
Amióta nincs használva, felnőttek a fák az egykori irodaépület mellett. Kérdés, hogy az ingatlanban mikor lesz újra gazdasági élet
Fotó: Gergely Imre
Nem voltak tisztázva a tulajdonjogi viszonyok annál az épületnél, amelyben vállalkozó inkubátorházat szeretett volna létrehozni a gyergyószentmiklósi önkormányzat partnerségben Hargita Megye Tanácsával. Így nem pályázhattak sikeresen az erre remélt forrásokra.
2022. január 11., 17:332022. január 11., 17:33
Múlt év júniusában írta alá Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármester és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azt a partnerségi szerződést, amely szerint közösen pályáznának egy vállalkozói inkubátorház létrehozásához a Regionális Operatív Programban. Amint akkor ezt közölték,
Akkor úgy becsülték, hogy 6,7 millió lej lenne a beruházás, később ez az összeg közel 9 millióra emelkedett. Az elképzelés szerint fiatal vállalkozóknak, kreatív gazdasági ágazatokban dolgozó kezdő vállalkozásoknak szánták az egykori öntödében kialakítandó inkubátorház helyiségeit, adottságait.
Az elképzelt közös beruházás azonban nem kaphatott támogatást, hiszen – mint közben kiderült – a kiszemelt épületnek nem volt tisztázott a tulajdonjogi helyzete. Ezt novemberben igyekeztek orvosolni, amikor a város tanácshatározattal tulajdonba vette az egykori öntöde irodaépületét, és három egységre osztotta az ingatlan helyiségeit, amelyből az egyikben képzelték el az inkubátorházat. Ez azonban már késő volt,
Így a gyergyószentmiklósi inkubátorház létesítése tovább várat magára, a város és a fiatal vállalkozók egy későbbi pályázati kiírásban reménykedhetnek.
Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi városházán szerettünk volna információkat kapni az inkubátorház-projekttel kapcsolatban, és a következő választ kaptuk: „Az évek óta elhanyagolt vagyongazdálkodás és a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt késik a vállalkozói inkubátorház létrehozásának projektje Gyergyószentmiklóson.
Hargita megyében egyébként három ilyen intézmény létrehozásához indították el a pályázati folyamatot a múlt évben. Székelykeresztúr és Balánbánya esetében sikeres volt a megyei önkormányzattal közös kezdeményezés, december végén alá is írták a finanszírozási szerződéseket, indulhat a fejlesztés megvalósítása.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás