A fehér vásznak képezik az előadás fő díszletelemeit
Fotó: Haáz Vince
A férfivirtus úgy kívánta, hogy a nők néha háttérbe szoruljanak a folklórműsorokban, ezúttal azonban a nők lesznek a középpontban. A nők hétköznapi lelkülete, érzelemvilága elevenedik meg a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadásában.
2025. március 03., 15:512025. március 03., 15:51
Március 7-én 19 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Művészegyüttes Láthatatlan ünnepek című előadását. Az előadás rendező-koreográfusa a székelyudvarhelyi származású Lőrincz Hortenzia néptáncos, aki 25 évet élt Budapesten és a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként dolgozott, jelenleg itthon él, Kissolymosban. A műsor társrendezője és -koreográfusa Horváth Zsófia, díszlettervezője Sós Beáta, jelmeztervezője Winklerné Petri-Kis Borbála.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás zenéjét pedig Dresch Mihály Kossuth-díjas zeneszerző szerezte, aki Lőrincz Hortenzia férje, ezért az előadás zenéjét a Dresch Quartet és a Dresch Vonós Quartet zenei anyagából válogatta össze a rendező-koreográfus.
– emelték ki az alkotók a hétfőn tartott sajtóeseményen. Moldován-Horváth István zenész, a művészegyüttes kinevezett igazgatója műfajteremtő műsornak nevezte az előadást, amelyben legényes táncok és páros forgatós táncok jelennek meg, de az előadás népi és kortárs, etnojazz elemeket ötvöz.
Kásler Magda a női tánckar vezetője
Fotó: Haáz Vince
Lőrincz Hortenzia olyan előadást álmodott meg, amely a nőkről szól, az ő érzelemvilágukat, a hétköznapi életben élő ünnepeiket állítja középpontba, mint amilyen a hagyományos kenyérsütés lehet egy nő életében. Éppen ezért a Maros Művészegyüttes történetében rendhagyó előadásnak számít a Láthatatlan ünnepek, hiszen
ilyenre még nem volt példa az együttes életében.
Fotó: Haáz Vince
Az előadás társrendezője és társkoreográfusa, Horváth Zsófia a kortárs elemek és részletek megalkotója úgy érzi, a hamarosan színpadra kerülő táncdráma tisztelgés az erdélyi nők előtt.
– fejtette ki a társrendező.
Kásler Magda, a női tánckar vezetője kiemelte, eddig mindig társszereplők voltak a férfikarral, de folklórműsorban előfordul, hogy háttérben maradnak a nők, a legényes táncok így kívánják, mert a férfiak abban tudják igazán megmutatni a virtust.
Részben a fizikai korlátainkat is feszegettük, de lelkileg is nagyon nagy utat jártunk be” – mesélte Kásler Magdolna a próbafolyamatról.
Moldován-Horváth István zenész, a Maros Művészegyüttes kinevezett igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Kovács Szabolcs, a most háttérbe szorult férfi tánckar vezetője arról beszélt, hogy az volt a legnehezebb nekik, hogy érzelmeiket színpadra vigyék, hiszen ezúttal nem kell a táncukkal „szétszedniük a táncparkettet”, most azért járják el a legényes táncot, hogy meghódítsák a kiválasztottat, nem azért, hogy bebizonyítsák egymás előtt, hogy ők a legjobbak.
Fotó: Haáz Vince
A díszlet fő elemei a fehér vásznak, de számos más jelkép is megjelenik a színpadon, ilyen például a teknő. Mint mondták, nem az a cél, hogy gyorsan elkápráztassa az előadás a nézőt, hanem az, hogy a mélyre vigye őt, és megtisztuljon az átélt érzésekben, esetleg önmagát is meglelje a történetekben.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!