„Ha hagynák Székelyföldet, hogy saját maga építse saját magát, mindenféle gáncsoskodás nélkül, akkor bizonyára sokkal jobban állnánk, mint Románia” – hangzott el Ráduly Róbert Kálmán március 15-i beszédében. A magyar nemzet ünnepén, az 1848-as forradalom hőseiről Csíkszeredában is megemlékeztek.
2019. március 15., 21:012019. március 15., 21:01
2019. március 15., 21:192019. március 15., 21:19
Fotó: Gábos Albin
„Ha hagynák Székelyföldet, hogy saját maga építse saját magát, mindenféle gáncsoskodás nélkül, akkor bizonyára sokkal jobban állnánk, mint Románia” – hangzott el Ráduly Róbert Kálmán március 15-i beszédében. A magyar nemzet ünnepén, az 1848-as forradalom hőseiről Csíkszeredában is megemlékeztek.
2019. március 15., 21:012019. március 15., 21:01
2019. március 15., 21:192019. március 15., 21:19
Fotó: Barabás Hajnal
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóját méltóképpen ünnepelték meg a csíkszeredaiak a március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen megszervezett ünnepségsorozat révén.
A székely honvéd tábornok szobránál Vincze Lóránt az RMDSZ EP-képviselőjelöltje mondott beszédet. „Március 15-e a szabadság ünnepe. Számunkra székelyek, erdélyi magyarok számára a szabadság kisebbségi jogaink tiszteletben tartását és közösségünk fejlődését jelenti.
– hangsúlyozta ünnepi felszólalásában a képviselőjelölt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke. Szerinte éppen ezért ma is hangosan el kell mondanunk követeléseinket.
Fotó: Barabás Hajnal
Nekünk, kisebbségben élő embereknek ezek a jogok jelentik a hazát. Ahol ezek adottak, ott mi otthon vagyunk. Ez lesz a mi szabadságunk, ezért kell megharcolnunk” – emelte ki.
Ezt követően Szatmári Szilárd, csíkszeredai református tiszteletes is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Mint fogalmazott, amit megszereztünk azt meg kell óvjuk, amit meg kell szereznünk, azért vállvetve kell harcolnunk.
– húzta alá a lelkész. Az ünnepi szónokaltok után koszorúzás következett, majd az ünneplő közösség elindult a Városi Művelődési Ház elé, ahol a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével zászlókat vontak fel.
Az egyik a Kossuth szabadcsapat székely címeres zászlójának rekonstrukciója, a másik pedig a trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló volt. A közösség végül folytatta felvonulását a nemzeti ünnepség központi helyszínére a Vár-térre.
Fotó: Barabás Hajnal
Az 1848-as szabadságharc főünnepén elsőként Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólalt fel.
– osztotta meg a főkonzul, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üdvözletét olvasta fel ünneplő honfitársainak.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szónoklatában arról beszélt, hogy öröm számára a nemzeti ünnepre való felkészülés, öröm számára látni, ahogy a gyerekek is ezt teszik kokárdák, párták és játékok készítésével, versek, dalok megtanulásával.
– vetette fel a polgármester. Hozzátette, mi úgy ünnepelünk, hogy összegyűlünk, kívül és belül, nemzeti érzéssel felvértezve, méltóságteljesen. A magyar nemzet ünnepének alkalmából pedig az olaszországi Milánó városának legmagasabb épületét is piros-fehér-zöld színekben világítják meg. „És így ünnepelnek meg mások. Ezzel szemben a szomszéd vármegyében a prefektus úr telekakukkolta a héten a világot, hogy aki ki meri tenni a nemzeti színeket, az megtorlásra, bírságra számíthat. Ugyanakkor a minap a hírhedt kolozsvári egykori polgármester tanítványa, önjelölt pártelnök tiszteletét tette a városban (Dacian Cioloş szerk megj.), és szétkürtölte, hogy az autonómia szegénységgel jár.
– hangsúlyozta Ráduly. Ugyanakkor elmondta, az úgynevezett állami pénzekből fizetett, szolgálatos patriótákon kívül vannak jó szándékú román emberek is, akik felköszöntötték a nemzeti ünnep alkalmából. Példaként felolvasta Marius Giurcă, az erdőalji 61-es, Virgil Bădulescu hegyivadász alakulat nyugalmazott parancsnokának üdvözletét, amelyben szép ünnepet és méltóságteljes megemlékezést kívánt. A polgármester ugyanakkor Gál Sándor székely honvéd tábornok tetteit méltatta. Beszéde végén kihangsúlyozta, hogy milyen sok támogatást kapott a közösségünk a magyar kormánytól.
– utalt a közelgő EP választásokra a városvezető.
Fotó: Gábos Albin
A polgármester szónoklata után Tamás József római katolikus püspök mondott ünnepi beszédet. „A márciusi ifjak szabadságharca, a róluk szóló vízió boldog érzéssel töltene el, ha az általuk elindított folyamat nem tragédiába torkollott volna, ha nem lopták volna meg eszméjüket, hitüket, álmaikat, a forradalmat zsarnokok és gyávák. Fájó tisztelgéssel adózhatunk nekik, és ezt százszorosan érezzük, hiszen mi, mai emlékezők, mi magunk is sok mindenben meglopottak vagyunk. Az 1989-es események után 30 évvel sem jogaink teljességét sem az elkobzott javainkat nem élvezhetjük teljesen.
– húzta alá a püspök. Beszédét követően közös ima következett, majd az ünnepség, amelynek fényét többek között a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes emelte, a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.
Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.
Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!