Túl gyakran szólnak a szirénák. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az utóbbi időben az országos vészhelyzeti felügyelőség havonta veti alá úgynevezett tesztelési gyakorlatoknak a települések riasztórendszereit és ezzel együtt a városok lakóit. Országszerte minden hónap első szerdai munkanapján, délelőtt 10 és 11 óra között szólalnak meg a szirénák.
2018. június 26., 23:042018. június 26., 23:04
Noha az előírások szerint ilyenkor azon túl, hogy meg kell őriznünk nyugalmunkat és higgadtan kell viselkednünk, félbe kell szakítanunk tevékenységünket, be kell kapcsolnunk a rádiót vagy a televíziót, a hatóságok közleményeire figyelve, senki nem tulajdonít különösebb fontosságot a riadóknak. Az már egyenesen nevetségesnek hangzik, hogy amint meghalljuk a szirénákat, készítsünk elő megfelelő élelem-, ruházat- és gyógyszertartalékokat. Szintén a vicc kategóriába tartozik az az utasítás is, hogy ilyenkor értesítsük a szomszédainkat a veszélyről, és ne terjesszük, illetve ne dőljünk be a pletykáknak.
A vészhelyzeti felügyelőség azt javasolja, hogy egy valós légi támadás esetén, a riadó felcsendülését követően induljunk el a társadalmi óvóhelyekre, és szigorúan tartsuk be a szabályokat, engedelmeskedjünk az utasításoknak, illetve a hivatalos közlemények üzeneteinek.
A felsoroltak ellenére a város utcáin, az ipari és kereskedelmi egységekben, a közhivatalokban
Kérdésünkre, hogy békeidőben miért kell erőltetni a riasztást, Makkay Gergely marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, hogy bukaresti utasításra teszik, és a feladat alól nem lehet kibújni. A katasztrófavédelem hivatalos álláspontja szerint tájékoztatni kell a lakosságot a speciális akusztikus riasztási jelzések ismeretének fontosságáról, és közös keretrendszert kell kidolgozni a lakossági nyilvános riasztórendszer ellenőrzésére. Makkay
Mint fogalmaz, kétélű a dolog: egyrészt nem árt, ha a lakosság tudja, hogy Marosvásárhelyen is létezik és működőképes a rendszer, másrészt viszont a túl sűrű riasztás miatt az emberek annyira hozzászoknak, hogy ha valami komoly gond adódna, már oda se figyelnének.
Katasztrófavédelmi gyakorlat a tanintézetben. Nehéz komolyan venni. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanezt érzékeli Fülöp-Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója is, aki szerint a hazai vendégek még csak fel sem kapják a fejüket a Szováta szálloda tetejéről bömbölő szirénaszóra.
„A moldávok esetében más a helyzet, hiszen a Pruton túl a szirénák megszólalása már komoly veszélyt jelent. Nem tudom, miként reagálnak a nyugatiak, mert az idén Szovátát mintha elkerülték volna” – fejtette ki Fülöp-Nagy.
A település polgármestere, Fülöp László, aki megválasztása előtt szintén a fürdővállaltnál dolgozott, elmondta, régen a szállodák személyzete előre értesítette a vendégeket, hogy a riasztás miatt még véletlenül se törjön ki pánik. A bekecsalji fürdővárosban a Medve-tó déli szirénája, amely a sóstó kötelező „pihentetését” jelzi, komoly füttykoncertet és hurrogást szokott kiváltani.
Négy akusztikus riasztás
„Fontos lenne, ha a lakók megtanulnák, mit jelent a négy különböző akusztikus riasztás. De a mai rohanó világban kinek van ideje ezzel foglalkozni, számolgatni az impulzusokat, a köztük eltelt másodperceket és egyáltalán ilyesmire figyelni?!” – teszi fel a kérdést a vásárhelyi alpolgármester. Ugyanis másként jelzik a légiriadó-előzetest, mint magát a légiriadót. Előbbi esetben három, egyenként 32 másodperces hangjelzést adnak le, 12 másodperces szünetekkel. A légiriadót tizenöt, egyenként 4 másodperces hangjelzéssel jelzik, 4 másodperces szünetekkel. Katasztrófariadó esetében öt, egyenként 16 másodperces hangjelzést adnak le, 10 másodperces szünetekkel. A legegyszerűbb a riadó befejezésének a jelzése: ez két percig tartó folytonos, egyenlő hangerejű szirénázásból áll.
Elhunyt Gavril Cadariu rendező, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója, aki több mint 25 éven át szolgálta a marosvásárhelyi színházat.
Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emléke előtt tiszteleg legújabb előadásával az Udvarhely Néptáncműhely, amelyet május 8-án mutatnak be Székelyudvarhelyen. A próbák már javában zajlanak.
Ciklon Glob néven kereskedést működtettek, majd pecséteket, névjegykártyákat, mappákat kezdtek gyártani. A Top Invest kiadói, nyomdaipari és reklámipari vállalkozás tulajdonosaival, Kozma Katival és Kozma Ernővel beszélgettünk az elmúlt három évtizedről.
Medve jelenlétéről értesítették a Farkaslaka községieket szerda este a Ro-Alert rendszeren keresztül, ezúttal Kisfaludban látták a vadat.
A holokauszt áldozataira emlékeznek deportálásuk 80. évfordulóján Székelyudvarhelyen csütörtökön és pénteken.
Májust sokan az év legszebb hónapjának tarják, de azért érhetnek meglepetések. Lehet, hogy pár héttel tényleg előrébb tart a természet a megszokotthoz képest, de április utolsó két hetének időjárását figyelembe véve még ne tegyük el végleg a meleg ruhát.
Közfelháborodást váltott ki, hogy majdnem tehetetlenek a Nyikómalomfalvát többször meglátogató medvék miatt, ráadásul többek félnek saját portájukon, főleg szürkületben és az esti, éjszakai órákban.
Két medvebocs és egy anyamedve miatt riasztották a Siménfalva községieket szerda délután a Ro-Alert rendszeren keresztül, felhívva a figyelmet, hogy kerülni kell a környéket.
A Tánc világnapját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Csíkszeredában, a táncnapok záróakkordja pedig a Moving Stories című dokumentumfilm volt, amit a Csíki Moziban vetítettek le az érdeklődőknek.
Több helyszínről indultak kerékpárral a székelyudvarhelyi Városi Majálisra, amelyet a Sétatéren tartanak idén. Elsőként a Tekergők zenekar adott elő örökzöld mesedalokat, de sok más színes programmal várják a látogatókat a nap folyamán. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás