Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Az Ágyúsok bátor játékának pont lett a jutalma

21:08

Tűzijáték vagy lézershow? – Sepsiszentgyörgyön szavazással döntik el

21:02

Ez nem volt hosszú: máris menesztette tanácsadói közül Ludovic Orbant Nicușor Dan

20:53

Küszöbön a tél, de sok család még mindig a tavaszi árvíz után próbál rendet tenni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Már ma megjöhet a tél

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

Lassan bővült az idegenforgalom, elengedhetetlenek a fejlesztések

A zarándokhelyek és természeti látványosságok is sok turistát vonzanak

Fotó: Kristó Róbert

Hargita, Kovászna és Maros megye turizmusa tavaly az országos összforgalom 7,32 százalékát valósította meg. Noha még van hová fejlődnie a székelyföldi turizmusnak a szakemberek szerint, a trendek jó irányba mutatnak.

Bíró Blanka

2019. május 15., 09:012019. május 15., 09:01

Az országos összforgalom tekintetében a csúcs 2014–2015-ben volt, amikor elérték a 8,2 százalékot – mutatott rá keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján László Endre, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) regionális elnöke, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke a székelyföldi turizmus teljesítményét elemezve. Kiemelte, a csökkenés azzal magyarázható, hogy

az elmúlt időszakban viszonylag kevés új turisztikai egység jelent meg a térségben, az ország többi régiói „elvitték a pálmát” a fejlesztésekben.

Székelyföld viszonylatában tavaly

Maros megyébe érkezett a legtöbb – 568 482 – turista;
Hargita megyébe 215 405 turista látogatott;
Kovászna megyét 118 724 vendég kereste fel.

A növekedési trendek tekintetében Háromszék teljesített jobban, 10,51 százalékos gyarapodást produkált, Hargita megyében 7,54 százalékkal több turista érkezett mint egy évvel korábban, míg Maros megye 5,14 százalékos növekedést ért el.

A vendégéjszakák tekintetében is Kovászna megye teljesített jobban, ott átlag 5 éjszakára szálltak meg a turisták, míg Hargita és Maros megyékben átlag két éjszakát töltöttek. Maros megyében a vendégéjszakák számában enyhe visszaesés mutatkozik, ennek a hátterében az egyes szállodák nem megfelelő működtetése, vagy éppen bezárása állhat – véli László Endre.

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a szálláshelyek típusában is vannak különbségek a székely megyék között,

míg Hargita megyében több a panzió, Maros és Kovászna megyében inkább a szállodák fogadják a több vendéget.

A turisztikai szakember rámutatott, az üdülési jegyeknek pozitív hozadéka volt a belföldi turizmus alakulására, ám például Háromszéken csak a szálláshelyek fele fogadja el az üdülési csekkeket.
„Ezen a téren lenne még ahová fejlődni. A kereskedelmi kamara tájékoztatási kampányt indít, hogy az ágazatban vállalkozók és a felhasználók is megértsék az üdülési csekkekben rejlő lehetőségeket” – szögezte le László Endre.

Székelyföld kitörési pontja lehet a turizmus, ehhez nem kell semmi újat kitalálni, csak nyitott szemmel járni és a sikeres európai megoldásokat a helyi körülményekre szabni – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón szintén jelen levő Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, Dél-Tirol természeti adottságai Székelyföldhöz hasonlítanak, ám néhány évtizeddel ezelőtt innovatív módon korszerűsítették a turizmust, megalapozva a jelenlegi gazdasági szintet.

Az infrastruktúra fejlesztése, a turisztikai népszerűsítés Európai Uniós alapokból finanszírozható, ám a román kormány hibás tervezését bizonyítja, hogy ezeknél a programoknál elfogyott a pénz, míg más fejezeteknél nem sikerült lehívni a teljes összeget. Össze kell hangolni a helyi, országos és brüsszeli képviselet munkáját, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban megfelelő pályázatok legyenek

– összegezte Winkler.

Felkészülés időszaka Háromszéken

Kovászna megyében tavaly több mint százezer turista több mint félmillió vendégéjszakát töltött – ismertette a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke. Rámutatott, Háromszék az országos középmezőnyben, a 24. helyen áll a látogatók száma alapján.

„A mostanit a felkészülés időszakának tekintjük. Arra számítunk, ha a közelben megépül az autópálya és a brassói nemzetközi repülőtér, megkétszereződik a turisták száma. Most arra összpontosítunk, hogy erőteljesen népszerűsítsük a megyét” – fogalmazott Grüman Róbert.

A megyén belül Kovászna városa a turizmus egyik fellegvára, Gyerő József polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, korszerű turisztikai központtá szeretnék fejleszteni a fürdővárost. Fürdőközpont építésére pályáznának, amelyben a kikapcsolódási lehetőség mellett, a borvízforrásokat is hasznosítani tudnák. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a Központi Fejlesztési Régió hat megyéje számára 18 millió eurós keret volt a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Ez az összeg a szükségletekhez képest elenyészően kevés – vallja a polgármester.