Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:35

Sima diadalt aratott Mezőkövesden a BL-selejtezőben a román címvédő

21:05

Beváltak, jól működnek az elektromos iskolabuszok

21:03

Megszállottság: az indie-horrorszenzáció, amit a Z-generáció tett az év legjövedelmezőbb filmjévé

21:01

Az államfő szerint jelenleg Grindeanu és Mureșan sem tudna kormányt alakítani

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Itt egész más nőnek lenni, mint máshol – erről is szól a Maros együttes új előadása

A fehér vásznak képezik az előadás fő díszletelemeit

Fotó: Haáz Vince

A férfivirtus úgy kívánta, hogy a nők néha háttérbe szoruljanak a folklórműsorokban, ezúttal azonban a nők lesznek a középpontban. A nők hétköznapi lelkülete, érzelemvilága elevenedik meg a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadásában.

Hajnal Csilla

2025. március 03., 15:512025. március 03., 15:51

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Március 7-én 19 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadását. Az előadás rendező-koreográfusa a székelyudvarhelyi származású Lőrincz Hortenzia néptáncos, aki 25 évet élt Budapesten és a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként dolgozott, jelenleg itthon él, Kissolymosban. A műsor társrendezője és -koreográfusa Horváth Zsófia, díszlettervezője Sós Beáta, jelmeztervezője Winklerné Petri-Kis Borbála.

Fotó: Haáz Vince

Az előadás zenéjét pedig Dresch Mihály Kossuth-díjas zeneszerző szerezte, aki Lőrincz Hortenzia férje, ezért az előadás zenéjét a Dresch Quartet és a Dresch Vonós Quartet zenei anyagából válogatta össze a rendező-koreográfus.

Nem a megszokott folklór-műsort láthatják majd a nézők, inkább egy kortárs és néptánc mozdulatokra épülő táncdrámát

– emelték ki az alkotók a hétfőn tartott sajtóeseményen. Moldován-Horváth István zenész, a művészegyüttes kinevezett igazgatója műfajteremtő műsornak nevezte az előadást, amelyben legényes táncok és páros forgatós táncok jelennek meg, de az előadás népi és kortárs, etnojazz elemeket ötvöz.

Kásler Magda a női tánckar vezetője

Fotó: Haáz Vince

Lőrincz Hortenzia olyan előadást álmodott meg, amely a nőkről szól, az ő érzelemvilágukat, a hétköznapi életben élő ünnepeiket állítja középpontba, mint amilyen a hagyományos kenyérsütés lehet egy nő életében. Éppen ezért a Maros Művészegyüttes történetében rendhagyó előadásnak számít a Láthatatlan ünnepek, hiszen

többnyire nők szerepelnek benne, a férfikar most háttérbe szorul,

ilyenre még nem volt példa az együttes életében.

Fotó: Haáz Vince

Az előadás társrendezője és társkoreográfusa, Horváth Zsófia a kortárs elemek és részletek megalkotója úgy érzi, a hamarosan színpadra kerülő táncdráma tisztelgés az erdélyi nők előtt.

Megtudtam a munkafolyamat közben, hogy itt egész más nőnek lenni, mint Magyarországon, vagy máshol”

– fejtette ki a társrendező.

A cél, hogy önmagát is meglelje a néző

Kásler Magda, a női tánckar vezetője kiemelte, eddig mindig társszereplők voltak a férfikarral, de folklórműsorban előfordul, hogy háttérben maradnak a nők, a legényes táncok így kívánják, mert a férfiak abban tudják igazán megmutatni a virtust.

Ez volt az első alkalom, amikor mi, a nők kerültünk a középpontba, és nagyon izgalmas, hálás feladat ilyen hullámvasútszerű utat bejárni.

Részben a fizikai korlátainkat is feszegettük, de lelkileg is nagyon nagy utat jártunk be” – mesélte Kásler Magdolna a próbafolyamatról.

Moldován-Horváth István zenész, a Maros Művészegyüttes kinevezett igazgatója

Fotó: Haáz Vince

Kovács Szabolcs, a most háttérbe szorult férfi tánckar vezetője arról beszélt, hogy az volt a legnehezebb nekik, hogy érzelmeiket színpadra vigyék, hiszen ezúttal nem kell a táncukkal „szétszedniük a táncparkettet”, most azért járják el a legényes táncot, hogy meghódítsák a kiválasztottat, nem azért, hogy bebizonyítsák egymás előtt, hogy ők a legjobbak.

Fotó: Haáz Vince

A díszlet fő elemei a fehér vásznak, de számos más jelkép is megjelenik a színpadon, ilyen például a teknő. Mint mondták, nem az a cél, hogy gyorsan elkápráztassa az előadás a nézőt, hanem az, hogy a mélyre vigye őt, és megtisztuljon az átélt érzésekben, esetleg önmagát is meglelje a történetekben.

Marosszék