kapott aranyat, a legjobban a szomszédos szentimrei Úr Zsigmond 2010-es évjáratú Merlot-ja ízlett a bíráknak.

A záróestén kulturális műsorral is kedveskedett a szervező helyi egyházközség és Zichi Gazdakör, amelyen fellépett a gyülekezet vegyeskara és citera zenekara, de meghívták a Maros megyei jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikart is, amely Kossuth-nótákkal és bordalokkal szórakoztatta a vendégeket és helyieket. Diószeg és Jobbágyfalva kapcsolata tavaly erősödött meg a két kórus révén, és a felek szerint ez „egy jól sikerült házasság”, amelynek „vőfélye” a diószegi születésű, Nyárádszeredában élő Szűcs Tibor volt.

Vasárnap délelőtt a református templomban Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartott istentiszteletet, a rendezvényt üdvözölte Cseke Attila képviselő is, majd Bara László és Kocsis Attila mondtak kölcsönösen köszönetet egymás munkájáért és a rendezvényért. Az istentisztelet keretében fellépett a jobbágyfalvi kórus is, amely a házigazdákkal együtt közös énekeket is adott elő, míg a mostani találkozás jeléül a nyárádmentiek egy szépen faragott kulacsot ajándékoztak vendéglátóiknak.