Ft. Portik-Hegyi Kelemen 1957. február 4-én született Gyergyószentmiklóson. Csíkszeredai szolgálati helye mellett leginkább a szórványban (Sínfalva, Szék, Bonchida, Magyarszarvaskend, Bálványosváralja) teljesített papi szolgálatot. 450 állami intézményben lévő árva és elhagyott gyermekekkel dolgozott együtt Újszékelyen, akik otthont találtak a plébánián, ráadásul felépítette a helyi kis katolikus templomot is.

Katona Ádám Mihály az erdélyi magyarság művelődési és közéletben betöltött jelentős szerepe, több mint fél évszázados pályafutása elismeréseként szintén a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Az 1935. október 2-án Dicsőszentmártonban született irodalom- és művelődéstörténész

Az 1989-es fordulat után elkezdte szervezni a hajdani Udvarhelyszék egész területén a Magyar Demokrata Szövetséget, miután 1991-ben az RMDSZ első platformja, a Székelyföldi Politikai Csoport elnökévé választotta.

A 85 éves közíró rámutatott, történhet bármi, magyarságunk és nemzeti értékeink mindig a szemünk előtt kell lebegjenek. „A meghurcolással csak megerősítettek, hogy jó ügyekért harcolok” – jelentette ki.

A gyergyóalfalvi születésű Ft. Szilveszter Imre Gábor a gyimesi csángó magyar közösségek hitének és kultúrájának megőrzése iránt elhivatott, több évtizedes szolgálata elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg. Az 1972-ben Márton Áron által pappá szentelt elöljáró a szórványban kezdte el papi tevékenységét, amely során például

Ezen fáradozásait a gyulafehérvári egyházmegye főpásztora előbb szentszéki tanácsosi tisztséggel, később címzetes esperesi titulussal ismerte el.

A plébános a kitüntetés átvételét követően úgy fogalmazott, „füstbe ment tervként” kezdte el a teológiát, de Isten segítségével mindig előrébb tudott lépni. „Szolgálatomban azt tartottam szem előtt, hogy őrnek állított a gondviselés oda, ahová éppen a sorsom vezetett” – vallotta be, megköszönve ugyanakkor a magas rangú kitüntetést.

Végül, de nem utolsósorban Czirják Károly vehetett át Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést a köztársasági elnök adományaként.

A maroshévízi helytörténész 1964-ben született, élete során pedig szülővárosa magyarságának megmaradását tartotta fontosnak. Felkutatta a település valós történelmét, közbejárására pedig védett területté nyilvánították a Bánffy termál vízesést. Általa indult útjára 2012-től a Maroshévízi Magyar Napok, de az ő kutatói munkájának eredményeként derült fény a város Zsákhegyi Temetőjének történetére is, amely ügyben a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is partnere volt.