Korántsem állítom azt, hogy Borboly Csaba az egyedüli felelős azért, ami a megye gazdasági helyzetében kialakult.

Ám ha rá kellene mutatnunk, hogy melyik az a szervezet vagy ki az az ember, aki a leginkább felelősségre vonható, akkor

– így válaszolt Lénárd arra a kérdésünkre, hogy miért döntött úgy, hogy párbeszédet kezdeményez Borbollyal.

korábban írtuk

Borboly Csaba válaszára vár Lénárd András

Nyílt vitára hívja Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra és a Csíki Csipszgyár alapító tulajdonosa Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét az Elvesztegetett székelyföldi évtizedek című cikkünk apropóján.

Ugyanakkor leszögezte, hogy nem feltétlenül akar vitázni, „ráadásul az elnök által önkényesen kijelölt időpont sem megfelelő nekem, ezért egyeztetnünk kell több időpontról, mint ahogy szokás a politikai és gazdasági életben. Én például azt javaslom, hogy halasszuk későbbre ezt a párbeszédet.

– fejtette ki Lénárd.

Amiről a közvéleménynek tudnia kell

Amiről feltétlenül beszélnünk kell, azaz a közvéleménynek tudnia kell, az az, hogy

– hívta fel a figyelmet a csíki vállalkozó. „Erre számtalan példa van, én pedig elmondom a legfontosabbat. Gazdasági aranyszabály, hogy aki elvesztette a piacát, az elvesztette a gazdaságát. A mai világ ugyanis már nem arról szól, hogy tudunk-e valamit gyártani vagy sem. Ha ugyanis például hegedűt akarunk gyártani, akkor megbízunk egy céget, aki lefejleszti nekünk a hegedűgyártósort, onnantól szabad a pálya. Az igazi kérdés azonban az, hogy

Lénárd egy példával folytatta gondolatmenetét. „Amikor nyolc évvel ezelőtt elkezdtük a gazdasági aktivitásunkat, Székelyföld 150 kilométeres körzetében ezer kisbolt üzemelt – mostanra ez hatszázra zsugorodott. Mindeközben városainkban nagyáruházak nyíltak, egy ideje pedig már a községekben (például Csíkszentkirályon) és a kisvárosokban (többek között Szentegyházán) is ilyenekben lehet vásárolni. Az áruháznyitások teljesen rendben vannak, nem is szabad megakadályozni, mert ezek a fejlődés egy ismérvei, és az emberek is jól érzik magukat ezekben az üzletekben – és a választék is nagyobb.

– tette fel a kérdést Lénárd.

korábban írtuk

Elfogadja a vitafelkérést Borboly, de „igazságos beszélgetést” szeretne

Elfogadta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök Lénárd András, a Csíki Manufaktúra és Csíki Csipszgyár alapító tulajdonosának vitára hívó felkérését. Íme, néhány a részlet a pikánsnak ígérkező vitáról.

Rögtön hozzátette, nem nyomásgyakorlásra kell gondolni a multinacionális cégekkel szemben, erre nem is lenne esély, sokkal inkább arról van szó, hogy

„Látnunk kell azt a kedvezőtlen folyamatot, ami oda vezetett, hogy meg kell alázkodnunk azért, hogy a saját szilvalekvárunkat el tudjuk adni – ha egyáltalán sikerül. Mondok még egy példát: pár éve egy csicsói kisvállalkozó jó minőségű talicskákat gyártott az egyik csíkszeredai építőipari forgalmazónak, ám annak bukása után az országos barkácsáruháznak már nem tudja értékesíteni a termékét, mert szóba sem állnak vele.”

Meglátása szerint Székelyföldön elvesztettük a kezdeményezőképességünket és a piacunkat. „Ez nem történt volna meg, ha a vezetőink szemléletében ott lett volna a piacvédelem. Így jutottunk el oda, hogy

Erdély, Transilvania, a kihasználatlan imázs

„Lépjünk ki egy kicsit Székelyföldről és gondoljunk a márkázásra, amivel nagy gondunk van. Erdélyt mint brandet világviszonylatban legalább kétmilliárd ember ismeri. Vagy ha nem is ismeri, már hallott a Transilvania elnevezésről annak misztikuma (Drakula) miatt, vagy azért, mert a filmipari óriás Hollywood száz éve életben tartja. Ha ezt tudjuk, akkor erdélyi magyarokként ki kell használnunk ezt az előnyt mind gazdasági, mind pedig társadalmi és turisztikai szempontból” – summázott.

Hogyan tovább?

Na, de akkor mi legyen? – kérdeztük.

Hangsúlyozom, nem mindenért kell egyetlen embert hibáztatni, ám ha egy megye fejlesztéséről beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg azt az illetőt, aki 15 éve vezeti az adott közigazgatási egységet” – emelte ki a vállalkozó.

Lénárd szerint talán arra is jó lesz egy társadalmi párbeszéd, hogy rájöjjünk,

„Első lépésként le kell tisztáznunk, hogy székelyekként mire tudunk építeni, és ebből a beszorult, magát sajnáló mentalitásból ki kell végre törnünk, hiszen másként el fog menni mellettünk a világ. Attól büszkén kell viselnünk ünnepnapjainkon – vagy akár hétköznap is – a székely ruhánkat, és minden nap meg kell élnünk a kultúránkat és hagyományainkat. És olyan, talán másodlagos kérdésekre is választ kell adnunk, hogy mit akarunk kezdeni a medvékkel. Amiket tekinthetünk ősellenségnek vagy a székely turizmus egyik alapjának, ami nagyon sok pénzt tudna hozni.

– mondta el zárszóként a Székelyhonnak Lénárd András.

„Az egészséges társadalmi rend és berendezkedés a modern demokráciákban az, hogy a gazdasági szféra jelez, kér, javasol a politikum részére, az meg amit meg tud fogni, van forrása, hatásköre, politikai döntésekre alakít, majd ezt képviselőin keresztül a helyi, megyei vagy országos államigazgatási rendszerben közigazgatási döntések formájában kivitelez.

Például Hargita megye esetében másfél éve készült el a gazdaságfejlesztési stratégia, amibe beleszólhatott Lénárd András is, remélem volt véleménye és azt is, hogy azt beépítettük. A második eset az, amikor fordítva van mindez (legalábbis Kozán úr kérdését én így értem), az a »pártállami rendszer«, például nálunk 1989 előtt, ami volt, amikor a politika mondja meg mit lehet, szabad, hogyan a gazdasági szférának. Azt ne kívánja senki se vissza. A harmadik típus számomra nem ismerős a gyakorlatban, hogy esetleg a politika »raktárra gyárt« intézkedéseket, programokat, folyamatokat és a gazdasági szféra, mint a svéd asztalról, abból »csipeget«.

Borboly szerint Hargita Megye Tanácsának tevékenységében igen jelentős gátat szab, hogy „a nagyon kevés pénzből ami van, nagyon keveset tehetünk a gazdasági élet fejlesztése érdekében. Ez ügyben számtalan törvénymodosító javaslatot fogalmaztunk meg az évek során, nagyon várjuk a kormányban és a parlamentben dolgozó kollégáktól, hogy azokat fogadtassák el, mert akkor valószínűleg még többet tudnánk tenni. Ellenben büszke vagyok a megyei tanácsosi csapatra és a hivatalunk munkaközösségére, hisz

– fejtette ki a megyei tanácselnök.

Mivel Lénárd András szerint a piacvédelem területén is óriási a szakadék a gazdasági szektor és a politikum között, ezért Borboly Csabától erre is rákérdeztünk.

„Ez a témakör, amiben úgy gondolom, nagyot teljesített a megyei tanács és munkaközössége.

(Lásd a legfelsőbb szintektől lefelé a miniszteri nyilatkozatokat!). Abban az időben a sok millió eurós kártérítés egyik le nem kommunikált »célpontja« a megyei tanács is volt, hogy a vád szerint »beleavatkoztunk« egy üzleti vitába, ami számunka üzlet-közösség vita volt, és ezért vállaltuk fel. A piacvédelem terén a fogyasztóvédelemtől kezdve a nagy multikig el, becsülettel dolgoztunk a Hargita megyei termelőkért, és dolgozunk; ha ennek bárki párját felmutatja Romániában, más megyei tanácsnál, annak adok egy »rács« (rekesz) Csíki sört.

– zárta a Székelyhonnak küldött válaszát Borboly Csaba.