
Fotó: Tuchiluș Alex
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
2024. november 14., 21:562024. november 14., 21:56
2024. november 14., 21:582024. november 14., 21:58
A Józan ésszel címmel meghirdetett beszélgetésen, mely Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncszínház stúdiótermében zajlott, a szövetségi elnök, a Kovászna megyei tanácselnök és a megyeszékhely polgármestere mellett részt vett számos háromszéki elöljáró és Hargita, valamint Maros megye önkormányzatának elnökei is.
A közelgő parlamenti és államelnöki választások tükrében olyan közéleti kérdések mentén folyt a beszélgetés, melyekre nagy befolyással bírhat az, hogy az új parlamentben milyen erős hátteret, azaz mekkora szavazóbázist tudhat maga mögött az RMDSZ.
Elsőként a közigazgatási reform, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által spórlás indokával benyújtott tervezete került szóba, melynek reform voltát azért cáfolták az RMDSZ-elöljárók, mert
Elhangzott: a választások nyomán létrejövő új parlament jövőre ezzel biztosan foglalkozni fog, az RMDSZ számára viszont csak a tervezet elutasítása jöhet szóba.
Még ha a negatív forgatókönyv érvényesül, és ellenzékbe is kerülünk, akkor sem mindegy, milyen erőt tudhatunk magunk mögött – hívta fel a figyelmet Antal Árpád
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád egy varsói szubszidiaritási konferencián szerzett információi szerint számos uniós tagországban el akarnak venni hatásköröket helyi és megyei szintről, de ahol ez megtörtént, ott már látszik a káros hatása is: az évtizedek alatt kiépített intézményeket gyakorlatilag államosították.
– állította Antal.
Kelemen Hunor szerint a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyék egyesítésével létrejövő mega-megyében a székelység a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába kerülne. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt 105 év tapasztalatai alapján az új megyében a 66 százalékos román többség véleménye lehet a döntő a beruházásoknál, és az nem lenne kedvező a magyarságnak.
Rengeteg csatát vívtunk és nem mindegyiket nyertük meg, de ezeket újra napirendre kell tűzni. Vannak célok, amiket nem engedünk el – mondta Kelemen Hunor.
Fotó: Tuchiluș Alex
A nyelvhasználatra is kitértek az RMDSZ-vezetők. Kelemen Hunor rávilágított,
Hasonlóképpen azzal is, hogy községeket összevonni vagy szétválasztani csak népszavazással lehet. A román pártok politikusait egyébként igen könnyen meg lehetne győzni arról, hogy megszavazzanak egy megyék összevonását előíró törvényt – hangzott el.
Tamás Sándor szerint inkább az állami nagyvállalatoktól kellene behajtani az adósságot, nem a kistelepülések összevonásával spórolni
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád azt taglalta, minél kisebb egy közösség, annál szorosabb a társadalmi szövete:
Ennek kapcsán a család támogatását célzó, illetve ahhoz szükséges intézkedésekre is kitért a polgármester, aki szerint azt kellene elérni, hogy „legyen alacsony a mobilitás, maradjanak a fiatalok a vidéki településeken.”
A megbeszélésen szóba kerültek még a közbirtokosságok visszaállamosítási kísérletei is (jelenleg is veszélyeztetett öt háromszéki közbirtokosság, kettő pedig perben van az állammal), a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket szubjektíven és rosszindulatúan értelmező bírósági döntések, ugyanakkor a hallgatóság betekintést nyerhetett a parlamenti munka és a törvényhozás kulisszatitkaiba is.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!