A szakhatóság vezetője szerint Hargita megyében nem jellemzőek a szabálytalanságok a betegszabadságok felírásában
Fotó: Haáz Vince
Ellenőrzést végez a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvosok körében. Az akció egy országos ellenőrzés része. A megyében meghaladja a 10 ezer napot a tavalyi legtöbb, egy orvos által jóváhagyott betegszabadságok hossza, azonban önmagukban az ilyen nagy számok még nem számítanak gyanúsnak – kézenfekvő oka van annak, hogy egyes szakterületeken kiugróak az adatok.
2024. március 10., 11:392024. március 10., 11:39
Ellenőrzéseket kell végezzenek a megyei egészségbiztosítási pénztárak, ha „túlzásokat” észlelnek a betegszabadságok jóváhagyásában – jelentette be egy szerdai sajtótájékoztatón Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy nem akar olyan üzeneteket közvetíteni, amelyek miatt az orvosok fenyegetve érezzék magukat, „de nyilván ha egy orvos naponta, tudomisén, több tíz betegszabadságot hagy jóvá, akkor normális esetben az, aki ezeket kifizeti – márpedig az egészségbiztosítási pénztár fizeti – fel kell mérje ezt a helyzetet”.
Az egészségügyi tárca vezetője azt követően érintette a témát, hogy múlt hónapban Marcel Ciolacu miniszterelnök elégedetlenségét fejezte ki a betegszabadságok nagy száma miatt. Egy későbbi sajtóeseményen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezérigazgatója, Valeria Herdea viszont azt nyilatkozta, hogy
Mindezzel együtt az egészségbiztosítási pénztár nemrég ellenőrzést rendelt el. Hargita megyében is ellenőrzik a tíz legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvost, tudtuk meg Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.
– tájékoztatott Duda Tihamér, arra is kitérve, hogy ezúttal a tíz, legtöbb beteglapot kiállító egészségügyi szolgáltatót ellenőrzik le.
Az elmúlt évben a legtöbb betegszabadságot jóváhagyó orvosok 100-as országos listáján – amelyet a Hotnews hírportál kért ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – egyébként egy kolozsvári onkológus áll az élen 3225 beteglappal, amelyek összesen 93 912 nap betegszabadságot tartalmaznak.
Maros megyéből a legtöbb beteglapot (860) kiállító orvos a 44. helyen szerepel a listán 2573 napra felírt betegszabadsággal, egy másik orvos az 50. helyen 804 beteglappal és 9192 nap betegszabadsággal, a harmadik pedig 85. helyen 661 beteglappal, illetve 9220 nap betegszabadsággal.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a betegszabadságnapok száma alapján állította össze a tízes listát, azon egy onkológus szakorvos áll az élen 10 169 napra jóváhagyott betegszabadsággal – tájékoztatott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. „Ez teljesen normális. Egy rákos betegnek joga van másfél év betegszabadságra. A világ legtermészetesebb dolga, hogy ezen a szakterületen gyűl össze a legtöbb betegszabadságnap” – magyarázta Duda Tihamér, azt is hozzáfűzve, hogy
Teljesen normális, hogy olyan szakterületeken, ahol kevés az orvos és sok a beteg, illetve hosszú lefolyású vagy hosszas felépüléssel járó betegségekkel foglalkozó szakterületek esetében magas a betegszabadságnapok száma – erősítette meg.
A betegszabadságok jóváhagyására vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatban azt még fontos megjegyezni, hogy az egészségbiztosítási pénztár nem bírálja felül az orvos által felállított diagnózist.
– tájékoztatott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. A témával kapcsolatban arra is rámutatott, hogy Hargita megyében csökkent az orvosok által kiállított beteglapok száma az elmúlt évben. 2022-ben összesen 69 063 beteglapot állítottak ki a megyei egészségügyi rendszerben – ebből 41 587-et a háziorvosi, 27 226-ot pedig a járóbeteg-szakrendelőkben –, 2023-ban viszont csak 61 562-t (33 975-öt a háziorvosi, 27 529-et a járóbeteg-szakrendelőkben). A csökkenés okai közt van az is, hogy
Egyébként a betegszabadságok kifizetését tekintve, az elmúlt időszakra jellemző forráshiány miatt elmaradásai vannak az egészségbiztosítási pénztárnak a cégek irányába – a táppénzt ugyanis saját forrásaikból kell kifizessék a vállalkozások, intézmények az alkalmazottaknak, majd visszaigénylik azt az egészségbiztosítási pénztártól. Amint arról Duda Tihamér tájékoztatott,
E hónapban 8 millió lejt törlesztenek az elmaradásból, ezzel az összeggel a múlt év januárjára, illetve februárjára járó táppénzeket fizetik ki. Múlt hónapban 5,5 millió lejt törlesztettek az adósságból, januárban pedig 4,6 millió lejt, mondta el az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetője, Cristian Popescu Piedone kedden kijelentette, hogy kinevezése óta semmiféle hivatali visszaélést nem követett el, és úgy tűnik „sokakat nagyon zavarnak” az általa indított ellenőrzések.
Melléképület gyulladt ki a Maros megyei Magyarbükkösön keddre virradóra. A helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Kedd déltől éjszaka 3 óráig érvényes, a fele országot érintő elsőfokú (sárga jelzésű) viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Két országos ügynökség összeolvasztásából születik meg egy új állami intézmény: az Országos Környezetvédelmi és Védett Területek Ügynöksége (ANMAP). Folyamatban van a hivatalok átszervezése, az ígéretek szerint az ügyfélfogadás ezt nem sínyli meg.
Az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetőjét, Cristian Popescu Piedonét érintő ügyben tart házkutatásokat kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – értesült az Agerpres hírügynökség ügyészségi forrásokból.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter hétfőn bejelentette az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedéseket.
Nagyon megszenvedi a turisztikai ágazat a vakációs utalványok értékcsökkentését és az önrészfizetési kötelezettséget. Ezt csak tetézi az áfaemelés – a két intézkedés együttes hatása miatt csődközelbe kerülhetnek egyes turisztikai vállalkozások.
Hét embert evakuáltak a Máramaros megyei Rónaszék településen, miután beomlott egy korábbi sóbánya. Az érintett területet négyezer négyzetméteren lezárták – tájékoztatott hétfőn este a Máramaros megyei prefektúra sajtószolgálata.
Bírálta hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök bizonyos kórházak szerinte eredménytelen menedzsmentjét, az aránytalan bérköltségeket és a digitalizáció késését.
szóljon hozzá!