
A húsvéti nyuszi mellett Nicolae Ceaușescu és felesége Elena Ceaușescu tekintenek a nézelődőkre
Fotó: Boda L. Gergely
Míg Ártándtól nyugatra a kereskedők azon versengenek, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával ki díszíti ízlésesebben a boltját és annak kirakatát, Marosvásárhely helyenként közel-, máshol távol-keleti város képét nyújtja. Évről évre egyre kevesebb vitrinben vagy üzlethelyiségben látni feliratot, valamint dekorációs utalást a kereszténység legnagyobb ünnepére. Mi több, vannak kirakatok, ahonnan a ’89 előtti rendszer szelleme, a Nicolae Ceaușescu és felesége képe köszön vissza.
2017. április 14., 12:302017. április 14., 12:30
2017. április 14., 13:452017. április 14., 13:45
Az ünnepnek elsősorban a lelkünkben a helye, de azért nem árt, ha készülődésünket, várakozásunkat, örömünket nyilvánossá is tesszük. Közép- és Nyugat-Európában szinte nincs olyan üzlet – a kis sarki bolttól a hipermarketig – amely ilyenkor, húsvétkor ne öltözne ünneplőbe.
Akárcsak egy évvel ezelőtt, a nagyhéten az idén is több tucat marosvásárhelyi üzletet látogattunk végig; nem kimondottan vásárolni indultunk, csupán kíváncsiak voltunk miként lengi be a húsvét szelleme a város kereskedőit. A tavaly jobbára a nagyüzletekre voltunk kíváncsiak, most főként a kis- és közepes méretű boltokat jártuk be.
De az elárusítók meg kasszások többsége sem tartotta fontosnak, hogy egy Boldog húsvétot! kívánsággal búcsúztasson. Akár Bagdad, akár Peking utcáin és üzleteiben kóricáltunk volna, lényeges különbséget nem tapasztaltunk volna. Pedig bejártuk a város két legnagyobb lakótelepét, a Tudort és a Kövesdombot. Mindkét negyedben a legforgalmasabb helyeket kerestük fel.
Fotó: Boda L. Gergely
A Tudorban előbb a Fortuna-kereszteződőnél kíváncsiskodtunk. Petryék húsos boltjában az idén felbukkantak az ízléses dekoratív elemek, a Carrefour viszont beéri azzal, hogy reklámújságján keresztül köszöntse a húsvétot ünneplő román vásárlóit. A Raiffeisen Banknál és a Digi üzletében még enyhe utalás sem történik a közelgő eseményre. A lakónegyed másik részén, a hangzatos Tudor Center névre keresztelt bevásárlóközpontban csak a Pennynél tudják, hogy közeleg az ünnep; ott is csak egyesek számára. Paşte de România – olvasható több nagy táblán. Mellette, a Jyskben csak a skandináv lakberendezési áruház 38 éves múltját ünnepelik, a Pepcóban viszont semmit. Ezek után már meg sem lep, hogy a Happy Shopping névre átkeresztelt hatalmas kínai bazárban a plafonról lógó piros papírlampionok sokkal inkább a Sárkányok éjszakájára emlékeztetnek, mintsem a kereszténység ünnepére utalnának.
A Kövesdombon a helyi üzletláncnak számító Darinában nyári hangulat fogad: a plafonról filcből készült különböző virágdíszek lógnak. A székelyföldi magyar vállalkozók által működtetett boltok, a Dósa, a Therezia, a Benedek vagy a Sasu is csak annyiban különbözik a román tulajdonban lévő előbbi szupermarkettől, hogy itt nincsenek virágok. Kovácsék kenyérüzletében viszont a festett tojások jelzik a nyuszi érkezésének közeledtét.
Fotó: Boda L. Gergely
Azt gondoltuk, legalább anyaországi importtermékként betör a húsvét Marosvásárhely boltjaiba, ezért a kövesdombi sétánk alkalmával az InterShopot, az úgynevezett magyar üzletet is felkerestük. Csalódnunk kellett – egy Coca Cola-s reklámon kívül semmi nem utal az ünnepre. A piros karton girlandból készült karácsonyfák is a kereszténység egy másik jelentős eseményére emlékeztetnek. Hasonló a helyzet a Dózsa György úti Hangya Ház előtti fenyővel is.
De míg karácsonykor a tömegközlekedési vállalat illetékeseinek sikerült átprogramálniuk az új autóbuszok kijelzőit a Crăciun fericit! – Boldog karácsonyt! feliratra, ezúttal nem vették a fáradtságot a harminc betű és két felkiáltójel bepötyögtetésére.
Hogy a legtöbb bolt meg kirakat köszönőviszonyban sincs a szezonnal, talán még hagyján. Akad viszont olyan is, ahol mintha visszapörgették volna az időt; nem a múlt karácsonyig, hanem a ’89 előttiig. Addig a sötét időszakig, amikor minden vallásos ünnep tabutémának számított a sokoldalúan fejlett szocializmusban. Bár a tulajdonosok jópofa reklámfogásnak szánták, mégis a cenzúra meg a dicshimnuszok korszakát idézi fel a Vörös Zászló kinagyított első oldala, melyet az Eldi pékség ablakában lehet megcsodálni, netán elolvasni. A kommunizmus éveit ennél már csak az a csésze tudja még inkább visszahozni, amely száz méterrel odébb, az 1000 de produse pentru toate buzunarele nevet viselő kisüzlet vitrinében látható. Az ibrikről Nicolae Ceauşescu és neje, Elena Ceauşescu mosolyognak a nézelődőkre. Egy olyan korszakból jöttek vissza, amelyben nyoma sem lehetett a húsvétnak.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
szóljon hozzá!