Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről

Elhangzott: a választások nyomán létrejövő új parlament jövőre ezzel biztosan foglalkozni fog, az RMDSZ számára viszont csak a tervezet elutasítása jöhet szóba.

– állította Antal.

Kelemen Hunor szerint a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyék egyesítésével létrejövő mega-megyében a székelység a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába kerülne. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt 105 év tapasztalatai alapján az új megyében a 66 százalékos román többség véleménye lehet a döntő a beruházásoknál, és az nem lenne kedvező a magyarságnak.

Hasonlóképpen azzal is, hogy községeket összevonni vagy szétválasztani csak népszavazással lehet. A román pártok politikusait egyébként igen könnyen meg lehetne győzni arról, hogy megszavazzanak egy megyék összevonását előíró törvényt – hangzott el.

Ennek kapcsán a család támogatását célzó, illetve ahhoz szükséges intézkedésekre is kitért a polgármester, aki szerint azt kellene elérni, hogy „legyen alacsony a mobilitás, maradjanak a fiatalok a vidéki településeken.”

A megbeszélésen szóba kerültek még a közbirtokosságok visszaállamosítási kísérletei is (jelenleg is veszélyeztetett öt háromszéki közbirtokosság, kettő pedig perben van az állammal), a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket szubjektíven és rosszindulatúan értelmező bírósági döntések, ugyanakkor a hallgatóság betekintést nyerhetett a parlamenti munka és a törvényhozás kulisszatitkaiba is.