
A húsvéti nyuszi mellett Nicolae Ceaușescu és felesége Elena Ceaușescu tekintenek a nézelődőkre
Fotó: Boda L. Gergely
Míg Ártándtól nyugatra a kereskedők azon versengenek, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával ki díszíti ízlésesebben a boltját és annak kirakatát, Marosvásárhely helyenként közel-, máshol távol-keleti város képét nyújtja. Évről évre egyre kevesebb vitrinben vagy üzlethelyiségben látni feliratot, valamint dekorációs utalást a kereszténység legnagyobb ünnepére. Mi több, vannak kirakatok, ahonnan a ’89 előtti rendszer szelleme, a Nicolae Ceaușescu és felesége képe köszön vissza.
2017. április 14., 12:302017. április 14., 12:30
2017. április 14., 13:452017. április 14., 13:45
Az ünnepnek elsősorban a lelkünkben a helye, de azért nem árt, ha készülődésünket, várakozásunkat, örömünket nyilvánossá is tesszük. Közép- és Nyugat-Európában szinte nincs olyan üzlet – a kis sarki bolttól a hipermarketig – amely ilyenkor, húsvétkor ne öltözne ünneplőbe.
Akárcsak egy évvel ezelőtt, a nagyhéten az idén is több tucat marosvásárhelyi üzletet látogattunk végig; nem kimondottan vásárolni indultunk, csupán kíváncsiak voltunk miként lengi be a húsvét szelleme a város kereskedőit. A tavaly jobbára a nagyüzletekre voltunk kíváncsiak, most főként a kis- és közepes méretű boltokat jártuk be.
De az elárusítók meg kasszások többsége sem tartotta fontosnak, hogy egy Boldog húsvétot! kívánsággal búcsúztasson. Akár Bagdad, akár Peking utcáin és üzleteiben kóricáltunk volna, lényeges különbséget nem tapasztaltunk volna. Pedig bejártuk a város két legnagyobb lakótelepét, a Tudort és a Kövesdombot. Mindkét negyedben a legforgalmasabb helyeket kerestük fel.
Fotó: Boda L. Gergely
A Tudorban előbb a Fortuna-kereszteződőnél kíváncsiskodtunk. Petryék húsos boltjában az idén felbukkantak az ízléses dekoratív elemek, a Carrefour viszont beéri azzal, hogy reklámújságján keresztül köszöntse a húsvétot ünneplő román vásárlóit. A Raiffeisen Banknál és a Digi üzletében még enyhe utalás sem történik a közelgő eseményre. A lakónegyed másik részén, a hangzatos Tudor Center névre keresztelt bevásárlóközpontban csak a Pennynél tudják, hogy közeleg az ünnep; ott is csak egyesek számára. Paşte de România – olvasható több nagy táblán. Mellette, a Jyskben csak a skandináv lakberendezési áruház 38 éves múltját ünnepelik, a Pepcóban viszont semmit. Ezek után már meg sem lep, hogy a Happy Shopping névre átkeresztelt hatalmas kínai bazárban a plafonról lógó piros papírlampionok sokkal inkább a Sárkányok éjszakájára emlékeztetnek, mintsem a kereszténység ünnepére utalnának.
A Kövesdombon a helyi üzletláncnak számító Darinában nyári hangulat fogad: a plafonról filcből készült különböző virágdíszek lógnak. A székelyföldi magyar vállalkozók által működtetett boltok, a Dósa, a Therezia, a Benedek vagy a Sasu is csak annyiban különbözik a román tulajdonban lévő előbbi szupermarkettől, hogy itt nincsenek virágok. Kovácsék kenyérüzletében viszont a festett tojások jelzik a nyuszi érkezésének közeledtét.
Fotó: Boda L. Gergely
Azt gondoltuk, legalább anyaországi importtermékként betör a húsvét Marosvásárhely boltjaiba, ezért a kövesdombi sétánk alkalmával az InterShopot, az úgynevezett magyar üzletet is felkerestük. Csalódnunk kellett – egy Coca Cola-s reklámon kívül semmi nem utal az ünnepre. A piros karton girlandból készült karácsonyfák is a kereszténység egy másik jelentős eseményére emlékeztetnek. Hasonló a helyzet a Dózsa György úti Hangya Ház előtti fenyővel is.
De míg karácsonykor a tömegközlekedési vállalat illetékeseinek sikerült átprogramálniuk az új autóbuszok kijelzőit a Crăciun fericit! – Boldog karácsonyt! feliratra, ezúttal nem vették a fáradtságot a harminc betű és két felkiáltójel bepötyögtetésére.
Hogy a legtöbb bolt meg kirakat köszönőviszonyban sincs a szezonnal, talán még hagyján. Akad viszont olyan is, ahol mintha visszapörgették volna az időt; nem a múlt karácsonyig, hanem a ’89 előttiig. Addig a sötét időszakig, amikor minden vallásos ünnep tabutémának számított a sokoldalúan fejlett szocializmusban. Bár a tulajdonosok jópofa reklámfogásnak szánták, mégis a cenzúra meg a dicshimnuszok korszakát idézi fel a Vörös Zászló kinagyított első oldala, melyet az Eldi pékség ablakában lehet megcsodálni, netán elolvasni. A kommunizmus éveit ennél már csak az a csésze tudja még inkább visszahozni, amely száz méterrel odébb, az 1000 de produse pentru toate buzunarele nevet viselő kisüzlet vitrinében látható. Az ibrikről Nicolae Ceauşescu és neje, Elena Ceauşescu mosolyognak a nézelődőkre. Egy olyan korszakból jöttek vissza, amelyben nyoma sem lehetett a húsvétnak.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
szóljon hozzá!