Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra
Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben
Fotó: Wolflife.eu
Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.
Széchely István
2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08
Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.
A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.
Fotó: Wolflife.eu
Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.
A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.
A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.
Fotó: Wolflife.eu
– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.
A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.
• Videó: Wolflife Project
Meglepő kutatási eredmények
A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.
A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Folyósították az egyszeri segélyt a sóbánya egykori turisztikai részlegén dolgozók számára
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.
Folyósították az egyszeri segélyt a sóbánya egykori turisztikai részlegén dolgozók számára
Javulhat a szociális ellátórendszer finanszírozása
A szakszervezetek a szociális ellátórendszerben alkalmazott költségstandardok értékének a növeléséről, az évek óta nem korrigált árak inflációs értékkel való kiigazításáról és béremelésekről is tárgyalnak az érintett minisztériumok képviselőivel.
Javulhat a szociális ellátórendszer finanszírozása
Orbán Viktor Washingtonba utazva: mi győzelemre játszunk
Mi győzelemre játszunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a közmédiának nyilatkozva.
Orbán Viktor Washingtonba utazva: mi győzelemre játszunk
900 ezer lejt kap Gyulafehérvár a kormánytól a december elsejei ünnepsége megszervezésére
A kabinet csütörtöki ülésén jóváhagyta 900 ezer lej kiutalását a kormány tartalékalapjából a december elsejei ünnepségek gyulafehérvári megszervezésére.
900 ezer lejt kap Gyulafehérvár a kormánytól a december elsejei ünnepsége megszervezésére
Verespatak-per: lefoglalták a Gabriel Resources vagyonát a román államnak való tartozása miatt
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként.
Verespatak-per: lefoglalták a Gabriel Resources vagyonát a román államnak való tartozása miatt
Hat nap alatt harmadszor volt földrengés Romániában
Még egy hét sem telt el novemberből, már harmadszorra volt földrengés a hónapban Romániában: csütörtökön a Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földmozgás volt Vrancea megyében 14 óra 54 perckor – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Hat nap alatt harmadszor volt földrengés Romániában
Csökkent az akut légúti fertőzéses esetek száma
Múlt héten közel 69 ezer akut légúti fertőzéses esetet (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Csökkent az akut légúti fertőzéses esetek száma
Ma már csak a könyvtári előadóteret tölti meg a gyergyószentmiklósi történészkonferencia
Immáron a 41. történészkonferenciát rendezte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskola. A rendezvényre évtizedekkel ezelőtt a városi művelődési ház nagytermét kellett kibérelni – ma elég a könyvári előadótér is.
Ma már csak a könyvtári előadóteret tölti meg a gyergyószentmiklósi történészkonferencia
A jövő szakembereiért: a Delgaz Grid Maros és Hargita megyében is támogatja a szakoktatást
A Delgaz Grid, az E.ON csoporthoz tartozó elektromos és gázszolgáltató vállalat újabb együttműködéseket kötött szakiskolákkal és technikai profilú iskolákkal 15 megyéből, köztük Maros és Hargita megyéből is.
A jövő szakembereiért: a Delgaz Grid Maros és Hargita megyében is támogatja a szakoktatást
Súlyos bírság jár ezután a medvék etetéséért
Több tízezer lejes bírsággal sújtható a medvék etetése a kormány által csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet értelmében. Emellett egyszerűsítik az eljárást azokra az esetekre, amikor a nagyvad lakott területen jelenik meg.
Súlyos bírság jár ezután a medvék etetéséért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!