
A zarándokhelyek és természeti látványosságok is sok turistát vonzanak
Fotó: Kristó Róbert
Hargita, Kovászna és Maros megye turizmusa tavaly az országos összforgalom 7,32 százalékát valósította meg. Noha még van hová fejlődnie a székelyföldi turizmusnak a szakemberek szerint, a trendek jó irányba mutatnak.
2019. május 15., 09:012019. május 15., 09:01
Az országos összforgalom tekintetében a csúcs 2014–2015-ben volt, amikor elérték a 8,2 százalékot – mutatott rá keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján László Endre, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) regionális elnöke, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke a székelyföldi turizmus teljesítményét elemezve. Kiemelte, a csökkenés azzal magyarázható, hogy
Székelyföld viszonylatában tavaly
Maros megyébe érkezett a legtöbb – 568 482 – turista;
Hargita megyébe 215 405 turista látogatott;
Kovászna megyét 118 724 vendég kereste fel.
A növekedési trendek tekintetében Háromszék teljesített jobban, 10,51 százalékos gyarapodást produkált, Hargita megyében 7,54 százalékkal több turista érkezett mint egy évvel korábban, míg Maros megye 5,14 százalékos növekedést ért el.
A vendégéjszakák tekintetében is Kovászna megye teljesített jobban, ott átlag 5 éjszakára szálltak meg a turisták, míg Hargita és Maros megyékben átlag két éjszakát töltöttek. Maros megyében a vendégéjszakák számában enyhe visszaesés mutatkozik, ennek a hátterében az egyes szállodák nem megfelelő működtetése, vagy éppen bezárása állhat – véli László Endre.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a szálláshelyek típusában is vannak különbségek a székely megyék között,
A turisztikai szakember rámutatott, az üdülési jegyeknek pozitív hozadéka volt a belföldi turizmus alakulására, ám például Háromszéken csak a szálláshelyek fele fogadja el az üdülési csekkeket.
„Ezen a téren lenne még ahová fejlődni. A kereskedelmi kamara tájékoztatási kampányt indít, hogy az ágazatban vállalkozók és a felhasználók is megértsék az üdülési csekkekben rejlő lehetőségeket” – szögezte le László Endre.
Székelyföld kitörési pontja lehet a turizmus, ehhez nem kell semmi újat kitalálni, csak nyitott szemmel járni és a sikeres európai megoldásokat a helyi körülményekre szabni – fogalmazta meg a sajtótájékoztatón szintén jelen levő Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott, Dél-Tirol természeti adottságai Székelyföldhöz hasonlítanak, ám néhány évtizeddel ezelőtt innovatív módon korszerűsítették a turizmust, megalapozva a jelenlegi gazdasági szintet.
– összegezte Winkler.
Felkészülés időszaka Háromszéken
Kovászna megyében tavaly több mint százezer turista több mint félmillió vendégéjszakát töltött – ismertette a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke. Rámutatott, Háromszék az országos középmezőnyben, a 24. helyen áll a látogatók száma alapján.
„A mostanit a felkészülés időszakának tekintjük. Arra számítunk, ha a közelben megépül az autópálya és a brassói nemzetközi repülőtér, megkétszereződik a turisták száma. Most arra összpontosítunk, hogy erőteljesen népszerűsítsük a megyét” – fogalmazott Grüman Róbert.
A megyén belül Kovászna városa a turizmus egyik fellegvára, Gyerő József polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, korszerű turisztikai központtá szeretnék fejleszteni a fürdővárost. Fürdőközpont építésére pályáznának, amelyben a kikapcsolódási lehetőség mellett, a borvízforrásokat is hasznosítani tudnák. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a Központi Fejlesztési Régió hat megyéje számára 18 millió eurós keret volt a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Ez az összeg a szükségletekhez képest elenyészően kevés – vallja a polgármester.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!