A szakhatóság vezetője szerint Hargita megyében nem jellemzőek a szabálytalanságok a betegszabadságok felírásában
Fotó: Haáz Vince
Ellenőrzést végez a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvosok körében. Az akció egy országos ellenőrzés része. A megyében meghaladja a 10 ezer napot a tavalyi legtöbb, egy orvos által jóváhagyott betegszabadságok hossza, azonban önmagukban az ilyen nagy számok még nem számítanak gyanúsnak – kézenfekvő oka van annak, hogy egyes szakterületeken kiugróak az adatok.
2024. március 10., 11:392024. március 10., 11:39
Ellenőrzéseket kell végezzenek a megyei egészségbiztosítási pénztárak, ha „túlzásokat” észlelnek a betegszabadságok jóváhagyásában – jelentette be egy szerdai sajtótájékoztatón Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy nem akar olyan üzeneteket közvetíteni, amelyek miatt az orvosok fenyegetve érezzék magukat, „de nyilván ha egy orvos naponta, tudomisén, több tíz betegszabadságot hagy jóvá, akkor normális esetben az, aki ezeket kifizeti – márpedig az egészségbiztosítási pénztár fizeti – fel kell mérje ezt a helyzetet”.
Az egészségügyi tárca vezetője azt követően érintette a témát, hogy múlt hónapban Marcel Ciolacu miniszterelnök elégedetlenségét fejezte ki a betegszabadságok nagy száma miatt. Egy későbbi sajtóeseményen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezérigazgatója, Valeria Herdea viszont azt nyilatkozta, hogy
Mindezzel együtt az egészségbiztosítási pénztár nemrég ellenőrzést rendelt el. Hargita megyében is ellenőrzik a tíz legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvost, tudtuk meg Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
– tájékoztatott Duda Tihamér, arra is kitérve, hogy ezúttal a tíz, legtöbb beteglapot kiállító egészségügyi szolgáltatót ellenőrzik le.
Az elmúlt évben a legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvosok 100-as országos listáján – amelyet a Hotnews hírportál kért ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – egyébként egy kolozsvári onkológus áll az élen 3225 beteglappal, amelyek összesen 93 912 nap betegszabadságot tartalmaznak.
Maros megyéből a legtöbb beteglapot (860) kiállító orvos a 44. helyen szerepel a listán 2573 napra felírt betegszabadsággal, egy másik orvos az 50. helyen 804 beteglappal és 9192 nap betegszabadsággal, a harmadik pedig 85. helyen 661 beteglappal, illetve 9220 nap betegszabadsággal.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a betegszabadságnapok száma alapján állította össze a tízes listát, azon egy onkológus szakorvos áll az élen 10 169 napra jóváhagyott betegszabadsággal – tájékoztatott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. „Ez teljesen normális. Egy rákos betegnek joga van másfél év betegszabadságra. A világ legtermészetesebb dolga, hogy ezen a szakterületen gyűl össze a legtöbb betegszabadságnap” – magyarázta Duda Tihamér, azt is hozzáfűzve, hogy
Teljesen normális, hogy olyan szakterületeken, ahol kevés az orvos és sok a beteg, illetve hosszú lefolyású vagy hosszas felépüléssel járó betegségekkel foglalkozó szakterületek esetében magas a betegszabadságnapok száma – erősítette meg.
A betegszabadságok jóváhagyására vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatban azt még fontos megjegyezni, hogy az egészségbiztosítási pénztár nem bírálja felül az orvos által felállított diagnózist.
– tájékoztatott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. A témával kapcsolatban arra is rámutatott, hogy Hargita megyében csökkent az orvosok által kiállított beteglapok száma az elmúlt évben. 2022-ben összesen 69 063 beteglapot állítottak ki a megyei egészségügyi rendszerben – ebből 41 587-et a háziorvosi, 27 226-ot pedig a járóbeteg-szakrendelőkben –, 2023-ban viszont csak 61 562-t (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben). A csökkenés okai közt van az is, hogy
Egyébként a betegszabadságok kifizetését tekintve, az elmúlt időszakra jellemző forráshiány miatt elmaradásai vannak az egészségbiztosítási pénztárnak a cégek irányába – a táppénzt ugyanis saját forrásaikból kell kifizessék a vállalkozások, intézmények az alkalmazottaknak, majd visszaigénylik azt az egészségbiztosítási pénztártól. Amint arról Duda Tihamér tájékoztatott,
E hónapban 8 millió lejt törlesztenek az elmaradásból, ezzel az összeggel a múlt év januárjára, illetve februárjára járó táppénzeket fizetik ki. Múlt hónapban 5,5 millió lejt törlesztettek az adósságból, januárban pedig 4,6 millió lejt, mondta el az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Zavartalanul zajlik az oktatás az iskolák nagy többségében – tájékoztatott kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Segítségre szoruló családok beteg gyermekeinek gyógykezeléséhez, ehhez fontos eszközök megvásárlásához nyújt anyagi segítséget egy, eddig főként Magyarországon tevékenykedő alapítvány, amely szeretné kiterjeszteni tevékenységét Erdélyre is.
A bányakatasztrófa által sújtott Parajdon zárja Gördülő Opera című turnéját a Magyar Állami Operaház. Donizetti A csengő című vígoperája szeptember 13-án lesz látható Parajdon – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
A romániai polgárok közel nyolcvan százaléka támogatja Románia nyugati orientációját - derül ki INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
A szeptember 1-7. közötti héten 5133 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 28,9 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Az első évben „botladozó” csíkszeredai Lábbusz egyre népszerűbbé válik a tanulók körében, ezúttal 154 diák csatlakozott az idei Lábbusz járataihoz az első napon.
Egy év kihagyás után ismét „városra költözik a falu” Csíkszeredában szeptember 20-án és 21-én, szombaton és vasárnap.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a következő napokban ismertetni fogja a gazdaságélénkítő programját – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu megbízott pártelnök.
Ha az igazságügyi nyugdíjreform, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet nem állja ki az alkotmányossági próbát, akkor a kormány legitimitása megszűnik – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Antena3 hírtelevíziónak.
szóljon hozzá!