
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha országos viszonylatban Kovászna megye kitűnő eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás terén, a megyei hulladékgazdálkodási egyesület szerint újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, és erre a járványhelyzet is „rátett egy lapáttal”.
2021. április 19., 15:452021. április 19., 15:45
Az elmúlt egy évben a járvány hatására átalakultak a fogyasztói szokások, ami a hulladékgazdálkodásra is rányomta a bélyegét. A gazdasági tevékenység egy része áttevődött online, a kijárási korlátozások és a vendéglátóipari egységek tevékenységének csökkenése mind oda vezetett, hogy az újrahasznosítható hulladék csökkent, viszont ezzel párhuzamosan növekedett a lakosságtól begyűjtött háztartási szemét mennyisége. Ennek következményeként romlott a szelektív és újrahasznosítható hulladék minősége, több szemét került a lerakókba.
A megyei hulladékgazdálkodási egyesület vezetői arra is kitérnek, hogy a járványügyi óvintézkedések, a védőöltözet, maszkok, fertőtlenítők beszerzése, a hulladéklerakók folyamatos fertőtlenítése többletköltséget generált, miközben a jövedelmeik csökkentek a gazdaság lassulása miatt. Felére csökkent az újrahasznosítható hulladék ára, ezt korábban is nehezen lehetett értékesíteni, az elmúlt egy évben viszont szinte lehetetlenné vált. Bár a gazdaság lassan kezd magához térni,
Kovászna megyében a nehézségek ellenére harmadik éve folyamatosan emelkedik az újrahasznosítható, szelektív hulladék aránya, míg 2018-ban a teljes hulladékmennyiség 17 százaléka volt újrahasznosítható, 2019-ben 25 százalékra emelkedett ez az arány, tavaly pedig elérte a 34,5 százalékot. Noha országos szinten jól teljesítenek, még mindig messze állnak a 60 százalékos célkitűzéstől. Elemezték a lécfalvi hulladéklerakóba bekerülő szemetet, és kiderült, hogy a háztartási hulladékba még mindig marad 12 százalék újrahasznosítható, ugyanakkor nagyon magas benne – mintegy 60 százalék – a biológiailag lebomló, komposztálható hulladék aránya. Ezért arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljesen válogassák a szemetet, mindig a megfelelő konténerbe, zsákba ürítsék, a tartályokat tartsák tisztán, a pillepalackokat öblítsék ki, a papírt, karton csomagolóanyagot hajtogassák össze, hogy kisebb helyet foglaljanak, a lebomló hulladékot pedig válogassák külön, hogy azt komposztálni lehessen.
Ez év márciusában Sepsiszentgyörgyön 358,8 tonna háztartási vegyes szemetet és 202,3 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek, Kézdivásárhelyen 68,7 tonna vegyes szemetet és 49 tonna szelektívet, Kovásznán 14,3 tonna háztartási hulladékot és 21,8 tonna újrahasznosíthatót, Bodzafordulón 39,2 tonna vegyes szemetet és 12,9 tonna szelektívet, Baróton pedig 14 tonna háztartási és 23,3 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!