Kisebbségi almintaként kezelik a magyar tanulókat a PISA-felmérésben

A felmérések célcsoportját azok a diákközösségek jelentik, amelyek az iskolaköteles kor vége felé járnak, és egy részük hamarosan távozik a közoktatásból. A tesztek fő célja, hogy a mindennapi életben használatos tudást vizsgálják, amit a tanulók az iskolai évek alatt gyűjtöttek össze. Ebben a megközelítésben elmondható: a felmérés reális képet nyújt az adott állam oktatási rendszeréről, illetve a fiatalok felkészültségéről.

A háromévenként zajló felmérés kiötlője és lebonyolítója a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az OECD a tesztelésben részt vevő iskolákat véletlenszerűen választja ki, de egy reprezentatív minta alapján. Az elsődleges, életkori kritérium mellett vidéki és városi iskolák, román és magyar tannyelvűek is a mintavétel szempontjait képezik.

ugyanis míg az eddigi években csak 3–4 Hargita megyei iskola vett részt a felmérésben, idén 21 tanintézmény érintett a megyéből, de a Maros megyei tanulók jó része is magyar.

„Egy algoritmus alapján határozták meg, hogy melyik iskolák és abból hány diák vesz részt a nemzetközi felmérésen. Nagyrészt magyar iskolák, van, ahol sok diákot tesztelnek, máshol csak egy párat” – nyilatkozta a Székelyhonnak Illés Ildikó, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Rámutatott, míg Székelykálban négy, Mezőpanitban 5, Segesváron 6 gyermeket tesztelnek például, addig Dicsőszentmártonban 166-ot. Marosvásárhelyen az Unirea Főgimnáziumban 144 tanuló, a Szász Adalbert Sportiskolából 85, míg a Liviu Rebreanu Általános Iskolából 24 tanuló végzi el a teszteket.

Hodgyai László Hargita megyei tanfelügyelőtől megtudtuk, hogy a megyében a PISA-felmérésbe bekapcsolódó oktatási intézmények közül egyetlen román tannyelvű van, a tölgyesi általános iskola. Amúgy

Összesen 21 iskola 1017 diák vesz részt az idei felméréseken Hargita megyében. „Korábban ki volt jelölve egy bizonyos nap, akkor fizikai jelenléttel papíralapon történt a felmérés. Ez az első alkalom, hogy Romániában digitalizált formában zajlik majd.  Nem is egyetlen dátumon, hanem a részt vevő iskolák négy megadott dátumból választhattak május végéig” – fogalmazott Hodgyai László. Hozzátette, a nemzetközi felmérésnek az eredményei egy évnyi késéssel szoktak csupán kiderülni, de a romániai diákok rendszerint gyengén, a rangsor második felében szerepelnek.

Önmagához képest Románia például a legrosszabb teljesítményét érte el az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program 2018-as felmérésében. Akkor mindhárom vizsgált területen – szövegértés, természettudományok, matematika – az átlag alatt teljesítettek a romániai diákok, és nőtt a funkcionális analfabéták aránya a 2015-ös felméréshez képest is. Gyakorlatilag

Akkor Románia  a 47. helyen állt a 79 országot rangsoroló listán. A listát ázsiai fiatalok vezették, Kína, Szingapúr, Makaó és Hongkong teljesített legjobban mindhárom területen. Európai országok közül a legmagasabb eredményeket Észtország, Finnország és Írország érte el, Romániát majdnem az összes részt vevő európai ország megelőzte a rangsorban.