Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 16., kedd

Marosvásárhelyi színész nyerte a Színkritikusok díját

László Csaba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának munkatársa nyerte el a színházi kritikusok díját – olvasható a színház bejegyzésében.

Marosvásárhelyi színész nyerte a Színkritikusok díját
2025. szeptember 16., kedd

Határidőt adtak a nyári energiautalványok igénylésére

Szeptember 27-e a határidő a júliusi és augusztusi villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványok igénylésére – hívta fel a figyelmet kedden az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).

Határidőt adtak a nyári energiautalványok igénylésére
2025. szeptember 16., kedd

Kétezer gazdánál bejelzett a mesterséges intelligencia

Kétezer Hargita megyei gazda földjét ellenőrzik le az APIA munkatársai, mert a műholdképeket elemző rendszer bizonytalan abban, hogy a támogatási kérelemben megjelölt növényfajtákat termesztik-e azokon. Egy hónap múlva kezdődik az előlegek utalása.

Kétezer gazdánál bejelzett a mesterséges intelligencia
2025. szeptember 16., kedd

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

Az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekben való bűnrészesség miatt vádat emelt a legfőbb ügyészség Călin Georgescu volt államfőjelölt ellen.

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
2025. szeptember 16., kedd

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

2025. szeptember 16., kedd

Változni fog a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok képességfelmérő vizsgája

Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.

Változni fog a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok képességfelmérő vizsgája
2025. szeptember 16., kedd

Hidegebben indult a reggel Csíkszeredában, mint bárhol máshol az országban

Fagypont közeli érték volt a legalacsonyabb hőmérsékleti érték keddre virradóra Csíkszeredában. Még az Omu-csúcson sem volt ennyire hideg: ott 1,7 Celsius-fokot mértek a Csíkszeredai 0,5-höz képest.

Hidegebben indult a reggel Csíkszeredában, mint bárhol máshol az országban
2025. szeptember 16., kedd

Kilőtték azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt Maros megyében

Kilőtték keddre virradóra azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt a Maros megyei Görgényhodák községben.

Kilőtték azt a medvét, amelyik szombaton emberre támadt Maros megyében
2025. szeptember 16., kedd

Újabb őrület: most ezt gyűjtik a sepsiszentgyörgyi fiatalok!

Vannak, akik fesztivál karszalagokat, mások focis kártyákat gyűjtenek. De egy igazi sepsiszentgyörgyi Hammer? Na, ő jelenleg QR-kódokat gyűjt! Légy részese te is a Hamm legújabb játékának, hiszen itt mindenki nyer!

Újabb őrület: most ezt gyűjtik a sepsiszentgyörgyi fiatalok!
2025. szeptember 16., kedd

Nicușor Dan: törvényes lett volna a Románia légterét megsértő orosz drón lelövése

Orosz volt a román légteret szombaton megsértő drón, és a hatályos jogszabályok lehetővé tették volna a lelövését – jelentette ki hétfő este Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: törvényes lett volna a Románia légterét megsértő orosz drón lelövése
2025. szeptember 15., hétfő

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat

Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.

Nem sok jóval biztatja Bolojan a közigazgatásban dolgozókat