HIRDETÉS

 

Március 15. üzenete: „büszkén vállaljuk nyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket!”

Barabás Hajnal 2019. március 15., 21:01
HIRDETÉS

„Ha hagynák Székelyföldet, hogy saját maga építse saját magát, mindenféle gáncsoskodás nélkül, akkor bizonyára sokkal jobban állnánk, mint Románia” – hangzott el Ráduly Róbert Kálmán március 15-i beszédében. A magyar nemzet ünnepén, az 1848-as forradalom hőseiről Csíkszeredában is megemlékeztek.

Fotó: Barabás Hajnal

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóját méltóképpen ünnepelték meg a csíkszeredaiak a március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen megszervezett ünnepségsorozat révén.

HIRDETÉS

Délelőtt a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán lévő Petőfi-szobornál emlékeztek meg a szabadságharc eseményeiről, délután pedig a Gál Sándor-szobornál gyűlt össze az ünneplő közösség.

A székely honvéd tábornok szobránál Vincze Lóránt az RMDSZ EP-képviselőjelöltje mondott beszédet. „Március 15-e a szabadság ünnepe. Számunkra székelyek, erdélyi magyarok számára a szabadság kisebbségi jogaink tiszteletben tartását és közösségünk fejlődését jelenti.

A mi szabadságvágyunk nem korlátozza mások jogait, szabadságát, jólétét. Nem elvenni akarunk bárkitől is bármit, hanem jövőt építeni a következő generációk számára

– hangsúlyozta ünnepi felszólalásában a képviselőjelölt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke. Szerinte éppen ezért ma is hangosan el kell mondanunk követeléseinket.

Fotó: Barabás Hajnal

Azt, hogy nekünk a szabadság az, ha gyermekünk anyanyelvén tanulhat. Szabadság az, hogy nemzeti szimbólumaink használati jogát senki el nem veszi tőlünk. Szabadság az, ha énekelhetjük himnuszainkat anélkül, hogy emiatt bárki megvetne bennünket.

Nekünk, kisebbségben élő embereknek ezek a jogok jelentik a hazát. Ahol ezek adottak, ott mi otthon vagyunk. Ez lesz a mi szabadságunk, ezért kell megharcolnunk” – emelte ki.

A létünk a tét

Ezt követően Szatmári Szilárd, csíkszeredai református tiszteletes is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Mint fogalmazott, amit megszereztünk azt meg kell óvjuk, amit meg kell szereznünk, azért vállvetve kell harcolnunk.

Nekünk nem ellenfelünk van, hanem ellenségünk, akinek célja, hogy minket elűzzön, ellehetetlenítsen, megsemmisítsen. Célunk a lét. A lét a tét, megmaradni jelenben és jövendőben

– húzta alá a lelkész. Az ünnepi szónokaltok után koszorúzás következett, majd az ünneplő közösség elindult a Városi Művelődési Ház elé, ahol a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével zászlókat vontak fel.

A város zászlója és a székely lobogó egykori helyére az üresen maradó zászlórudakra ezúttal, a március 15-i ünnep részeként ünnepélyes módon felvontak két farkasfog díszítésű lobogót.

Az egyik a Kossuth szabadcsapat székely címeres zászlójának rekonstrukciója, a másik pedig a trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló volt. A közösség végül folytatta felvonulását a nemzeti ünnepség központi helyszínére a Vár-térre.

Fotó: Barabás Hajnal

Erős és öntudatos nemzetek

Az 1848-as szabadságharc főünnepén elsőként Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólalt fel.

Felemelő és megtisztelő, megható érzés számomra, hogy itt Csíkszeredában, Székelyföldön, itthon ünnepelni, emlékezni arra a nevezetes tavaszra, 1848 márciusára, a március ifjakra, a pesti forradalomra

– osztotta meg a főkonzul, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üdvözletét olvasta fel ünneplő honfitársainak.

