Hirdetés
Hirdetés

Koronavírus: miért gondolják úgy egyes tudósok, hogy a brit változat több halálesetet okozhat?

Képünk illusztráció •  Fotó: MTI/Kovács Tamás

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Villámcsapásként hatott az a nemrég tett bejelentés, miszerint a Covid-19 betegséget okozó koronavírus új változata – amelynek terjedése miatt túlzsúfolódtak a nagy-britanniai kórházak – amellett, hogy fertőzőképesebb, előfordulhat, hogy több halálesetet okozhat – írja az Agerpres az AFP nemzetközi hírügynökség január 26-ai közlésére hivatkozva.

Székelyhon

2021. február 01., 11:212021. február 01., 11:21

2021. február 01., 11:232021. február 01., 11:23

A bejelentés aggodalmat keltett azokban az országokban, amelyekben már azonosították ezt a korábbiaknál 50–70 százalékkal fertőzőképesebb vírusváltozatot, szakértők azonban rögtön megjegyezték,

korlátozott adathalmazra alapoz a feltételezés, miszerint az új variáns 30–40 százalékkal több haláleset okoz a réginél.

A London School of Hygiene&Tropical Medicine (LSHTM) és az Imperial College of London egymástól független tanulmányokat készített, amelyekben összevetette a kórházon kívüli igazolt megbetegedések számát a halálozási adatokkal. Bár eltérő módszertan szerint készültek, mindkét tanulmány 30 százalékkal nagyobbra becsülte az új vírusváltozat halálozási kockázatát. Más tanulmányok – például az Exeteri Egyetem vagy az angliai népegészségügyi szolgálat, a Public Health England által készítettek – még magasabbra becsülik ezt a kockázatot.

A brit kormány légzőszervi vírusfertőzések kutatásával foglalkozó tanácsadó testülete, a NERVTAG ezen eredményekre alapozva jelentette ki, „valós a lehetősége” annak, hogy az új vírustörzs több halálesetet okoz.

A B.1.1.7 vagy VOC 202012/01 elnevezésű új vírusváltozat nagyobb fertőzőképessége világszerte aggodalmat keltett, hiszen mindenütt nagy a nyomás az egészségügyi rendszeren:

minél nagyobb a megbetegedések száma, annál többen kerülnek súlyos állapotba, és így az elhalálozások száma is magasabb.

„Sajnos úgy tűnik, erre a vírusra mindkét dolog jellemző: fertőzőképesebb és több halálesetet okozhat” – jelentette ki egy múlt hétfői sajtótájékoztatón az LSHTM szakembere, John Edmunds. „Sajnos valóban súlyosbodik a helyzet” – tette hozzá.

Mennyire megbízhatóak ezek az adatok?

A kutatók szerint vannak még bizonytalanságok az adatok körül, reményeik szerint azonban a következő hetekben tisztább képet kapunk a témáról.

Bár „statisztikailag jelentős” adathalmazról beszélhetünk, a tanulmányok csak a kórházon kívüli igazolt megbetegedésekre alapoznak. Holott az utólag elhunyt betegek többsége esetében csak kórházba érkezésükkor igazolják a fertőzést, és a kórházi adatok egyelőre nem elérhetők – magyarázta John Edmunds. A NERVTAG szerint ezzel magyarázható az, hogy a kórházba kerülési arány növekedésére nem mutatnak rá a tanulmányok, ami látszólag ellentmond annak, hogy több esetben jelentkezik a betegség súlyosabb formája.

A tanulmányok által felhasznált adatok csak a vizsgált időszakban bekövetkezett halálesetek nyolc százalékát fedik le, így előfordulhat, hogy az eredmények „a lakosság teljes egészére vetítve nem reprezentatívak” – jegyezték még meg a NERVTAG szakemberei.

Miért okozhat több halálesetet az új változat?

Bár a feltevést további tanulmányokkal kell alátámasztani, a tudósok szerint a vírus fertőzőképességének növekedését előidéző mutációk tehetők felelőssé a halálozási arány növekedéséért is. Elsősorban a vírus felületén található úgynevezett spike (tüske) fehérje mutációjáról van szó, amely könnyebben kapcsolódik a tüdősejt ACE2 receptoraihoz és jut be a sejtbe, ezért fertőzőbb ez a változat.

Ha képes gyorsabban terjedni a tüdőben, olyan mértékben felgyorsítja a betegség és a gyulladási folyamat progresszióját, hogy a szervezet nem tudja tartani a ritmust a vírus elleni küzdelemben 

– magyarázta a NERVTAG igazgatója és az Oxfordi Egyetem járványtani szakértője, Peter Horby.

Miként hat mindez a kezelésre?

Nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a koronavírusos betegeknél eddig alkalmazott kezelések kevésbé hatékonyak lennének a brit változattal szemben – jelentette ki Peter Horby, a Recovery nevet viselő klinikai vizsgálat koordinátora. E vizsgálat nyomán jutottak egyébként arra a következtetésre, miszerint a dexametazon szteroidhatásos a súlyos állapotba került koronavírusos betegeknél. A szteroidos kezelésnek „ez esetben is ugyanúgy működnie kell, hiszen a folyamat nem a vírussal, hanem a gazdaszervezet reakciójával áll összefüggésben” – tette hozzá a szakember.

Hirdetés

Ami a vakcinákat illeti, az ezzel kapcsolatban megjelent információk egyelőre megnyugtatók. Brit és holland egyetemek által végzett kutatások előzetes eredményei egyaránt arra engednek következtetni, hogy

az oltóanyagok az új vírusváltozat ellen is védelmet nyújtanak.

A Pfizer-BioNTech és a Moderna gyártók – szintén előzetes tanulmányokra alapozva – arról biztosítottak, hogy az általuk kifejlesztett oltóanyagok az új vírustörzs ellen is hatásosak.

Ha jobban terjed, gyengül is?

A tudósok figyelmeztetnek: téves azt hinni, hogy a vírus gyorsabb terjedése okán csökken ennek virulenciája. A Covid-19 betegséget okozó vírus eleve gyorsan terjed – hangsúlyozza a Berni Egyetem epidemiológusa, Emma Hocroft, aki szerint nem indokolt azt feltételezni, hogy csökkenne az ereje. Példaként említette a kanyarót okozó, illetve a HIV-vírust, amelyek terjedésük ellenére ugyanolyan veszélyesek maradtak.

Bár még vannak bizonytalanságok a koronavírus nagy-britanniai változatával kapcsolatban, el kell oszlatni azt a tévképzetet, miszerint kevésbé virulens lenne – nyilatkozta az LSHTM szakembere, Graham Medley. „Egyértelmű, hogy nem lett belőle jóindulatú vírus” – fogalmazott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

2026. október 22., csütörtök

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén

Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról

Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról
2026. október 22., csütörtök

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő

Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő
2026. október 22., csütörtök

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel

Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel
2026. október 22., csütörtök

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút

Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút
2026. október 22., csütörtök

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is

Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is
Hirdetés