Március 15. üzenete: „büszkén vállaljuk nyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket!”

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóját méltóképpen ünnepelték meg a csíkszeredaiak a március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen megszervezett ünnepségsorozat révén.

Délelőtt a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán lévő Petőfi-szobornál emlékeztek meg a szabadságharc eseményeiről, délután pedig a Gál Sándor-szobornál gyűlt össze az ünneplő közösség.

A székely honvéd tábornok szobránál Vincze Lóránt az RMDSZ EP-képviselőjelöltje mondott beszédet. „Március 15-e a szabadság ünnepe. Számunkra székelyek, erdélyi magyarok számára a szabadság kisebbségi jogaink tiszteletben tartását és közösségünk fejlődését jelenti.

– hangsúlyozta ünnepi felszólalásában a képviselőjelölt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke. Szerinte éppen ezért ma is hangosan el kell mondanunk követeléseinket.

Nekünk, kisebbségben élő embereknek ezek a jogok jelentik a hazát. Ahol ezek adottak, ott mi otthon vagyunk. Ez lesz a mi szabadságunk, ezért kell megharcolnunk” – emelte ki.

Ezt követően Szatmári Szilárd, csíkszeredai református tiszteletes is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Mint fogalmazott, amit megszereztünk azt meg kell óvjuk, amit meg kell szereznünk, azért vállvetve kell harcolnunk.

– húzta alá a lelkész. Az ünnepi szónokaltok után koszorúzás következett, majd az ünneplő közösség elindult a Városi Művelődési Ház elé, ahol a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével zászlókat vontak fel.

A város zászlója és a székely lobogó egykori helyére az üresen maradó zászlórudakra ezúttal, a március 15-i ünnep részeként ünnepélyes módon felvontak két farkasfog díszítésű lobogót.

Az egyik a Kossuth szabadcsapat székely címeres zászlójának rekonstrukciója, a másik pedig a trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló volt. A közösség végül folytatta felvonulását a nemzeti ünnepség központi helyszínére a Vár-térre.

Az 1848-as szabadságharc főünnepén elsőként Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólalt fel.

– osztotta meg a főkonzul, majd Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üdvözletét olvasta fel ünneplő honfitársainak.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szónoklatában arról beszélt, hogy öröm számára a nemzeti ünnepre való felkészülés, öröm számára látni, ahogy a gyerekek is ezt teszik kokárdák, párták és játékok készítésével, versek, dalok megtanulásával. 

– vetette fel a polgármester. Hozzátette, mi úgy ünnepelünk, hogy összegyűlünk, kívül és belül, nemzeti érzéssel felvértezve, méltóságteljesen. A magyar nemzet ünnepének alkalmából pedig az olaszországi Milánó városának legmagasabb épületét is piros-fehér-zöld színekben világítják meg. „És így ünnepelnek meg mások. Ezzel szemben a szomszéd vármegyében a prefektus úr telekakukkolta a héten a világot, hogy aki ki meri tenni a nemzeti színeket, az megtorlásra, bírságra számíthat. Ugyanakkor a minap a hírhedt kolozsvári egykori polgármester tanítványa, önjelölt pártelnök tiszteletét tette a városban (Dacian Cioloş szerk megj.), és szétkürtölte, hogy az autonómia szegénységgel jár.

– hangsúlyozta Ráduly. Ugyanakkor elmondta, az úgynevezett állami pénzekből fizetett, szolgálatos patriótákon kívül vannak jó szándékú román emberek is, akik felköszöntötték a nemzeti ünnep alkalmából. Példaként felolvasta Marius Giurcă, az erdőalji 61-es, Virgil Bădulescu hegyivadász alakulat nyugalmazott parancsnokának üdvözletét, amelyben szép ünnepet és méltóságteljes megemlékezést kívánt. A polgármester ugyanakkor Gál Sándor székely honvéd tábornok tetteit méltatta. Beszéde végén kihangsúlyozta, hogy milyen sok támogatást kapott a közösségünk a magyar kormánytól.

– utalt a közelgő EP választásokra a városvezető.

A polgármester szónoklata után Tamás József római katolikus püspök mondott ünnepi beszédet. „A márciusi ifjak szabadságharca, a róluk szóló vízió boldog érzéssel töltene el, ha az általuk elindított folyamat nem tragédiába torkollott volna, ha nem lopták volna meg eszméjüket, hitüket, álmaikat, a forradalmat zsarnokok és gyávák. Fájó tisztelgéssel adózhatunk nekik, és ezt százszorosan érezzük, hiszen mi, mai emlékezők, mi magunk is sok mindenben meglopottak vagyunk. Az 1989-es események után 30 évvel sem jogaink teljességét sem az elkobzott javainkat nem élvezhetjük teljesen.

– húzta alá a püspök. Beszédét követően közös ima következett, majd az ünnepség, amelynek fényét többek között a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar, a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes emelte, a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult.