Integrált vállalkozásfejlesztés EU-s pénzekből

A Romániai Vállalkozásokért Egyesület az idei év elején indította el azt a 2 éves futamidejű, az Európai Szociális Alap által támogatott, 2 millió euró összértékű stratégiai humánerőforrás-fejlesztési projektet, melynek célja az északnyugati, központi és nyugati régiókban élők vállalkozói készségeinek fejletésze. A projekt elsődleges célja a vállalkozásfejlesztés ösztönzése és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatottság növelése. A projekt nem csupán új vállalkozások indítására irányul, hanem olyan vállalkozókat is célba vesz, akik már útjára indították, és működtetik saját vállalkozásukat, de akiknek képzésre, tanácsadásra van szükségük. A projekt keretében sor kerül egy átfogó, 540 személyt magába foglaló vállalkozói és menedzser felnőttképzési programra. A célcsoport összesen 558 kisvárosi személy, amelyből 288 potenciális vállalkozó és 270 kis- és középvállalkozás vezető.  

Erdélyben mind a vállalkozói szándék, mind pedig a vállalkozói aktivitás magasabb az országos átlagnál, a válsággal felerősödő tőkehiány, a növekvő adóterhek és a jogrendszer ellentmondásossága azonban nagyban nehezíti a kis- és középvállalkozói szektor fejlődését – ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Integrált vállalkozásfejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban című projekt keretében végeztek. Csata Zsombor kutatásvezető szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontjának munkatársa Sepsiszentgyörgyön elmondta: Hargita megyében, a városokban 40 vállalkozás esik ezer főre, míg Kovászna megyében 30, Csíkszeredában 54, Sepsiszentgyörgyön 36. Hargita megyében 8669, Kovászna megyében 4558 kereskedelmi társaság van nyilvántartva, de nagyobb az alkalmazottak száma és az üzleti forgalom is. A felnőtt népesség egyharmada, ha tehetné, inkább alkalmazottként dolgozna, nagy részt az anyagi függetlenség és a munkaidő szabadabb beosztása miatt. A vállalkozói státust előnyben részesítők többsége egyetemet végzett férfi. Nemzetiség szerint a magyarokat jellemzi a nagyobb vállalkozói hajlam.

A Központi régióban, ahová Kovászna megye is tartozik, valamint a nyugati és északnyugati fejlesztési régiókban a vállalkozói kedv meghaladja az országis átlagot. A vállalkozók 40 százaléka szerint az idei év rosszabb volt a tavalyinál. Ebbe a csoportba leginkább a kereskedelemben, a szolgáltatásban, illetve az építkezés területén dolgozó tartoznak, a mezőgazdasági vállalkozók a tavalyhoz képest kedvezőbben ítélik meg a helyzetüket. Minden harmadik vállalkozó úgy gondolja, hogy a jövő év jobb lesz, mint az idei. Igaz a felmérés késő tavasszal készült, a helyzet megítélése azóta változhatott – mondta el Sepsiszentgyörgyön Csata Zsombor szociológus. Az optimizmus a nagyobb méretű, több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra jellemző, a mikrovállalkozások vezetői lényegesen borúlátóbbak.