Nagyjából elmúlt a veszély. A lehűlés megfékezte a rügyfakadást
Fotó: Barabás Ákos
A veszély ugyan még nem múlt el teljesen, de a fagyok szempontjából a legkritikusabbnak számító időszakot károk nélkül vészelték át a termőföldek és a gyümölcsösök. A rügykezdemények száma alapján két termésmentes év után idén szép hozamban reménykednek a csonthéjas gyümölcsöket termesztők.
2018. február 22., 09:272018. február 22., 09:27
2018. február 22., 21:282018. február 22., 21:28
Megállította a rügyfakadást a január eleje óta tapasztalt lehűlés Hargita megyében, így nagyjából elmúlt a fagykárok szempontjából legveszélyesebbnek számító időszak. A gyümölcstermesztők múlt hónap elején még attól tartottak, hogy a túlságosan enyhe tél miatt túl korán indul el a nedvkeringés a csonthéjasgyümölcs-fákban, majd a fagyok miatt odalesz az éves termés, mint ahogyan ez az elmúlt két évében egymás után kétszer is bekövetkezett.
Székely Csaba agrármérnök – aki számos gyümölcsfajtát termeszt nyikómalomfalvi gyümölcsösében – múlt hónap elején lapunknak nyilatkozva elmondta, a fagykár leginkább a csonthéjas gyümölcsfajtákat, a cseresznyét, meggyet, barackot és kisebb mértékben a szilvát fenyegeti, ugyanis ezeknek a fáknak legfeljebb 60–70 napig tart a mélynyugalmi állapotuk, ám ha ez a meleg miatt véget ér, beindul a rügyfakadás, és fagyálló képességük lecsökken. Ha ekkor beáll a fagy, odalesz a teljes termés, és a jelenség ellen védekezni sem lehet.
– vázolta a jelenlegi helyzetet és reményeiket a nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő. Székely Csaba azt is elmondta, a talajhőmérséklet nem emelkedett meg annyira, hogy megindítsa a rügyfakadást a csonthéjasgyümölcs-fákban, ám mivel a barackféléknek, a meggynek és cseresznyének rövidebb ideig tart a mélynyugalmi állapota,
A mínusz öt-hat fokos éjszakai fagy lenne az ideális, és kitarthatna egészen március közepéig, hogy kitolja a fák virágzási idejét a biztonságosnak számító április 20-a utáni időszakra – magyarázta az agrármérnök.
Nem okozott gondokat az időjárás a termőföldeken sem: nem voltak erős fagyok, így a hótakaró hiánya miatt nem károsodtak a leginkább veszélyeztetett növénykultúrák, a búza és az őszi árpa – tudtuk meg Török Jenőtől. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője kifejtette,
Igaz, hogy csak három-négy centi vastagon, de az megvédte a vetéseket. Csíkszéken és Gyergyószéken jelenleg is van hó, Udvarhelyszéken ugyan nincs, de itt a csíkszékihez hasonló fagyok sem voltak, így nem esett kár a vetésekben. Mindazonáltal még nem múlt el teljesen a veszély, remélik, hogy nem lesz fagy, de az őszigabona-vetések állapotát biztosan csak áprilisban lehet felmérni – közölte Török Jenő.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!