
A fehér vásznak képezik az előadás fő díszletelemeit
Fotó: Haáz Vince
A férfivirtus úgy kívánta, hogy a nők néha háttérbe szoruljanak a folklórműsorokban, ezúttal azonban a nők lesznek a középpontban. A nők hétköznapi lelkülete, érzelemvilága elevenedik meg a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadásában.
2025. március 03., 15:512025. március 03., 15:51
Március 7-én 19 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadását. Az előadás rendező-koreográfusa a székelyudvarhelyi származású Lőrincz Hortenzia néptáncos, aki 25 évet élt Budapesten és a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként dolgozott, jelenleg itthon él, Kissolymosban. A műsor társrendezője és -koreográfusa Horváth Zsófia, díszlettervezője Sós Beáta, jelmeztervezője Winklerné Petri-Kis Borbála.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás zenéjét pedig Dresch Mihály Kossuth-díjas zeneszerző szerezte, aki Lőrincz Hortenzia férje, ezért az előadás zenéjét a Dresch Quartet és a Dresch Vonós Quartet zenei anyagából válogatta össze a rendező-koreográfus.
– emelték ki az alkotók a hétfőn tartott sajtóeseményen. Moldován-Horváth István zenész, a művészegyüttes kinevezett igazgatója műfajteremtő műsornak nevezte az előadást, amelyben legényes táncok és páros forgatós táncok jelennek meg, de az előadás népi és kortárs, etnojazz elemeket ötvöz.
Kásler Magda a női tánckar vezetője
Fotó: Haáz Vince
Lőrincz Hortenzia olyan előadást álmodott meg, amely a nőkről szól, az ő érzelemvilágukat, a hétköznapi életben élő ünnepeiket állítja középpontba, mint amilyen a hagyományos kenyérsütés lehet egy nő életében. Éppen ezért a Maros Művészegyüttes történetében rendhagyó előadásnak számít a Láthatatlan ünnepek, hiszen
ilyenre még nem volt példa az együttes életében.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás társrendezője és társkoreográfusa, Horváth Zsófia a kortárs elemek és részletek megalkotója úgy érzi, a hamarosan színpadra kerülő táncdráma tisztelgés az erdélyi nők előtt.
– fejtette ki a társrendező.
Kásler Magda, a női tánckar vezetője kiemelte, eddig mindig társszereplők voltak a férfikarral, de folklórműsorban előfordul, hogy háttérben maradnak a nők, a legényes táncok így kívánják, mert a férfiak abban tudják igazán megmutatni a virtust.
Részben a fizikai korlátainkat is feszegettük, de lelkileg is nagyon nagy utat jártunk be” – mesélte Kásler Magdolna a próbafolyamatról.
Moldován-Horváth István zenész, a Maros Művészegyüttes kinevezett igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Kovács Szabolcs, a most háttérbe szorult férfi tánckar vezetője arról beszélt, hogy az volt a legnehezebb nekik, hogy érzelmeiket színpadra vigyék, hiszen ezúttal nem kell a táncukkal „szétszedniük a táncparkettet”, most azért járják el a legényes táncot, hogy meghódítsák a kiválasztottat, nem azért, hogy bebizonyítsák egymás előtt, hogy ők a legjobbak.
Fotó: Haáz Vince
A díszlet fő elemei a fehér vásznak, de számos más jelkép is megjelenik a színpadon, ilyen például a teknő. Mint mondták, nem az a cél, hogy gyorsan elkápráztassa az előadás a nézőt, hanem az, hogy a mélyre vigye őt, és megtisztuljon az átélt érzésekben, esetleg önmagát is meglelje a történetekben.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!