
Amióta nincs használva, felnőttek a fák az egykori irodaépület mellett. Kérdés, hogy az ingatlanban mikor lesz újra gazdasági élet
Fotó: Gergely Imre
Nem voltak tisztázva a tulajdonjogi viszonyok annál az épületnél, amelyben vállalkozó inkubátorházat szeretett volna létrehozni a gyergyószentmiklósi önkormányzat partnerségben Hargita Megye Tanácsával. Így nem pályázhattak sikeresen az erre remélt forrásokra.
2022. január 11., 17:332022. január 11., 17:33
Múlt év júniusában írta alá Csergő Tibor gyergyószentmiklósi polgármester és Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azt a partnerségi szerződést, amely szerint közösen pályáznának egy vállalkozói inkubátorház létrehozásához a Regionális Operatív Programban. Amint akkor ezt közölték,
Akkor úgy becsülték, hogy 6,7 millió lej lenne a beruházás, később ez az összeg közel 9 millióra emelkedett. Az elképzelés szerint fiatal vállalkozóknak, kreatív gazdasági ágazatokban dolgozó kezdő vállalkozásoknak szánták az egykori öntödében kialakítandó inkubátorház helyiségeit, adottságait.
Az elképzelt közös beruházás azonban nem kaphatott támogatást, hiszen – mint közben kiderült – a kiszemelt épületnek nem volt tisztázott a tulajdonjogi helyzete. Ezt novemberben igyekeztek orvosolni, amikor a város tanácshatározattal tulajdonba vette az egykori öntöde irodaépületét, és három egységre osztotta az ingatlan helyiségeit, amelyből az egyikben képzelték el az inkubátorházat. Ez azonban már késő volt,
Így a gyergyószentmiklósi inkubátorház létesítése tovább várat magára, a város és a fiatal vállalkozók egy későbbi pályázati kiírásban reménykedhetnek.
Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi városházán szerettünk volna információkat kapni az inkubátorház-projekttel kapcsolatban, és a következő választ kaptuk: „Az évek óta elhanyagolt vagyongazdálkodás és a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt késik a vállalkozói inkubátorház létrehozásának projektje Gyergyószentmiklóson.
Hargita megyében egyébként három ilyen intézmény létrehozásához indították el a pályázati folyamatot a múlt évben. Székelykeresztúr és Balánbánya esetében sikeres volt a megyei önkormányzattal közös kezdeményezés, december végén alá is írták a finanszírozási szerződéseket, indulhat a fejlesztés megvalósítása.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás