
A zarándokhelyek és természeti látványosságok is sok turistát vonzanak
Fotó: Kristó Róbert
Hargita, Kovászna és Maros megye turizmusa tavaly az országos összforgalom 7,32 százalékát valósította meg. Noha még van hová fejlődnie a székelyföldi turizmusnak a szakemberek szerint, a trendek jó irányba mutatnak.
2019. május 15., 09:012019. május 15., 09:01
Az országos összforgalom tekintetében a csúcs 2014–2015-ben volt, amikor elérték a 8,2 százalékot – mutatott rá keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján László Endre, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) regionális elnöke, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke a székelyföldi turizmus teljesítményét elemezve. Kiemelte, a csökkenés azzal magyarázható, hogy
Székelyföld viszonylatában tavaly
Maros megyébe érkezett a legtöbb – 568 482 – turista;
Hargita megyébe 215 405 turista látogatott;
Kovászna megyét 118 724 vendég kereste fel.
A növekedési trendek tekintetében Háromszék teljesített jobban, 10,51 százalékos gyarapodást produkált, Hargita megyében 7,54 százalékkal több turista érkezett mint egy évvel korábban, míg Maros megye 5,14 százalékos növekedést ért el.
A vendégéjszakák tekintetében is Kovászna megye teljesített jobban, ott átlag 5 éjszakára szálltak meg a turisták, míg Hargita és Maros megyékben átlag két éjszakát töltöttek. Maros megyében a vendégéjszakák számában enyhe visszaesés mutatkozik, ennek a hátterében az egyes szállodák nem megfelelő működtetése, vagy éppen bezárása állhat – véli László Endre.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a szálláshelyek típusában is vannak különbségek a székely megyék között,
A turisztikai szakember rámutatott, az üdülési jegyeknek pozitív hozadéka volt a belföldi turizmus alakulására, ám például Háromszéken csak a szálláshelyek fele fogadja el az üdülési csekkeket.
„Ezen a téren lenne még ahová fejlődni. A kereskedelmi kamara tájékoztatási kampányt indít, hogy az ágazatban vállalkozók és a felhasználók is megértsék az üdülési csekkekben rejlő lehetőségeket” – szögezte le László Endre.
Székelyföld kitörési pontja lehet a turizmus, ehhez nem kell semmi újat kitalálni, csak nyitott szemmel járni és a sikeres európai megoldásokat a helyi körülményekre szabni – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón szintén jelen levő Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, Dél-Tirol természeti adottságai Székelyföldhöz hasonlítanak, ám néhány évtizeddel ezelőtt innovatív módon korszerűsítették a turizmust, megalapozva a jelenlegi gazdasági szintet.
– összegezte Winkler.
Felkészülés időszaka Háromszéken
Kovászna megyében tavaly több mint százezer turista több mint félmillió vendégéjszakát töltött – ismertette a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke. Rámutatott, Háromszék az országos középmezőnyben, a 24. helyen áll a látogatók száma alapján.
„A mostanit a felkészülés időszakának tekintjük. Arra számítunk, ha a közelben megépül az autópálya és a brassói nemzetközi repülőtér, megkétszereződik a turisták száma. Most arra összpontosítunk, hogy erőteljesen népszerűsítsük a megyét” – fogalmazott Grüman Róbert.
A megyén belül Kovászna városa a turizmus egyik fellegvára, Gyerő József polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, korszerű turisztikai központtá szeretnék fejleszteni a fürdővárost. Fürdőközpont építésére pályáznának, amelyben a kikapcsolódási lehetőség mellett, a borvízforrásokat is hasznosítani tudnák. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a Központi Fejlesztési Régió hat megyéje számára 18 millió eurós keret volt a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Ez az összeg a szükségletekhez képest elenyészően kevés – vallja a polgármester.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!