
A fehér vásznak képezik az előadás fő díszletelemeit
Fotó: Haáz Vince
A férfivirtus úgy kívánta, hogy a nők néha háttérbe szoruljanak a folklórműsorokban, ezúttal azonban a nők lesznek a középpontban. A nők hétköznapi lelkülete, érzelemvilága elevenedik meg a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadásában.
2025. március 03., 15:512025. március 03., 15:51
Március 7-én 19 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadását. Az előadás rendező-koreográfusa a székelyudvarhelyi származású Lőrincz Hortenzia néptáncos, aki 25 évet élt Budapesten és a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként dolgozott, jelenleg itthon él, Kissolymosban. A műsor társrendezője és -koreográfusa Horváth Zsófia, díszlettervezője Sós Beáta, jelmeztervezője Winklerné Petri-Kis Borbála.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás zenéjét pedig Dresch Mihály Kossuth-díjas zeneszerző szerezte, aki Lőrincz Hortenzia férje, ezért az előadás zenéjét a Dresch Quartet és a Dresch Vonós Quartet zenei anyagából válogatta össze a rendező-koreográfus.
– emelték ki az alkotók a hétfőn tartott sajtóeseményen. Moldován-Horváth István zenész, a művészegyüttes kinevezett igazgatója műfajteremtő műsornak nevezte az előadást, amelyben legényes táncok és páros forgatós táncok jelennek meg, de az előadás népi és kortárs, etnojazz elemeket ötvöz.
Kásler Magda a női tánckar vezetője
Fotó: Haáz Vince
Lőrincz Hortenzia olyan előadást álmodott meg, amely a nőkről szól, az ő érzelemvilágukat, a hétköznapi életben élő ünnepeiket állítja középpontba, mint amilyen a hagyományos kenyérsütés lehet egy nő életében. Éppen ezért a Maros Művészegyüttes történetében rendhagyó előadásnak számít a Láthatatlan ünnepek, hiszen
ilyenre még nem volt példa az együttes életében.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás társrendezője és társkoreográfusa, Horváth Zsófia a kortárs elemek és részletek megalkotója úgy érzi, a hamarosan színpadra kerülő táncdráma tisztelgés az erdélyi nők előtt.
– fejtette ki a társrendező.
Kásler Magda, a női tánckar vezetője kiemelte, eddig mindig társszereplők voltak a férfikarral, de folklórműsorban előfordul, hogy háttérben maradnak a nők, a legényes táncok így kívánják, mert a férfiak abban tudják igazán megmutatni a virtust.
Részben a fizikai korlátainkat is feszegettük, de lelkileg is nagyon nagy utat jártunk be” – mesélte Kásler Magdolna a próbafolyamatról.
Moldován-Horváth István zenész, a Maros Művészegyüttes kinevezett igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Kovács Szabolcs, a most háttérbe szorult férfi tánckar vezetője arról beszélt, hogy az volt a legnehezebb nekik, hogy érzelmeiket színpadra vigyék, hiszen ezúttal nem kell a táncukkal „szétszedniük a táncparkettet”, most azért járják el a legényes táncot, hogy meghódítsák a kiválasztottat, nem azért, hogy bebizonyítsák egymás előtt, hogy ők a legjobbak.
Fotó: Haáz Vince
A díszlet fő elemei a fehér vásznak, de számos más jelkép is megjelenik a színpadon, ilyen például a teknő. Mint mondták, nem az a cél, hogy gyorsan elkápráztassa az előadás a nézőt, hanem az, hogy a mélyre vigye őt, és megtisztuljon az átélt érzésekben, esetleg önmagát is meglelje a történetekben.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
szóljon hozzá!