
A húsvéti nyuszi mellett Nicolae Ceaușescu és felesége Elena Ceaușescu tekintenek a nézelődőkre
Fotó: Boda L. Gergely
Míg Ártándtól nyugatra a kereskedők azon versengenek, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával ki díszíti ízlésesebben a boltját és annak kirakatát, Marosvásárhely helyenként közel-, máshol távol-keleti város képét nyújtja. Évről évre egyre kevesebb vitrinben vagy üzlethelyiségben látni feliratot, valamint dekorációs utalást a kereszténység legnagyobb ünnepére. Mi több, vannak kirakatok, ahonnan a ’89 előtti rendszer szelleme, a Nicolae Ceaușescu és felesége képe köszön vissza.
2017. április 14., 12:302017. április 14., 12:30
2017. április 14., 13:452017. április 14., 13:45
Az ünnepnek elsősorban a lelkünkben a helye, de azért nem árt, ha készülődésünket, várakozásunkat, örömünket nyilvánossá is tesszük. Közép- és Nyugat-Európában szinte nincs olyan üzlet – a kis sarki bolttól a hipermarketig – amely ilyenkor, húsvétkor ne öltözne ünneplőbe.
Akárcsak egy évvel ezelőtt, a nagyhéten az idén is több tucat marosvásárhelyi üzletet látogattunk végig; nem kimondottan vásárolni indultunk, csupán kíváncsiak voltunk miként lengi be a húsvét szelleme a város kereskedőit. A tavaly jobbára a nagyüzletekre voltunk kíváncsiak, most főként a kis- és közepes méretű boltokat jártuk be.
De az elárusítók meg kasszások többsége sem tartotta fontosnak, hogy egy Boldog húsvétot! kívánsággal búcsúztasson. Akár Bagdad, akár Peking utcáin és üzleteiben kóricáltunk volna, lényeges különbséget nem tapasztaltunk volna. Pedig bejártuk a város két legnagyobb lakótelepét, a Tudort és a Kövesdombot. Mindkét negyedben a legforgalmasabb helyeket kerestük fel.
Fotó: Boda L. Gergely
A Tudorban előbb a Fortuna-kereszteződőnél kíváncsiskodtunk. Petryék húsos boltjában az idén felbukkantak az ízléses dekoratív elemek, a Carrefour viszont beéri azzal, hogy reklámújságján keresztül köszöntse a húsvétot ünneplő román vásárlóit. A Raiffeisen Banknál és a Digi üzletében még enyhe utalás sem történik a közelgő eseményre. A lakónegyed másik részén, a hangzatos Tudor Center névre keresztelt bevásárlóközpontban csak a Pennynél tudják, hogy közeleg az ünnep; ott is csak egyesek számára. Paşte de România – olvasható több nagy táblán. Mellette, a Jyskben csak a skandináv lakberendezési áruház 38 éves múltját ünnepelik, a Pepcóban viszont semmit. Ezek után már meg sem lep, hogy a Happy Shopping névre átkeresztelt hatalmas kínai bazárban a plafonról lógó piros papírlampionok sokkal inkább a Sárkányok éjszakájára emlékeztetnek, mintsem a kereszténység ünnepére utalnának.
A Kövesdombon a helyi üzletláncnak számító Darinában nyári hangulat fogad: a plafonról filcből készült különböző virágdíszek lógnak. A székelyföldi magyar vállalkozók által működtetett boltok, a Dósa, a Therezia, a Benedek vagy a Sasu is csak annyiban különbözik a román tulajdonban lévő előbbi szupermarkettől, hogy itt nincsenek virágok. Kovácsék kenyérüzletében viszont a festett tojások jelzik a nyuszi érkezésének közeledtét.
Fotó: Boda L. Gergely
Azt gondoltuk, legalább anyaországi importtermékként betör a húsvét Marosvásárhely boltjaiba, ezért a kövesdombi sétánk alkalmával az InterShopot, az úgynevezett magyar üzletet is felkerestük. Csalódnunk kellett – egy Coca Cola-s reklámon kívül semmi nem utal az ünnepre. A piros karton girlandból készült karácsonyfák is a kereszténység egy másik jelentős eseményére emlékeztetnek. Hasonló a helyzet a Dózsa György úti Hangya Ház előtti fenyővel is.
De míg karácsonykor a tömegközlekedési vállalat illetékeseinek sikerült átprogramálniuk az új autóbuszok kijelzőit a Crăciun fericit! – Boldog karácsonyt! feliratra, ezúttal nem vették a fáradtságot a harminc betű és két felkiáltójel bepötyögtetésére.
Hogy a legtöbb bolt meg kirakat köszönőviszonyban sincs a szezonnal, talán még hagyján. Akad viszont olyan is, ahol mintha visszapörgették volna az időt; nem a múlt karácsonyig, hanem a ’89 előttiig. Addig a sötét időszakig, amikor minden vallásos ünnep tabutémának számított a sokoldalúan fejlett szocializmusban. Bár a tulajdonosok jópofa reklámfogásnak szánták, mégis a cenzúra meg a dicshimnuszok korszakát idézi fel a Vörös Zászló kinagyított első oldala, melyet az Eldi pékség ablakában lehet megcsodálni, netán elolvasni. A kommunizmus éveit ennél már csak az a csésze tudja még inkább visszahozni, amely száz méterrel odébb, az 1000 de produse pentru toate buzunarele nevet viselő kisüzlet vitrinében látható. Az ibrikről Nicolae Ceauşescu és neje, Elena Ceauşescu mosolyognak a nézelődőkre. Egy olyan korszakból jöttek vissza, amelyben nyoma sem lehetett a húsvétnak.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!