Szép számú hallgatóság ült a Kós Károly tervei szerint elkészült padokban
Fotó: Bodor Tünde
Kós Károly örökségének tisztelői és a hagyományos építészetet megújítók szép számban voltak jelen azon a szombati konferencián, amelyet a polihisztor születésnapján, december 16-án – idéntől kezdve az Építészet napján – szervezett az Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) és a Székely Nemzeti Múzeum.
2023. december 17., 11:342023. december 17., 11:34
Kolumbán Gábor, az OKKE elnöke megbetegedése miatt online bejelentkezésben üdvözölte a megjelenteket, és előrevetítette:
A rendezvény házigazdája, Vargha Mihály múzeumigazgató röviden összefoglalta a múzeum felújításának történetét, bár abból tudatosan kihagyta a kellemetlen momentumokat, nehézségeket. Annyit azért elmondott, hogy a közbeszerzések rákfenéje, hogy a legkisebb árat részesítik előnyben és attól féltek, kifognak egy komolytalan céget, amellyel aztán évekig küszködnek. Végül ez nem következett be és második pályázatuk nyert (2019-ben ugyanis első próbálkozásukkor a vonal alá szorultak) és
A felújítást megelőzően Zakariás Attila által elvégzett előkutatások dokumentációja gazdát cserél
Fotó: Bodor Tünde
A felújítás értelme nemcsak az állagmentés volt, hanem az is nagy eredménye, hogy 30 százalékkal megnőtt a kiállítótér.
– mondta el Vargha. Az mindenképpen rendkívüli eredményként értékelte, hogy
Külön kiemelendő, hogy nemcsak Sepsiszentgyörgyön, de a többi székely város múzeumaiban is megtöbbszöröződött a román érdeklődők száma, és egyre többen közelednek előítéletek nélkül – hangzott el.
Vargha Mihály elmondta, hogy 2009-től tudatosan törekedtek a Kós Károly iránti nagy adósságot törleszteni, többek között arra is, hogy
A múzeum történetét a rá vonatkozó első bejegyzéstől a jelenig bemutató kisflm levetítése után Herczeg Ágnes tájépítész, a múzeum kertjének újratervezője jelentkezett be videoközvetítésben. Előadásából kitűnt, hogy Kós műveivel, építészetével, szellemiségével már kora fiatalságában megismerkedett. Személyiségének és örökségének hosszas méltatása után bevallotta, milyen „vizsgadrukkal” fogott neki a nagy mester által megálmodott épület körüli tér újraszervezésének, hiszen az szerves egységben van a közösséggel amely használja azt, de éppúgy a hely szellemiségével. Ugyanakkor éles kritikát is megfogalmazott a ma építészetére és emberére vonatkozóan:
A hely a test, a lélek és a szellem helye” – fogalmazta meg álláspontját.
Visszakanyarodva a felújítás tervezéséhez, Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építész, az előkutatások elvégzője részletezte azokat a problémákat, amelyek a munkálatot indokolttá, föltétlenül szükségessé tették.
A Székely Nemzeti Múzeum felújítását megelőzően így nézett ki a toronyszoba: 20 köbméter irat terhelte
Fotó: Zakariás Attila
Néhányat már Vargha Mihály is említett ugyan – a nagy esőzésekkor a pincében bokáig érő vizet, a födém gerendáiban azonosított hatféle szút – de a részleteket Zakariás Attila vetítettképes előadása szemléltette:
amiket aztán – mivel funkciójukat vesztették – el is tüntettek a tetőről.
Az építész végül átadta a múzeumigazgatónak az előkutatásokkal kapcsolatos összes dokumentációt, ami egy ölnyi aktacsomót jelentett.
Fotó: Zakariás Attila
Bányász József, aki nagy családi gazdaságot tart fenn, Testamentum és Agrikultúra című előadásában beszélt arról, miért látja érvényesnek Kós eszméit, aki
Kós Károly ugyan felhagyott a gazdálkodással mint írta, „a sztánai földeken üdvözülni lehet, megélni nem annyira”, de azt is papírra vetette, „életem legszebb óráit szántás és kaszálás közben éltem át”. Bányász József is együtt vallja, érzi Kóssal: „de keserű lesz az életem, ha véreim unni fogják ezt a földet”.
– aki néhány képkockán saját gazdaságába is bepillantást engedett, az ott felépített gazdasági épületeket külön kiemelve.
