
Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Villámcsapásként hatott az a nemrég tett bejelentés, miszerint a Covid-19 betegséget okozó koronavírus új változata – amelynek terjedése miatt túlzsúfolódtak a nagy-britanniai kórházak – amellett, hogy fertőzőképesebb, előfordulhat, hogy több halálesetet okozhat – írja az Agerpres az AFP nemzetközi hírügynökség január 26-ai közlésére hivatkozva.
2021. február 01., 11:212021. február 01., 11:21
2021. február 01., 11:232021. február 01., 11:23
A bejelentés aggodalmat keltett azokban az országokban, amelyekben már azonosították ezt a korábbiaknál 50–70 százalékkal fertőzőképesebb vírusváltozatot, szakértők azonban rögtön megjegyezték,
A London School of Hygiene&Tropical Medicine (LSHTM) és az Imperial College of London egymástól független tanulmányokat készített, amelyekben összevetette a kórházon kívüli igazolt megbetegedések számát a halálozási adatokkal. Bár eltérő módszertan szerint készültek, mindkét tanulmány 30 százalékkal nagyobbra becsülte az új vírusváltozat halálozási kockázatát. Más tanulmányok – például az Exeteri Egyetem vagy az angliai népegészségügyi szolgálat, a Public Health England által készítettek – még magasabbra becsülik ezt a kockázatot.
A brit kormány légzőszervi vírusfertőzések kutatásával foglalkozó tanácsadó testülete, a NERVTAG ezen eredményekre alapozva jelentette ki, „valós a lehetősége” annak, hogy az új vírustörzs több halálesetet okoz.
A B.1.1.7 vagy VOC 202012/01 elnevezésű új vírusváltozat nagyobb fertőzőképessége világszerte aggodalmat keltett, hiszen mindenütt nagy a nyomás az egészségügyi rendszeren:
„Sajnos úgy tűnik, erre a vírusra mindkét dolog jellemző: fertőzőképesebb és több halálesetet okozhat” – jelentette ki egy múlt hétfői sajtótájékoztatón az LSHTM szakembere, John Edmunds. „Sajnos valóban súlyosbodik a helyzet” – tette hozzá.
A kutatók szerint vannak még bizonytalanságok az adatok körül, reményeik szerint azonban a következő hetekben tisztább képet kapunk a témáról.
Bár „statisztikailag jelentős” adathalmazról beszélhetünk, a tanulmányok csak a kórházon kívüli igazolt megbetegedésekre alapoznak. Holott az utólag elhunyt betegek többsége esetében csak kórházba érkezésükkor igazolják a fertőzést, és a kórházi adatok egyelőre nem elérhetők – magyarázta John Edmunds. A NERVTAG szerint ezzel magyarázható az, hogy a kórházba kerülési arány növekedésére nem mutatnak rá a tanulmányok, ami látszólag ellentmond annak, hogy több esetben jelentkezik a betegség súlyosabb formája.
A tanulmányok által felhasznált adatok csak a vizsgált időszakban bekövetkezett halálesetek nyolc százalékát fedik le, így előfordulhat, hogy az eredmények „a lakosság teljes egészére vetítve nem reprezentatívak” – jegyezték még meg a NERVTAG szakemberei.
Bár a feltevést további tanulmányokkal kell alátámasztani, a tudósok szerint a vírus fertőzőképességének növekedését előidéző mutációk tehetők felelőssé a halálozási arány növekedéséért is. Elsősorban a vírus felületén található úgynevezett spike (tüske) fehérje mutációjáról van szó, amely könnyebben kapcsolódik a tüdősejt ACE2 receptoraihoz és jut be a sejtbe, ezért fertőzőbb ez a változat.
– magyarázta a NERVTAG igazgatója és az Oxfordi Egyetem járványtani szakértője, Peter Horby.
Nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a koronavírusos betegeknél eddig alkalmazott kezelések kevésbé hatékonyak lennének a brit változattal szemben – jelentette ki Peter Horby, a Recovery nevet viselő klinikai vizsgálat koordinátora. E vizsgálat nyomán jutottak egyébként arra a következtetésre, miszerint a dexametazon szteroidhatásos a súlyos állapotba került koronavírusos betegeknél. A szteroidos kezelésnek „ez esetben is ugyanúgy működnie kell, hiszen a folyamat nem a vírussal, hanem a gazdaszervezet reakciójával áll összefüggésben” – tette hozzá a szakember.
Ami a vakcinákat illeti, az ezzel kapcsolatban megjelent információk egyelőre megnyugtatók. Brit és holland egyetemek által végzett kutatások előzetes eredményei egyaránt arra engednek következtetni, hogy
A Pfizer-BioNTech és a Moderna gyártók – szintén előzetes tanulmányokra alapozva – arról biztosítottak, hogy az általuk kifejlesztett oltóanyagok az új vírustörzs ellen is hatásosak.
A tudósok figyelmeztetnek: téves azt hinni, hogy a vírus gyorsabb terjedése okán csökken ennek virulenciája. A Covid-19 betegséget okozó vírus eleve gyorsan terjed – hangsúlyozza a Berni Egyetem epidemiológusa, Emma Hocroft, aki szerint nem indokolt azt feltételezni, hogy csökkenne az ereje. Példaként említette a kanyarót okozó, illetve a HIV-vírust, amelyek terjedésük ellenére ugyanolyan veszélyesek maradtak.
Bár még vannak bizonytalanságok a koronavírus nagy-britanniai változatával kapcsolatban, el kell oszlatni azt a tévképzetet, miszerint kevésbé virulens lenne – nyilatkozta az LSHTM szakembere, Graham Medley. „Egyértelmű, hogy nem lett belőle jóindulatú vírus” – fogalmazott.
Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
szóljon hozzá!