
Fotó: Tuchiluș Alex
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
2024. november 14., 21:562024. november 14., 21:56
2024. november 14., 21:582024. november 14., 21:58
A Józan ésszel címmel meghirdetett beszélgetésen, mely Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncszínház stúdiótermében zajlott, a szövetségi elnök, a Kovászna megyei tanácselnök és a megyeszékhely polgármestere mellett részt vett számos háromszéki elöljáró és Hargita, valamint Maros megye önkormányzatának elnökei is.
A közelgő parlamenti és államelnöki választások tükrében olyan közéleti kérdések mentén folyt a beszélgetés, melyekre nagy befolyással bírhat az, hogy az új parlamentben milyen erős hátteret, azaz mekkora szavazóbázist tudhat maga mögött az RMDSZ.
Elsőként a közigazgatási reform, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által spórlás indokával benyújtott tervezete került szóba, melynek reform voltát azért cáfolták az RMDSZ-elöljárók, mert
Elhangzott: a választások nyomán létrejövő új parlament jövőre ezzel biztosan foglalkozni fog, az RMDSZ számára viszont csak a tervezet elutasítása jöhet szóba.
Még ha a negatív forgatókönyv érvényesül, és ellenzékbe is kerülünk, akkor sem mindegy, milyen erőt tudhatunk magunk mögött – hívta fel a figyelmet Antal Árpád
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád egy varsói szubszidiaritási konferencián szerzett információi szerint számos uniós tagországban el akarnak venni hatásköröket helyi és megyei szintről, de ahol ez megtörtént, ott már látszik a káros hatása is: az évtizedek alatt kiépített intézményeket gyakorlatilag államosították.
– állította Antal.
Kelemen Hunor szerint a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyék egyesítésével létrejövő mega-megyében a székelység a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába kerülne. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt 105 év tapasztalatai alapján az új megyében a 66 százalékos román többség véleménye lehet a döntő a beruházásoknál, és az nem lenne kedvező a magyarságnak.
Rengeteg csatát vívtunk és nem mindegyiket nyertük meg, de ezeket újra napirendre kell tűzni. Vannak célok, amiket nem engedünk el – mondta Kelemen Hunor.
Fotó: Tuchiluș Alex
A nyelvhasználatra is kitértek az RMDSZ-vezetők. Kelemen Hunor rávilágított,
Hasonlóképpen azzal is, hogy községeket összevonni vagy szétválasztani csak népszavazással lehet. A román pártok politikusait egyébként igen könnyen meg lehetne győzni arról, hogy megszavazzanak egy megyék összevonását előíró törvényt – hangzott el.
Tamás Sándor szerint inkább az állami nagyvállalatoktól kellene behajtani az adósságot, nem a kistelepülések összevonásával spórolni
Fotó: Tuchiluș Alex
Antal Árpád azt taglalta, minél kisebb egy közösség, annál szorosabb a társadalmi szövete:
Ennek kapcsán a család támogatását célzó, illetve ahhoz szükséges intézkedésekre is kitért a polgármester, aki szerint azt kellene elérni, hogy „legyen alacsony a mobilitás, maradjanak a fiatalok a vidéki településeken.”
A megbeszélésen szóba kerültek még a közbirtokosságok visszaállamosítási kísérletei is (jelenleg is veszélyeztetett öt háromszéki közbirtokosság, kettő pedig perben van az állammal), a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket szubjektíven és rosszindulatúan értelmező bírósági döntések, ugyanakkor a hallgatóság betekintést nyerhetett a parlamenti munka és a törvényhozás kulisszatitkaiba is.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
szóljon hozzá!