In Memoriam '89 – Kár a kiontott vérért

Évről évre egyre kevesebben vesznek részt a Győzelem téri forradalmi megemlékezéseken. A szerdai eseményen azonban a rossz időjárás mellett a csendőrség munkatársai is megnehezítették az emlékezők dolgát, mivel a rendezvény kezdete után senkit nem engedtek a park közelébe. Annak a kevés „civilnek”, aki fejet akart hajtani az elhunyt forradalmárok emléke előtt mindössze a Romarta épülete előtti járda jutott.

„Másként képzeltük akkoriban. Mi egy jogállamért harcoltunk, de 22 év után rá kellett döbbennünk, nem jó úton halad az ország. Nincs valós demokrácia, az emberi jogokat nem tartják tiszteletben, de még a törvényeket sem. Úgy gondolom, kár volt a kiontott vérért, de hogy végleg ne vesszen kárba, ki kell vívnunk azt a szabadságot, amiért \'89-ben küzdöttünk” – mondta Hamar Alpár Benjámin a megemlékezést követően. Hozzátette, az akkori forradalmi szellemből csak vajmi kevés maradt, mivel egyesek megpróbálják azt elfojtani, „de mi, akikben ez még él, azon vagyunk, hogy felszítsuk, és nem a saját, hanem az ország lakosainak jogaiért harcoljunk”.

Aurel Vuţă forradalmár megemlékező beszédében megjegyezte, sok kommunista párttag kérte, és kapta meg a forradalmár-igazolványt, ami miatt most a harcosoktól elveszik a juttatásaikat. „Nézzen a tükörbe minden állampolgár, és döntse el, hogy nem az ő megvett szavazatán múlott-e az, hogy ide jutott ez az ország. Egy civilizált országban, ahol a vezető nem tartja be az ígéreteit, a mandátuma lejárta után többé nem választják meg, függetlenül attól, hogy a következő kampányban mit ígér” – fogalmazott.

Florin Moldovan szerint az ország lakossága egyre inkább elszegényedik. „Amikor Romániát átadtuk azoknak, akikben megbíztunk, nem volt adóssága, sőt, több millió dollár fölött rendelkezhetett. Manapság csak tartozásai vannak” – tette hozzá.

A „megemlékezés perifériájára” szorult id. Vajda György portálunk kérdésére elmondta, csak vajmi kevés maradt a forradalom 22 évvel ezelőtt felszított lángjából. „Oda jutottunk, hogy verekedünk egy falat kenyérért, ezért kár volt annyi embernek meghalnia. Akkor nagy reményekkel indultunk neki az útnak, de elfelejtettük a demokrácia szót feltölteni tartalommal. A jövő egyre nehezebben bontakozik ki, és amíg a korrupciót nem számolják fel, nem is lehet arról beszélni” – fogalmazott.

A Győzelem téri megemlékezést követően a forradalmárok a Maros Megyei Tanács üléstermébe vonultak, ahol megosztották egymással gondolataikat. Az eseményen részt vett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is, aki együttérzését fejezte ki az egybegyűlteknek. „Az erőtlenek ereje mindenhol megdöntötte a zsarnokokat. Elszomorít azonban, hogy annak ellenére, hogy Románia szinte elsőként ítélte el a kommunizmus tetteit, most megpróbálja meghamisítani a történelmet, vissza akarja vonni a juttatásokat. Ki az állam? Mi vagyunk az állam. Mi vagyunk azok, akik fizetünk, Mi vagyunk azok, akik egy kevés pénzzel meg szeretnénk hálálni a forradalmároknak, amit értünk tettek. Higgyék el, ezt az ország lakosságának többsége így gondolja, csak ők el vannak foglalva. Főként azzal, hogy túléljenek” – mondta.