Költségvetési „számháború”

A rendezvény témáját Geréb László, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke hat székelyföldi város – Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely – költségvetési adatainak a garmadájával vezette fel.

korábban írtuk

Az igazság órája – 2022-es költségvetési megvalósítások Székelyföldön

Összehasonlítva a 2022 elején elfogadott költségvetéseket az év során megvalósított eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy volt ahol legfeljebb csak álmokról beszélhetünk, ugyanis a terveknek év végére alig 10%-át sikerült megvalósítani.

A 2022-es esztendőben a tervezett költségvetéseknek a költség oldali megvalósítási hányadát illetően Sepsiszentgyörgy áll az élen (87%), a kovásznai megyeközpontot sorrendben Kézdivásárhely (75%), Marosvásárhely (74%), Székelyudvarhely (65%), Csíkszereda (62%) és Gyergyószentmiklós (41%) követi. Az EU-s finanszírozású projektek megvalósításában – az abszolút értékeket tekintve – Székelyudvarhely a leggyengébb (5,4 millió lej), Marosvásárhely pedig a legerősebb (65 millió lej). Csíkszereda 42 millió lejjel a második helyen áll, a többi város 10 millió körüli, illetve annál kisebb összegeket tudott lehívni 2022-ben. A betervezett értékhez mérve Csíkszereda áll a legjobban, a tervezett érték 43%-át tudta megvalósítani, a sor végén pedig Székelyudvarhely áll 11 százalékkal.

A 2023-as évre vonatkozó költségvetési tervek adatai alapján nagyon bizakodóak a városok többségében, némelyeknél kétszeres növekedést is látni:

Geréb László, és a polgármesteri beszélgetés moderátora, Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője az adatok alapján három kérdést intézett a településvezetőkhöz:

• Miért ennyire alacsony a 2022-es költségvetési megvalósítások hatásfoka?

• Mire alapozzák a 2023-as tervezésnél tapasztalható optimizmust?

• Mivel készülnek a 2021-2027-es ciklus 2023-ban megjelenő kiírásaira?

„A 74 százalékos megvalósítás elégséges volt”

Soós Zoltán kapott szót elsőként. Marosvásárhely polgármestere nagyon örvendetesnek tartja, hogy a székelyföldi városok költségvetése fejlesztésorientált, az EU-s pénzek lehívásával kapcsolatban viszont kiemelte a bürokrácia jelentette akadályokat, mint mondta, emiatt sok esetben nem tudják lehívni a finanszírozásokat.

Marosvásárhelyen „a fő csapásirány” tavaly, illetve idén is az infrastruktúra, az iskolahálózat és a tömegközlekedés fejlesztése, kiegészülve a zöldberuházásokkal. Marosvásárhely polgármestere is bemutatott egy adatsort a város költségvetésének az alakulásáról, ami a 2020-as 418 milliós értékről fokozatosan 920,5 millióra nőtt 2023-ra.

Marosvásárhelyen az idei beruházásokra közel 104 millió lejt szánnak, a legtöbbet (30 milliót) a lakáshálózat fejlesztésére, illetve a közszolgáltatásokra (24,5 millió). EU-s alapokból mintegy 400 millió lejjel gazdálkodhatnak, ebből 194,7 millió a tömegközlekedés fejlesztésére fordítanak, ami a város mellett hét községre is kiterjed.

Soós Zoltán szerint Székelyföld és Marosvásárhely kapcsolatát tovább erősíti majd a moldvai autópálya, „amelynek az építkezése jövőre már realitás lehet”, és amely első szakaszban Marosvásárhelytől Ákosfalváig, Nyárádszeredáig épül ki, majd a második szakaszban egészen Parajdig.

Sepsiszentgyörgyön „realista-pesszimista” költségvetéssel indítanak

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint egyes városok esetében a költségvetési tervek végrehajtási aránya közti különbség abból is adódhat, hogy más módszerekkel dolgoznak.

