
A turisztikai szakember szerint Görögországot cserélték fel Tusnádfürdőre idén. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Van olyan turisztikai egység, ahol tavalyhoz képest még nőtt is a forgalom idén, általánosságban azonban nem ez a jellemző a Hargita megyei üdülőtelepüléseken: lényegesen csökkent a vendégek száma, kevesebbet is költenek, és megváltoztak az igényeik.
2020. július 25., 20:222020. július 25., 20:22
A turisztikai egyesületek képviselői szerint az elmúlt év azonos időszakához képest legfeljebb 50, 60, esetleg 70 százalékos az idegenforgalom a Hargita megyei üdülőtelepüléseken. „Félig-meddig” újraindult a turizmus, a gyógykezelések júniusi újraindításának az engedélyezése sokakat vonzott Tusnádfürdőre is, ennek ellenére viszont összehasonlíthatatlan idegenforgalmi szempontból az idei nyár a tavalyival – számolt be tapasztalatairól Molnár Ákos, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület vezetője.
A gyógykezelések általában hatnaposak, ezért a kisvárosba gyógyüdülés céljából érkezők által ott töltött vendégéjszakák száma nem változott, illetve jellemző még a hétvégi turizmus is, azt vették észre azonban, hogy
– magyarázta a turisztikai szakember, megjegyezve, hogy ennek köszönhetően például a kempingben, ahol kis házakban szállhatnak meg a vendégek, tudomása szerint idén nagyobb a vendégek száma, mint más években.
A gyógykezeléseket végző egységekben a forgalom mintegy 60–70 százalékos, összevetve az előző évek adataival. „Nagyobb bajok ott vannak, ahol medence és spa van, mert ezeket a beltéri medencéket még nem lehet megnyitni. Nem nyithatott ki még a városi wellnessközpont sem, és ami mindenkinek nagy nehézséget okoz az, hogy a vendéglőknek csak a teraszai nyithattak ki, illetve a vendégeket csak szobaszervíz-rendszerben lehet kiszolgálni” – sorolta a problémákat Molnár Ákos. Kérdésünkre viszont arról is beszámolt,
Azt nem tudná megmondani, hogy mekkora az ilyen turisták részaránya, de ő is hallotta vendégektől, hogy Görögországot cserélték fel Tusnádfürdőre idén.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt Parajdon nem úgy alakult az idegenforgalom, ahogyan remélték a vendéglátóhelyek működtetői. Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, érződik, hogy
A sóbánya megnyitása óta nőtt az idegenforgalom a településen, és a kötött idejű gyógykezelések miatt a gyógyüdülésre érkezők ott-tartózkodásának az ideje sem csökkent, azonban a csak kikapcsolódás céljából érkezők körében idén jellemzővé vált az, hogy csak egy napra látogatnak az üdülőtelepülésre, egy részük nem is száll meg ott, hanem hazautazik a nap végén. Kiesést okoz a turisztikai egységek számára az is, hogy
– folytatta a turisztikai egyesület vezetője.
Szegényes szezon. Kevesebben jönnek és kevesebbet is költenek a turisták idén. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Parajdon jelenleg mintegy 50–60 százalékos az idegenforgalom az előző évekhez mérve, a turizmusból élők abban reménykednek, hogy hamarosan megszűnik a veszélyhelyzet, és augusztusban, szeptemberben nőni fog az idegenforgalom. Moldován László tudomása szerint a közeli Szovátán valamivel jobb a helyzet – részben a Medve-tó miatt is. Parajdon a wellnessközpont sem nyithatott ki, de a településen élők bíznak benne, hogy a hatóságok hamarosan feloldják ezt az állapotot és a központ megnyitása további látogatókat vonz majd az üdülőtelepülésre.
Moldován László tapasztalata szerint a rövid látogatások mellett másban is változtak a turisták igényei. Jó hír – mondta –, hogy egyre többen használják a sóvidéki túraútvonalakat, idén a turisták döntő többsége meglátogatta a Só-szorost, aktívan nyaralnak, szívesen vannak a természetben.
Örvendetes ugyanakkor – folytatta –, hogy elkészült Via Transilvanica túraútvonal sóvidéki szakasza, és azt is elkezdték használni már a gyalogos és kerékpáros túrázók. A Via Transilvanica turisztikai útvonal egyébként egész Romániát átszeli, köztük Hargita és Maros megyét is. Hargita megyei nyomvonala a Mária-utat követi, és a hónap végéig a teljes megyei szakasza elkészül és átadásra kerül. A túraútvonal Maros és Hargita megyei szakasza érinti Segesvárt, Szászkézdet, Szovátát, Parajdot, Korondot és Székelyudvarhelyt is.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Utasításokat kaptak a vietnámi konzulok korábban a Külügyminisztériumban, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az Orbán Áron üzletemberhez, Orbán Viktor kormányfő öccséhez köthető cégekre.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
szóljon hozzá!