
Az elmúlt évben 60 569 betegszabadságot írtak fel Hargita megyében, ennek valamivel több, mint a felét a háziorvosi rendelőkben
Fotó: Haáz Vince
Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.
2025. július 10., 07:532025. július 10., 07:53
Az egészségügyi minisztérium, valamint az egészségbiztosítási pénztár ellenőrző testületét is közös, átfogó vizsgálatok elvégzésére utasította Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azt követően, hogy a szaktárcánál megvizsgálták a múlt év április-májusi időszakban felírt betegszabadságok helyzetét.
– közölte a szaktárca, továbbá azt is, hogy a munkaszüneti napok és a hétvégék közelében a betegszabadság-napok halmozódását figyelték meg.

Alexandru Rogobete csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy terepre küldte az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) ellenőrző testületét „részletesen megvizsgálni” a betegszabadságok helyzetét.
Mielőbb meg kell állítani országszerte a rendszerben előforduló csalásokat, hiszen a visszaélések közvetlenül a kórházak és az egészségügyi rendszer költségvetését sújtják , és azokat a betegeket érintik a legérzékenyebben, akiknek valóban szükségük van ellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter, zéró toleranciát hirdetve a betegszabadságok felírásával kapcsolatos csalásokkal szemben.
Az országos szintű ellenőrzések részeként az egészségbiztosítási pénztár Hargita megyében is leellenőrizte az 1-es diagnóziskóddal (gyakori betegség – boală obişnuită) nyilvántartásba vett betegszabadságok felírásának a szabályosságát a legtöbb betegszabadságot felíró öt orvos esetében. Ők
– tájékoztatott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az elvégzett ellenőrzéseken nem találtak szankcionálandó szabálysértéseket.
Az egészségbiztosítási pénztár munkatársai csak azt tudják vizsgálni, hogy procedurális szempontból és a nyomtatványok megfelelő használata tekintetében szabályos volt-e a beteglapok kiállítása. Orvosi szempontból nem tudják felülbírálni a betegszabadságot felíró orvos döntését, ez nem is a feladatuk, és – lévén, hogy utólagos ellenőrzésekről van szó –
– hangsúlyozta az ellenőrzések jellegével kapcsolatban a Székelyhonnak Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. „Az egyetlen, aki el tudja bírálni, hogy szükség van vagy nincs a beteglap kiállítására, az az orvos. Ez az ő döntése, amit persze megalapozottan és dokumentálva kell meghozzon. A beteglap kiállítását minden esetben meg kell előzze egy konzultáció, szükség esetén elődiagnosztikai eszközöket kell használni, laborvizsgálatokat kell végezni, ezt követi a helyes diagnózis felállítása, majd, ha szükséges, a beteglap kiállítása.”
Fotó: Borbély Fanni
Arra is kitért ugyanakkor a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója, hogy procedurális szempontból találtak kihágásokat a betegszabadságok felírását illetően, de az még a múlt évben volt:
A betegszabadság első öt napjára a munkáltató fizeti a táppénzt a beteg alkalmazottnak, így a munkaadó is elutasíthatja a betegszabadság kifizetését, ha például a beteglap kiállítása nem szabályosan történt, de akkor is, ha mondjuk a lábfájás miatt betegszabadságon lévő alkalmazottat ez idő alatt a mezőn látják kaszálni – adott egy példát a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy
arról, hogy a megelőző 12 hónapban hány napot volt betegszabadságon.
A megyei egészségbiztosítási pénztár nyilvántartása szerint az elmúlt évben 60 569 beteglapot állítottak ki Hargita megyében, ennek valamivel több, mint a felét a háziorvosi rendelőkben. 31 594 beteglapot állítottak ki a háziorvosok, 20 160-at a járóbeteg-szakrendelőkben dolgozó szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.
Fotó: Borbély Fanni
Diagnóziskód szerinti besorolás alapján a gyakori betegségek állnak az első helyen (38 391 beteglap), második helyen a terhesség és szülés (4911 beteglap), ezt követik a sürgősségi sebészeti beavatkozások (3730 beteglap), a beteg gyermekek ellátása céljával jóváhagyott betegszabadságok (1922 beteglap), és a daganatos betegség miatt felírt betegszabadságok (1651 beteglap).
2022-ben összesen 69 063 beteglapot állítottak ki a megyei egészségügyi rendszerben – ebből 41 587-et a háziorvosi, 27 226-ot pedig a járóbeteg-szakrendelőkben –, 2023-ban viszont már csak 61 562-t (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben). Tavaly pedig további ezerrel csökkent (2024 – 60 569 beteglap) a kiállított beteglapok száma.
A tavalyelőtti, viszonylag nagy csökkenés okai közt van az is, hogy a 2022-es esztendő a pandémia miatt még a rendhagyó évek közé tartozott, akkor ugyanis még viszonylag nagy többletet képeztek a koronavírusos megbetegedések miatt jóváhagyott betegszabadságok.
Nicușor Dan államelnök visszaküldte csütörtökön a parlamentnek megfontolásra a szélsőségesség elleni küzdelemről szóló törvényt, mivel meglátása szerint a jogszabály jelenlegi formája a „feszültségek felerősödéséhez” vezethet.
Három testvér konfliktusa miatt riasztották a rendőrséget, csendőröket, mentőket, de még a különleges bevetési szolgálatot is csütörtök délután Maros megyében.
A majdnem két héttel ezelőtt a Bucsecs-hegységben eltűnt fiatal brit turista keresése folytatódik, bár az utóbbi napokban mostohák voltak az időjárási körülmények – jelentette be csütörtökön a Brassó megyei Salvamont.
A hidrogén és a biogáz fontos szerepet játszanak a zöldenergiára való átállásban, de a széles körű alkalmazáshoz – különösen a tömegközlekedésben és a háztartásokban – még időre és további technológiai fejlesztésekre van szükség.
Letartóztatták a börtönökbe drogot csempésző hálózat kilenc tagját – köztük azt az ügyvédnőt is, akinek a segítségével a bűntényt elkövették.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
1 hozzászólás