Sepsiszentgyörgyön például egy „realista-pesszimista” költségvetéssel indítják az évet, ám azt év közben tíz alkalommal is kiegészítik, azaz növelik. Más városokban év elején „a projektek többségét bepakolják a költségvetésbe”, ebből is eredhet, hogy alacsonyabb lesz a végrehajtási arány.

A költségvetésekre vonatkozó adatokat illetően azt is megjegyezte, azokban sokszor csak a töredéke jelenik meg egy város érintő fejlesztési összegnek. Példaként hozta fel, hogy Sepsiszentgyörgy bejáratánál jelenleg két befejezett, egy elkezdett beruházás látható, és pár hónap múlva ez két újabbal egészül ki: épül egy terelőút, elkészült egy stadion, egy multifunkcionális aréna, hamarosan pedig felépül egy jégcsarnok orvosi központtal és egy egyetemi campus.

„Ne felejtsük el, hogy Romániában élünk” – mondta a szegényes EU-s forráslehívásokkal kapcsolatban.

A mintegy háromórás rendezvényen sok szó esett Székelyföld jövőjéről is. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint

Ő egyébként elégedett a teljesítményükkel. Korodi Attila nagy jelentőséget tulajdonít a karbantartási kivitelezésekre elkülönített forrásoknak, mint mondta, a tavaly elköltött 58 millió lejből majdnem 8 milliót különítettek el e célra, és idén még többet szánnak erre.

A költségvetésekre visszatérve Csíkszereda polgármestere elmondta, most egy kiváltságos időszakban van Székelyföld az erőforrások tekintetében, és szerinte minden városban lesznek eredmények. „Ebből kifolyólag szerintem csak azon kell vitázni, hogyan lehet ezekhez a forrásokhoz értelmesen, megfelelő időben hozzáférni, lehívni, azért, hogy az életminőség és a jövőkép javuljon” – summázott.

Állítja, hogy Székelyföld gazdasága fejlődik, és ezt a személyi jövedelemadó-bevételekre vonatkozó adatokban is látszik: több ilyen adót fizettek be a térségben, miközben az adómentessé váló munkavállalók köre nőtt. Ebből az következik, hogy a vállalkozások nagyobb fizetést kell adjanak, és ezt meg is tudják tenni.

Korodi Attila szerint ez a régió nagyon élhető lesz, és egyelőre ugyan komoly hátrányt jelent, hogy az autópályák nyomvonalai nem igazán érintik a térséget, de ez közép- és hosszútávon előnnyé válik.

„Tíz esztendő az tíz esztendő”

A városok költségvetési adatai már számtalanszor ki voltak elemezve – kezdte mondandóját Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere –, és már megszokhattuk, hogy ezekben Székelyudvarhely általában az utolsó helyen jelenik meg, de inkább arról beszélne, hogy mi ennek az oka, „mert erről egészen keveset beszélünk”.

Szerinte

Ezt követően akkurátusan felsorolta az általa aláírt pályázati szerződések számát és az azokhoz kapcsolódó összegeket. Így tett az előző találkozókon is, az újdonság ez alkalommal az volt, hogy számtalanszor elmondta, a sajtó ártalmas, nem számol be a városvezetés megvalósításairól, a városba érkező beruházásokról, támogatásokról. Azt is a sajtó fejéhez vágta, hogy az Aqua Nova-perrel kapcsolatos sikert is elhallgatta a média; miközben ezt ecsetelte, a kivetítőn megjelent a hallgatóságnak az a Székelyhon-cikk, amely tételesen cáfolta a polgármester vádjait – ez azonban nem érdekelte az elöljárót.

korábban írtuk

Nem kell 30 milliós kártérítést fizetnie Székelyudvarhelynek

Másodfokon a város számára kedvező bírósági ítélet született a korábbi székelyudvarhelyi vízszolgáltató által indított, és elsőfokon elveszített kártérítési perben. Így a székelyudvarhelyi önkormányzatnak nem kell fizetnie.