Hirdetés
Hirdetés

Koronavírus: miért gondolják úgy egyes tudósok, hogy a brit változat több halálesetet okozhat?

Képünk illusztráció •  Fotó: MTI/Kovács Tamás

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Villámcsapásként hatott az a nemrég tett bejelentés, miszerint a Covid-19 betegséget okozó koronavírus új változata – amelynek terjedése miatt túlzsúfolódtak a nagy-britanniai kórházak – amellett, hogy fertőzőképesebb, előfordulhat, hogy több halálesetet okozhat – írja az Agerpres az AFP nemzetközi hírügynökség január 26-ai közlésére hivatkozva.

Székelyhon

2021. február 01., 11:212021. február 01., 11:21

2021. február 01., 11:232021. február 01., 11:23

A bejelentés aggodalmat keltett azokban az országokban, amelyekben már azonosították ezt a korábbiaknál 50–70 százalékkal fertőzőképesebb vírusváltozatot, szakértők azonban rögtön megjegyezték,

korlátozott adathalmazra alapoz a feltételezés, miszerint az új variáns 30–40 százalékkal több haláleset okoz a réginél.

A London School of Hygiene&Tropical Medicine (LSHTM) és az Imperial College of London egymástól független tanulmányokat készített, amelyekben összevetette a kórházon kívüli igazolt megbetegedések számát a halálozási adatokkal. Bár eltérő módszertan szerint készültek, mindkét tanulmány 30 százalékkal nagyobbra becsülte az új vírusváltozat halálozási kockázatát. Más tanulmányok – például az Exeteri Egyetem vagy az angliai népegészségügyi szolgálat, a Public Health England által készítettek – még magasabbra becsülik ezt a kockázatot.

A brit kormány légzőszervi vírusfertőzések kutatásával foglalkozó tanácsadó testülete, a NERVTAG ezen eredményekre alapozva jelentette ki, „valós a lehetősége” annak, hogy az új vírustörzs több halálesetet okoz.

A B.1.1.7 vagy VOC 202012/01 elnevezésű új vírusváltozat nagyobb fertőzőképessége világszerte aggodalmat keltett, hiszen mindenütt nagy a nyomás az egészségügyi rendszeren:

minél nagyobb a megbetegedések száma, annál többen kerülnek súlyos állapotba, és így az elhalálozások száma is magasabb.

„Sajnos úgy tűnik, erre a vírusra mindkét dolog jellemző: fertőzőképesebb és több halálesetet okozhat” – jelentette ki egy múlt hétfői sajtótájékoztatón az LSHTM szakembere, John Edmunds. „Sajnos valóban súlyosbodik a helyzet” – tette hozzá.

Mennyire megbízhatóak ezek az adatok?

A kutatók szerint vannak még bizonytalanságok az adatok körül, reményeik szerint azonban a következő hetekben tisztább képet kapunk a témáról.

Bár „statisztikailag jelentős” adathalmazról beszélhetünk, a tanulmányok csak a kórházon kívüli igazolt megbetegedésekre alapoznak. Holott az utólag elhunyt betegek többsége esetében csak kórházba érkezésükkor igazolják a fertőzést, és a kórházi adatok egyelőre nem elérhetők – magyarázta John Edmunds. A NERVTAG szerint ezzel magyarázható az, hogy a kórházba kerülési arány növekedésére nem mutatnak rá a tanulmányok, ami látszólag ellentmond annak, hogy több esetben jelentkezik a betegség súlyosabb formája.

A tanulmányok által felhasznált adatok csak a vizsgált időszakban bekövetkezett halálesetek nyolc százalékát fedik le, így előfordulhat, hogy az eredmények „a lakosság teljes egészére vetítve nem reprezentatívak” – jegyezték még meg a NERVTAG szakemberei.

Miért okozhat több halálesetet az új változat?

Bár a feltevést további tanulmányokkal kell alátámasztani, a tudósok szerint a vírus fertőzőképességének növekedését előidéző mutációk tehetők felelőssé a halálozási arány növekedéséért is. Elsősorban a vírus felületén található úgynevezett spike (tüske) fehérje mutációjáról van szó, amely könnyebben kapcsolódik a tüdősejt ACE2 receptoraihoz és jut be a sejtbe, ezért fertőzőbb ez a változat.

Ha képes gyorsabban terjedni a tüdőben, olyan mértékben felgyorsítja a betegség és a gyulladási folyamat progresszióját, hogy a szervezet nem tudja tartani a ritmust a vírus elleni küzdelemben 

– magyarázta a NERVTAG igazgatója és az Oxfordi Egyetem járványtani szakértője, Peter Horby.

Miként hat mindez a kezelésre?

Nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a koronavírusos betegeknél eddig alkalmazott kezelések kevésbé hatékonyak lennének a brit változattal szemben – jelentette ki Peter Horby, a Recovery nevet viselő klinikai vizsgálat koordinátora. E vizsgálat nyomán jutottak egyébként arra a következtetésre, miszerint a dexametazon szteroidhatásos a súlyos állapotba került koronavírusos betegeknél. A szteroidos kezelésnek „ez esetben is ugyanúgy működnie kell, hiszen a folyamat nem a vírussal, hanem a gazdaszervezet reakciójával áll összefüggésben” – tette hozzá a szakember.

Hirdetés

Ami a vakcinákat illeti, az ezzel kapcsolatban megjelent információk egyelőre megnyugtatók. Brit és holland egyetemek által végzett kutatások előzetes eredményei egyaránt arra engednek következtetni, hogy

az oltóanyagok az új vírusváltozat ellen is védelmet nyújtanak.

A Pfizer-BioNTech és a Moderna gyártók – szintén előzetes tanulmányokra alapozva – arról biztosítottak, hogy az általuk kifejlesztett oltóanyagok az új vírustörzs ellen is hatásosak.

Ha jobban terjed, gyengül is?

A tudósok figyelmeztetnek: téves azt hinni, hogy a vírus gyorsabb terjedése okán csökken ennek virulenciája. A Covid-19 betegséget okozó vírus eleve gyorsan terjed – hangsúlyozza a Berni Egyetem epidemiológusa, Emma Hocroft, aki szerint nem indokolt azt feltételezni, hogy csökkenne az ereje. Példaként említette a kanyarót okozó, illetve a HIV-vírust, amelyek terjedésük ellenére ugyanolyan veszélyesek maradtak.

Bár még vannak bizonytalanságok a koronavírus nagy-britanniai változatával kapcsolatban, el kell oszlatni azt a tévképzetet, miszerint kevésbé virulens lenne – nyilatkozta az LSHTM szakembere, Graham Medley. „Egyértelmű, hogy nem lett belőle jóindulatú vírus” – fogalmazott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés