A diabétesz veszélyeire mutattak rá

Gina Suciu, belgyógyász- diabetológus főorvos, a marosvásárhelyi diabetológiai központ vezetője a cukorbetegséggel kapcsolatos aggasztó orvosi statisztikákat ismertette. Eszerint világszerte 380 millió diabéteszes személyt tartanak számon, de szinte duplája ennek azon személyek száma, akiket nem diagnosztizáltak, nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban. A diabétesz a 21. század egyik nagy kihívása, amely egyre több áldozatot követel: két évvel ezelőtt 4,8 millió ember halt meg világszerte ebben a betegségben, tehát egyre inkább sürgetővé válik a betegség időben való felfedezése, kezelése.  Az ország diabetológiai központjaiban 500 ezer cukorbetegről tudnak, és mintegy 300 ezerre becslik a nem nyilvántartott diabéteszesek számát. Maros megyében mintegy 38 ezer cukorbetegséggel diagnosztizált személyt tartanak számon, az elmúlt három évben pedig évenként több mint 3500 új beteget fedeztek fel.

Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus, egyetemi adjunktus, a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi és Klinikai Kórház orvosa felszólalásában a megelőzés fontosságát hangsúlyozta: a 2-es típusú, azaz felnőttkorban kialakuló diabétesz kialakulásában kulcsszerepet játszik az egészségtelen életmód. Ezek közül elsőként emelte ki a szedentarizmust, azaz az ülő életmódot, ami gyakran egészségtelen étkezéssel párosul, mindez pedig sajnálatos módon már gyerekkorban cukorbetegséget eredményez. Szabó Mónika szerint a gyerekeknek több mozgásra, több tornaórára lenne szükségük, ezenkívül mindannyiunknak kerülnünk kellene a kalóriadús, szénhidrátokban gazdag gyorséttermi ételeket, a cukros üdítőket, amelyekre folyadékként tekintünk, pedig a bennük lévő cukortartalom miatt élelmiszereknek számítanak. A diabetológus a reggeli fontosságát hangsúlyozta, amit ha kihagyunk, nagyon gyakran a délutáni, esti kiadós étkezésekben üt balul vissza, ugyanakkor az esti nassolás ellen is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a zsírok lebontásáért felelős enzimek a nap ezen szakában nem működnek.

A szakember úgy véli: fontos a betegség korai stádiumban való felfedezése, a gyors diagnózis, mindezt pedig szűrőprogramokon-, továbbá a 45 év fölötti  lakosság körében rendszeres időközönként végzett vércukorszint- vizsgálatokon keresztül lehetne megvalósítani. A vércukorszint-vizsgálatok ugyanakkor a fiatalabb, de ülő életmódot folytató, keveset mozgó személyek esetében is ajánlott.

Molnar Rodica, a Cukorbeteg Gyermekek és Fiatalok Egyesületének elnöke az 1-es típusú, gyerekkorban kialakuló diabéteszről beszélt, és elmondta: egy genetikai és környezeti tényezők által befolyásolt autoimmun betegségről van szó, mely megnehezíti az illető személy életét. A fiatal beteg élete gyökeresen megváltozik, ám nemcsak nekik, hanem a szüleiknek is meg kell érteniük és meg kell tanulniuk élni a betegséggel.