A magyarországi csapat jóval a záró momentumnak szánt éjféli tűzijáték után, valamikor egy óra körül kezdhette el koncertjét.

Hetven kilométerrel odébb, a maroshévízi magyarok is úgy érzik, a városvezetés félvállról kezeli őket, nem veszi figyelembe igényeiket, és nem vonja be a városnapok szervezésébe. A román többségű Hargita megyei településen ezen a hétvégén, péntektől vasárnapig ünnepelnek olyan díszmeghívottak társaságában, mint a Fly Project, Ami, Mandiga vagy Nicolae Cherry.

Az egynyelvű plakát szerint a szervezők mindössze a borszéki One More Minute angol és magyar nyelvű dalokat előadó együttest és Arpad Domokos folkénekest hívták meg a magyar ajkú közönség szórakoztatására.

„Nem az a nagyobbik gond, hogy a plakátról lemaradt a Kemény János-iskola Csillagszem néptáncegyüttese, amely pénteken lép színre, hanem az, hogy például a vasárnapi fellépőről, bizonyos Domokos Árpádról nem tudunk semmit. Amikor meg mertük kérdezni a városházán, hogy ő kicsoda, visszakérdeztek: »Hát ti nem ismeritek Arpad Domokost?«!” – kifogásolja Bodor Attila önkormányzati képviselő. Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint a polgármesteri hivatal illetékeseit aligha érdekli a városnapok magyar vonatkozása. Ennél is bosszantóbbnak tartja, hogy

Nemcsak ő és RMDSZ-es kollégái nem hallottak Domokosról, nekünk is a Google keresőprogramra volt szükségünk, hogy rábukkanjunk a nevére. Magyar nyelven semmiféle információt nem találtunk, románul viszont a Folkromania honlap még a dalai közül is közöl egy párat. Az Arpad Domokoş néven futó 57 éves folkénekesről kiderítettük, hogy a ’70-es évek vége felé a Nicolae Ceauşescu udvari költője, Adrian Păunescu által vezetett Cenaclul Flacăraban lépett fel. A sportcsarnokokat és stadionokat megtöltő nemzeti-kommunista mozgalomban olyan hazafias töltetű dalokat írt és adott elő, mint például a Cântec de ţară, Oltenii lui Tudor, Moţu şi moaţa, Tu, Ardeal vagy a Ţara mea. Az utóbbi dalban – amelynek szövegét Păunescu írta – arról énekel, hogy

Kiszálltak a fesztiválból

Tekintettel az elmúlt évek felhozatalára, a három magyar falut, Magyarót, Holtmarost és Fickót tömörítő község önkormányzata úgy döntött, idén nem vesz részt a jövő pénteken kezdődő Maros völgye Fesztiválon. Kristóf József polgármester úgy érzi, a Ratosnyán idén immár tizenharmadik alkalommal megrendezendő népünnepély már rég nem arról szól, amiről eredetileg szólt.

– vélekedett lapunknak Magyaró elöljárója. Szerinte a fesztivál elveszítette egyediségét, néhány éve az evés-ivásra és az esti rockkoncertekre helyeződött át a hangsúly. Kristóf azt is szóvá tette, hogy a térség két magyar többségű községének, Magyarónak és Marosvécsnek mindig meg kellett vívnia a harcát a kisebbségi programok beiktatásáért. „A román kollégák soha nem mondtak nemet, elfogadták érveinket, de mindig a szűkös anyagi keretre hivatkoztak, mintha mi nem is járulnánk hozzá a fesztivál sikeres szervezéséhez” – fejtette ki Kristóf József.

Kérdésünkre, hogy mi lesz a rendezvény helyszínén felállított magyarói tájházzal, a községvezető elmondta, hogy nem marad üresen, a megyei múzeum rendezi be. „Sokan látogatták a tájházakat, számos magyarországi turistától tudom, hogy a Maros völgye Fesztivál programjától függően szokta időzíteni a székelyföldi kirándulását. Döntésünk erre az évre vonatkozik, remélem, jövőre adnak okot a visszatérésre” – szögezte le a polgármester.

Egy év kihagyás után Marosvécs a tavaly tért vissza a Szászrégentől Maroshévízig terjedő régió közösen fesztiválozó települései közé. A település új alpolgármestere nem kívánt véleményt nyilvánítani a rendezvénysorozat színvonaláról, annyit mondott, a tavaly a prefektúra is leszólt a vécsieknek, hogy „jó lenne visszatérni”. „Nem mintha ez nekünk nagyon tetszene, de végül is e mellett döntöttünk” – tette hozzá Vita István.