A kelta felmenőkkel rendelkező, ausztráliai születésű elkötelezett Kós Károly-kutató, szakértő, a Budapesten élő Anthony Gall előadásával folytatódott a konferencia. Tömény prezentációjábóll csak néhány olyan gondolatot emelünk ki, amelyek rámutatnak arra, mi az ami maradandó és ma is aktuális, figyelemreméltó az erdélyi építész-polihisztor életművében.
Kós Károly korai pályaszakaszában megalkotta épített örökségünk kiváló elemeit, több épületét remekműként tartunk számom
ezek építészeti minősége, az utolsó részletekre kiterjedő figyelem, a mesterek igényes munkája ma is kiemelkedő
úttörő volt az építészeti kommunikációban, szorgalmazta a környezetért viselt felelősséget, átadását minél szélesebb társadalmi rétegeknek
a táji jellegzetességek, értékek megtartásában való közreműködése, a kultúrtáj gyakorlati megfogalmazása.
Utolsóként került sor Köllő Miklós előadására, aki az ökoregionális építészet és Kós Károly kapcsolatáról értekezett.
A mai poszt-posztmodern világban felértékelődnek a kézműves mesterségek, a 2008-as gazdasági válság óta pedig az ökológiai szempontok is – véli Köllő. Kiemelkedően fontosnak tartja a hagyomány ismeretét, de az innovációról sem maradhatunk le – állítja, és szerinte
Munkája során ügyel arra, hogy az épület ne legyen harsány a tájban, a környezettől jut el az épületig.
Az előadásokat követően már kötetlenebb keretek között folyó párbeszédre került sor a hallgatóság és az előadók között.
Kós Kati, Kós Károly unokája is a hallgatóság soraiban ült
Fotó: Bodor Tünde
Kiderült, hogy Kós Kati, Kós Károly unokája is jelen van a résztvevők között, ő jelenleg a kolozsvári Györkös Mányi Albert emlékház vezetője.
A rendezvény utolsó programpontjaként került sor az Országépítő Kós Károly Egyesülés közgyűlésére, amelyen a jövendőt illető tervekről, újabb tagok felvételéről tárgyaltak a részvevők.
Borsos bírságot kapott egy Kovászna megyei személy azért, mert növényi hulladékot égetett.
A szemétként, törmelékként nyilvántartott kupacokból mentett ki faragott szegélyköveket, a Bolyai-alkotótáborban készült köztéri és más szobrokat Szánthó János, az állatkert igazgatója és csapata az elmúlt években.
Egy újabb akció keretében a napokban közterületen veszteglő autókat szállíttatott el a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Még jó állapotú járműveket is sorsukra hagynak egyesek, amelyeket kénytelen ócskavasként értékesíteni az önkormányzat.
A nyár utolsó fesztiválja igazi őszi hangulatban zajlik, néha napsütésben, de javarészt felhős ég alatt. A Sepsi Arénánál megrendezett Tabakó így igazi színfolt a szürke időben, ahova a fiatalok ma is szép számban tértek vissza.
Javában zajlik az első csíkszentdomokosi Folkmaraton. Hajnaltól hajnalig tartó táncmulatsággal készültek a szervezők, továbbá népi mesterségbemutatókkal kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Nemcsak a városlakókat, a helyi önkormányzatot is foglalkoztatja a Csíkszeredában, a Kalász lakónegyedben felépíteni szándékozott csendőrségi központ ügye. Nem csak erről, hanem az erdőalji iskolánál létrehozandó konténer-iskoláról is vitáztak.
Szeptember 16-án le fogják zárni három gyergyószentmiklósi utcában a régi ivóvízhálózatot, addig az ott élők át kell csatlakoztassák a háztartásukat az új rendszerre – erre szólít fel a HVCSK közműszolgáltató.
Kutyák ejtettek halálos sebeket egy kisfiún a Kányád községhez tartozó Székelypeteken péntek délelőtt – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától.
Jövő héten kezdik utalni a pénzt több mint 220 ezer külhoni gyereknek és fiatalnak, akik támogatásban részesülnek az idei évben a Szülőföldön magyarul program keretében – adja hírül közleményében a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság.
Fel nem robbant második világháborús lövedéket talált egy személy Csínódon pénteken reggel. Ezek a régi lövedékek a korrodálódás ellenére még mindig aktívak lehetnek, és akár tragédiát is okozhatnak.
szóljon hozzá!