
Leginkább a gyakori betegségek miatt jóváhagyott, egy hétnél nem hosszabb betegszabadságokra járó táppénz értéke csökkent
Fotó: Haáz Vince
A leggyakoribb betegszabadság-típus esetében csak akkor marad változatlan a táppénz értéke, ha a betegszabadság hossza meghaladja a két hetet. Ha ennél rövidebb, a táppénz értéke 10–20 százalékkal csökken augusztustól.
2025. augusztus 07., 07:572025. augusztus 07., 07:57
Az augusztus elsején érvénybe lépett költségcsökkentő intézkedések egyike a betegszabadságokra vonatkozó szigorítást is tartalmaz. A táppénz kiszámításának együtthatója mindeddig egységes volt a betegszabadság hosszától függetlenül, ez azonban megváltozott augusztus elsejétől. A részletekről a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatta a Székelyhont.
A változás az 1-es diagnóziskóddal nyilvántartásba vett betegszabadságokat érinti, azaz a leggyakoribb betegszabadság-típust, hiszen ebbe tartoznak a gyakori betegségek. A betegszabadságra járó pénzbeli ellátás, vagyis
Mindeddig egységesen a bruttó átlagbérük 75 százalékát számolták el táppénzként a betegeknek ezekre a betegszabadságokra, de e hónaptól ez az érték 65 százalékra csökken a 8–14 napos betegszabadságok esetében, és 55 százalékra a 7 napig terjedő betegszabadságok esetében.
Fotó: Haáz Vince
„15 nap fölött, és bizonyos kardiológiai betegségek esetében maradt a 75 százalék, tehát ott nincs 55 és 65 százalék. És fontos az is, hogy
Ha például valaki az első beteglapot július 30-án kapta, akkor arra a korábbi törvénykezés érvényes, természetesen” – hívta fel a figyelmet Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta azt is, ha egy biztosított számára augusztus elseje előtt hagyták jóvá a betegszabadságot, ám azt meg kell hosszabbítani, akkor a második epizód is a korábbi jogszabály hatálya alá esik, azaz nem csökken a táppénz értéke erre az időszakra sem.
A táppénzt a beteg bruttó napi átlagbére alapján számítják ki a betegszabadság hosszára vonatkozó együtthatót alkalmazva. Ehhez a betegszabadságot megelőző 6 hónapban megvalósított bérét veszik alapul, hiszen
– tájékoztatott Duda Tihamér.
Fotó: Haáz Vince
A példa kedvéért egy 6000 lejes bruttó bérrel rendelkező biztosított esetében a következőképpen számítják ki a táppénz értékét az augusztus elsején jóváhagyott betegszabadság hosszától függően. Az azt megelőző hat hónap munkanapjainak a számával (125) elosztják a bruttó átlagbére (6000) és az alapul vett időszak hónapjainak (6) a szorzatát: 6000 x 6 : 125 = 288. A napi bruttó átlagbére tehát 288 lej, amit beszoroznak a betegszabadságnapok számával és a vonatkozó együtthatóval. Egyhetes betegszabadság esetén: 288 x 7 x 55% = 1108,8.
Az egyhetes keresőképtelenség idejére tehát 1108 lejt, nettó értékben 648 lejt (92,5 lej/nap) kap táppénzként a biztosított.
Kéthetes betegszabadság esetén az együttható 55-ről 65 százalékra nő, a táppénz bruttó értéke pedig 2620 lejre, ami nettó értékben 1533 lej táppénzt jelent 14 napra (109,5 lej/nap).
15 napos betegszabadság esetén már 75 százalékos együtthatóval számítják ki a táppénz értékét, ami bruttó értékben 3240, nettóban pedig 1895 lejt jelent 15 napra (126,3 lej/nap).
A táppénz értéke más diagnóziskód alá tartozó betegszabadságok – például szív-érrendszeri, daganatos betegségek stb. miatt jóváhagyott betegszabadságok – esetében nem változik.
Azonban még ez is a jelentős hányadát alkotja a betegszabadságoknak. Hargita megyében például a 2024-ben kiállított 60 569 beteglap közül 38 391 tartozott az 1-es diagnóziskóddal ellátott kategóriába. Ebben azonban az összes ilyen betegszabadság benne van, tehát a 15 naposnál hosszabbak is.

Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.
A betegszabadságokra vonatkozó szigorításról Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy ez „szükséges és elkerülhetetlen” volt, mert sokan visszaéltek a betegszabadságjogokkal, éppen az említett gyakori betegségek kategóriájában. A tárcavezető emlékeztetett, több száz, ebbe a besorolásba tartozó betegszabadságot azonosítottak, amelyek jelenleg fiktívnek tűnnek.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.
A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!