A Hargita megyei településeken általában elvégzik tavasszal a kötelező árvízvédelmi munkálatokat, de még lehetne fokozni a biztonságot
Fotó: Gábos Albin
Az áradások szempontjából leginkább az időszakos patakmedrek kiöntése jelenthet veszélyt, ugyanis ezeknek a vízmosásoknak a megerősítésére rendszerint nem jut pénz.
2019. június 03., 10:302019. június 03., 10:30
2019. május 30., 18:102019. május 30., 18:10
Május csapadékban bőséges időjárása, illetve az elkövetkező napokra vonatkozó előrejelzések miatt fontossá váltak az áradáskárok megelőzését célzó óvintézkedések. Mint azt érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője elmondta,
A településeken ezeket a munkálatokat az adott polgármesteri hivatalnak, valamint a lakosságnak kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie. Tavasszal minden községben megtörténnek ezek a kisebb-nagyobb takarítások, ahol szükséges, munkagépekkel távolítják el az árkokban, csatornákban, medrekben felgyűlt hordalékot, amely akadályozza a víz elfolyását – magyarázta a szóvivő. Hozzáfűzte, a tűzoltóság ellenőrzi azt, hogy az érintettek megtették-e a kötelező óvintézkedéseket, de áradásveszély idején a vízügyi hatóság is felügyelet alatt tartja azokat a helyszíneket, ahol problémák adódhatnak.
Az előírások szerint már a sárga jelzésű árvízvédelmi figyelmeztetések idején is készültséget rendelnek el az adott település vészhelyzeteket felügyelő bizottságában, és narancssárga figyelmeztetés esetén már 24 órás készenléti ügyeletet kell biztosítani a település polgármesteri hivatalában – sorolta a kötelezettségeket Adrian Pănescu, hozzátéve, hogy ilyenkor rendszerint az önkéntes tűzoltóságoknál is készültséget rendelnek el.
Áradások azonban mindezek ellenére is bekövetkezhetnek, ennek veszélye főként a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, felhőszakadás idején áll fenn, a kitartó esőzések idején kevésbé – tudtuk meg a szóvivőtől.
Ennek az az oka, hogy ezekben – bár szükséges volna – nem végeztek árvízvédelmi munkálatokat, ugyanis jó részük a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, amelyeknek korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Másrészt – mint azt Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója elmondta – az önkormányzatok nem is igazán érzik fontosnak a védelmi munkálatok élvégzését, például egy támfal megépítését, mondván, hogy akkora víz még sosem volt az időszakos patakmederben. Pedig bajnak az is elég, ha ez százévente csak egyszer történik meg – hangsúlyozta Miklós Géza, megjegyezve, hogy
Ezt úgy lehetne megakadályozni, ha a településen kívül kisebb gátakat építenének, amelyek ilyen esetben fel tudnának fogni elegendő mennyiségű vizet ahhoz, hogy a maradékot az időszakos meder biztonságosan el tudja vezetni – magyarázta a szakember.
Az állandó patak- és folyómedreket illetően azonban általánosan elmondható, hogy a vízügyi hatóság által elvégzett árvízvédelmi munkálatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a biztonság a 20–25 évvel ezelőtti állapotokhoz képest – összegzett az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója. Hozzáfűzte, a csapadékos időjárás miatt a víztározók esetében is megtette a szükséges óvintézkedéseket az igazgatóság, jelenleg folyamatosan engedik ki a vizet ezekből, hogy szükség esetén a rövid időn belül lezúduló, nagy mennyiségű csapadék befogadására is készen álljanak.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!