
Fotó: Erdély Bálint Előd
Születésének 125. évfordulóján székely himnusz szerzőjére emlékeztek Székelyudvarhelyen: a belvárosi református temetőben, Csanády György végső nyugvóhelyén a leszármazottak részvételével ünnepelt a közösség.
2020. február 22., 21:232020. február 22., 21:23
2020. február 22., 21:572020. február 22., 21:57
A székely himnusz szerzőjének fia, Csanády András egyéni grafikai kiállítását nyitották meg pénteken a Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utcai képtárában, majd
A szervezők szerint évről-évre egyre többen vesznek részt a Csanády-emlékünnepen
Fotó: Erdély Bálint Előd
Csanády 1895 február 23-án született Székelyudvarhelyen, végakarata szerint halála után hamvait hazahozták. „1990-ig városunk szülöttjéről nem volt szabad beszélni, az általa írt székely himnuszt nem szabadott énekelni” – elevenítette fel Bíró Edith. A megemlékezés szervezője, a Székely Nemzeti Tanács tagja hozzátette:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egyébként a székely himnusz zenéjét Csanády barátja, a szintén székely származású Mihalik Kálmán szerezte. A zeneművet egy szegedi leánykórus adta elő először 1921 május 22-én, a bemutatón Kantáta néven szerepelt. 2009 óta minden év május 22-én megünneplik a székely himnusz napját is Székelyudvarhelyen. Ünnepi beszédében Biró Edith még kifejtette: hiszi, hogy mindaddig, amíg nem adjuk fel magyarságunkat, védjük szimbólumainkat, a karhatalom minden ármánykodása ellenére, mi, itt Székelyföldön megmaradunk.
– tette hozzá.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az eseményen Székelyudvarhely városvezetését képviselve Venczel Attila szólalt fel. A város jegyzője hangsúlyozta: napjaink székelysége, Ábel népe igencsak tudja, hogy egyáltalán nem maroknyi és esze ágában sincs, hogy elporló sziklának érezze magát, hanem még azért is iparkodik és Isten áldásának hála, állja a sarat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Számunkra Csanády maga a zsoltáríró, a székely himnusz maga a zsoltár: hitünk szerint összefog, megtart minket bármilyen földi ellenség előtt.
– sorolta Venczel Attila.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az eseményen áldást mondott Berecki Orbán Zsolt református lelkész, illetve közreműködött a Balázs Ferenc Vegyeskar, valamint Gajewszki Klára szavaló. Végül a részvevők elhelyezték az emlékezés virágait a székely himnusz szerzőjének sírjánál.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!