
Fotó: Tuchiluș Alex
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
2024. november 14., 21:562024. november 14., 21:56
2024. november 14., 21:582024. november 14., 21:58
A Józan ésszel címmel meghirdetett beszélgetésen, mely Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncszínház stúdiótermében zajlott, a szövetségi elnök, a Kovászna megyei tanácselnök és a megyeszékhely polgármestere mellett részt vett számos háromszéki elöljáró és Hargita, valamint Maros megye önkormányzatának elnökei is.
A közelgő parlamenti és államelnöki választások tükrében olyan közéleti kérdések mentén folyt a beszélgetés, melyekre nagy befolyással bírhat az, hogy az új parlamentben milyen erős hátteret, azaz mekkora szavazóbázist tudhat maga mögött az RMDSZ.
Elsőként a közigazgatási reform, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által spórlás indokával benyújtott tervezete került szóba, melynek reform voltát azért cáfolták az RMDSZ-elöljárók, mert
Elhangzott: a választások nyomán létrejövő új parlament jövőre ezzel biztosan foglalkozni fog, az RMDSZ számára viszont csak a tervezet elutasítása jöhet szóba.
Még ha a negatív forgatókönyv érvényesül, és ellenzékbe is kerülünk, akkor sem mindegy, milyen erőt tudhatunk magunk mögött – hívta fel a figyelmet Antal Árpád
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád egy varsói szubszidiaritási konferencián szerzett információi szerint számos uniós tagországban el akarnak venni hatásköröket helyi és megyei szintről, de ahol ez megtörtént, ott már látszik a káros hatása is: az évtizedek alatt kiépített intézményeket gyakorlatilag államosították.
– állította Antal.
Kelemen Hunor szerint a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyék egyesítésével létrejövő mega-megyében a székelység a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába kerülne. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt 105 év tapasztalatai alapján az új megyében a 66 százalékos román többség véleménye lehet a döntő a beruházásoknál, és az nem lenne kedvező a magyarságnak.
Rengeteg csatát vívtunk és nem mindegyiket nyertük meg, de ezeket újra napirendre kell tűzni. Vannak célok, amiket nem engedünk el – mondta Kelemen Hunor.
Fotó: Tuchiluș Alex
A nyelvhasználatra is kitértek az RMDSZ-vezetők. Kelemen Hunor rávilágított,
Hasonlóképpen azzal is, hogy községeket összevonni vagy szétválasztani csak népszavazással lehet. A román pártok politikusait egyébként igen könnyen meg lehetne győzni arról, hogy megszavazzanak egy megyék összevonását előíró törvényt – hangzott el.
Tamás Sándor szerint inkább az állami nagyvállalatoktól kellene behajtani az adósságot, nem a kistelepülések összevonásával spórolni
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád azt taglalta, minél kisebb egy közösség, annál szorosabb a társadalmi szövete:
Ennek kapcsán a család támogatását célzó, illetve ahhoz szükséges intézkedésekre is kitért a polgármester, aki szerint azt kellene elérni, hogy „legyen alacsony a mobilitás, maradjanak a fiatalok a vidéki településeken.”
A megbeszélésen szóba kerültek még a közbirtokosságok visszaállamosítási kísérletei is (jelenleg is veszélyeztetett öt háromszéki közbirtokosság, kettő pedig perben van az állammal), a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket szubjektíven és rosszindulatúan értelmező bírósági döntések, ugyanakkor a hallgatóság betekintést nyerhetett a parlamenti munka és a törvényhozás kulisszatitkaiba is.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő – erősítette meg szerdán Cseke Attila.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Ismét emelkedni fog a vonatjegyek ára decemberben, négy hónappal a legutóbbi, nyáron bevezetett áremelés után. Az újabb áremelést az inflációval indokolják, és csaknem 10 százalékos lesz.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
Idegen drónt észleltek Románia légterében szerdára virradóan – jelentette be szerdán reggel a védelmi minisztérium. Az incidens következtében több vadászgépet küldtek fel, és Ro-Alert üzenetben riasztották a lakosságot.
Súlyos kutyatámadás történt Zetelaka határában, ahol egy juhnyáj őrző ebei rontottak rá egy tehénpásztorra. Az áldozat súlyos fejsérüléseket szenvedett, akit többórás műtétnek vetettek alá a székelyudvarhelyi kórházban.
Ludovic Orban szerint Nicușor Dan államfő kezdeményezte az elnöki tanácsadói tisztségből való felmentését, miután volt egy kisebb nézeteltérésük Orban egyik nyilatkozata miatt.
Lesz-e pénz mezőgazdasági támogatásokra, lesz-e pénz aszfaltra? – ezekről a témákról és más fontos kérdésekről beszélt Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Rádió GaGának adott interjúban.
szóljon hozzá!