A fény: szimbóluma és szinonimája annak, ami jó

Fotó: Boda L. Gergely

Az elmúlt évet a fény évének nyilvánította az UNESCO. Erre reagálva szervezett kultúrtörténeti eseményt a marosvásárhelyi unitárius egyház a Bolyai-téri unitárius templomban.

Antal Erika

2016. február 22., 12:432016. február 22., 12:43

A fény témáját Czire Szabolcs teológiai, Csutak Attila művészettörténeti, Miholcsa Gyula fizikai és Barabás László néprajzi szempontból járta körül, mutatta be a templomot megtöltő hallgatóságnak.

A Bibliára koncentrálva, a böjthöz kapcsolódva Czire Szabolcs, a teológia professzor kiemelte, hogy a fénnyel kezdődött minden, „legyen világosság” – hangzott el először, és világosság lett. A fény a Bibliában szimbóluma és szinonimája annak, ami jó: Isten maga a fény, illetve minden, ami vele kapcsolatban áll – hangzott el az előadásban. A fényhez kapcsolódnak a csodák, ahogyan az életöröm is, és mindaz, ami helyes és jó. Az előadó végül a 7-es számról, mint a teljesség számáról beszélt, amely több mint 700-szor fordul elő a Bibliában.

Csutak Attila művészettörténész a fényről művészeti megközelítésből beszélt. Az építészet és a képzőművészet szempontjából közelítette meg a témát, az antik világban betöltött szerepével kezdve, végigkísérve a középkoron és újkoron át a mai művészetekig. Miholcsa Gyula fizikus, a fény fizikai sajátosságait ismertette, Barabás László néprajzkutató a népszokások szempontjából emelte ki a fény jelentőségét és szimbolikáját.

Az unitárius egyház által kezdeményezett kultúrtörténeti előadássorozat az urobosszal, vagyis a saját farkába harapó kígyó témájával indult, azt követte a szív, majd az alma tematikája. Valamennyi témát több meghívott, többféle szempontból közelítette meg, a bibliai mellett a természettudomány, a művészet és a történelem szemszöge is fontos helyet kapott – foglalta össze röviden az eddigieket Nagy László unitárius lelkipásztor. A fény a negyedik eseménynek volt a központi témája.