Nincs szegény autonóm tartomány

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szónoklatában arról beszélt, hogy öröm számára a nemzeti ünnepre való felkészülés, öröm számára látni, ahogy a gyerekek is ezt teszik kokárdák, párták és játékok készítésével, versek, dalok megtanulásával. 

Jó látni ezt a szívből jövő, gyermekesen naiv, teljes töltetű nemzeti érzést tekintetükben. Ahogy növekszünk, miért, hogyan és mi módon kopik ez az érzés, vagy kopik-e egyáltalán belőlünk?

– vetette fel a polgármester. Hozzátette, mi úgy ünnepelünk, hogy összegyűlünk, kívül és belül, nemzeti érzéssel felvértezve, méltóságteljesen. A magyar nemzet ünnepének alkalmából pedig az olaszországi Milánó városának legmagasabb épületét is piros-fehér-zöld színekben világítják meg. „És így ünnepelnek meg mások. Ezzel szemben a szomszéd vármegyében a prefektus úr telekakukkolta a héten a világot, hogy aki ki meri tenni a nemzeti színeket, az megtorlásra, bírságra számíthat. Ugyanakkor a minap a hírhedt kolozsvári egykori polgármester tanítványa, önjelölt pártelnök tiszteletét tette a városban (Dacian Cioloş szerk megj.), és szétkürtölte, hogy az autonómia szegénységgel jár.

Jelentem önöknek és neki is, hogy az Európai Unión belül még olyan autonóm területet nem ismerek, ahol szegények lennének az emberek, sem Katalóniában, sem Dél-Tirolban, amelyek mind-mind gazdagabb területek, mint az országos átlag, és ha hagynák Székelyföldet, hogy saját maga építse saját magát, mindenféle gáncsoskodás nélkül, akkor bizonyára sokkal jobban állnánk, mint Románia

– hangsúlyozta Ráduly. Ugyanakkor elmondta, az úgynevezett állami pénzekből fizetett, szolgálatos patriótákon kívül vannak jó szándékú román emberek is, akik felköszöntötték a nemzeti ünnep alkalmából. Példaként felolvasta Marius Giurcă, az erdőalji 61-es, Virgil Bădulescu hegyivadász alakulat nyugalmazott parancsnokának üdvözletét, amelyben szép ünnepet és méltóságteljes megemlékezést kívánt. A polgármester ugyanakkor Gál Sándor székely honvéd tábornok tetteit méltatta. Beszéde végén kihangsúlyozta, hogy milyen sok támogatást kapott a közösségünk a magyar kormánytól.

A magyar kormányt az Európai Unióban, a néppártban támadások érik, azt gondolom eljött az idő, hogy az erdélyi magyarok a lehető legtöbben felsorakozva megvédjük, úgy, hogy amikor kell, felvonulunk és jól döntünk

– utalt a közelgő EP választásokra a városvezető.

Fotó: Gábos Albin

Sok mindenben meglopottak vagyunk

A polgármester szónoklata után Tamás József római katolikus püspök mondott ünnepi beszédet. „A márciusi ifjak szabadságharca, a róluk szóló vízió boldog érzéssel töltene el, ha az általuk elindított folyamat nem tragédiába torkollott volna, ha nem lopták volna meg eszméjüket, hitüket, álmaikat, a forradalmat zsarnokok és gyávák. Fájó tisztelgéssel adózhatunk nekik, és ezt százszorosan érezzük, hiszen mi, mai emlékezők, mi magunk is sok mindenben meglopottak vagyunk. Az 1989-es események után 30 évvel sem jogaink teljességét sem az elkobzott javainkat nem élvezhetjük teljesen.

Most még a kilátásba helyezett pápalátogatástól is szeretnének egyesek megfosztani, ezért olyan aljas rágalmakkal illetnek, amelyeknek semmi köze sincs a pápával való találkozáshoz. Hiszen a szentatya lelkipásztori látogatása jön, nem politikai döntéseket hozni, vagy azokat szentesíteni

– húzta alá a püspök. Beszédét követően közös ima következett, majd az ünnepség, amelynek fényét többek között a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes emelte, a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult.

Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS