
Szász Attila főszerkesztő: miért dobják egyesek a szemetet a folyópartra, nehéz megérteni
Fotó: Haáz Vince
Hogyan lehetne megnevelni a lakosságot, hogy jobban figyeljen a környezetére? – főképp erre a kérdésre keresték a választ a Marosvásárhelyi Rádió Beszéljük meg című vitaműsorában.
2019. április 10., 13:092019. április 10., 13:09
Civilek, környezetvédelmi intézmények képviselői, a Maros megyei tanács elnöke, az Ecolect hulladékgyűjtő egyesület elnöke, a környezetőrség igazgatója és a sajtó munkatársai vettek részt a beszélgetésen.
Szász Attila, a rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztője úgy fogalmazott, hogy gyermekkorában sokat úszott a Marosban, de az elkövetkezendő generációk már nem valószínű, hogy megtehetik ezt.
– fogalmazott.
A lakosság megnevelése egy örök téma, elsősorban a gyerekeket, iskolásokat kell megtanítani, hogy ne dobják el a szemetet közterületre – hangzott el a beszélgetésen, de ugyanakkor a felnőtteket is valamilyen módon arra kell ösztönözni, hogy ne viselkedjenek felelőtlenül, tartsák tiszteletben a környezetüket. Igaz, hogy
– hívta fel a figyelmet Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség igazgatója, amikor arról volt szó, hogy vajon a drasztikus pénzbírságok elriasztanák-e a szemetelőket. „Tavaly negyvennégy büntetést szabtunk ki, az idén eddig mindössze kettőt-hármat” – tette hozzá. Igaz, hogy ezek közül egy bírság 25 ezer lej volt, amit egy cégnek kell kifizetnie.
Székely Annamária (jobbról) és Tóth Brezovszki Andrea a szemétgyűjtésről és a szemetelőkről
Fotó: Haáz Vince
Európa nyugati országaiban sehol nem látható az út mentén, vagy az erdő szélén, a folyók mellett felhalmozott szemét, ami azt jelenti, hogy tudják az ottaniak, mit és hogyan csináljanak.
– fogalmazott Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke, aki a szemétkérdésnek három alappillérét ismertette:
a lakosság környezettudatosságra való nevelése, az ehhez szükséges eszközök beszerzése és elérhetővé tétele, mint például a szemetes kukák vagy a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges tárolók;
büntetések kirovása, a szabályok be nem tartása alakalmával;
ugyanakkor, a szeméttermelést is csökkenteni kellene és újrahasznosítani a felhalmozott hulladékot.
A megbeszélésen Péter Ferenc megyei tanácselnök és Tóth Brezovszki Andrea, a megyei hulladékgyűjtést és tárolást kezelő Ecolect Egyesület elnöke ismertette az integrált hulladékgyűjtés, kezelés és tárolás helyzetét Maros megyében. Szabó Melinda, a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal képviselője arról beszélt, hogy mit tettek a Vásárhely melletti nagyközségben a szemetelés visszaszorítása érdekében: nem csak az utcákon szereltek fel több kukát, de a Maros partjára is kihelyeztek nagyobb méretű szeméttárolókat.
A Marosvásárhelyi Rádió munkaközössége április 14-én, vasárnap délelőtt 11 és délután 3 óra között 3. alkalommal szervezi meg a Maros-part kitakarítását. Mindenkit várnak, akit érdekel a környezet tisztasága, kesztyűt és szemeteszacskókat biztosítanak.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás