
Fotó: Pál Árpád
Megelégelték a Varga-patakból áradó förtelmes szagot a közelben lakók, ezért a probléma orvoslásáért aláírásokat gyűjtenek. A panaszok nyomán a székelyudvarhelyi helyi rendőrség munkatársai, valamint az UTCA civil szervezet tagjai szerdán ellenőrzést tartottak a patak mentén. Több illegálisan bekötött szennyvízvezetéket fedeztek fel.
2017. június 15., 12:592017. június 15., 12:59
„Többször előfordul, főleg nyaranta, hogy kibírhatatlan szag áradt a Varga-patakból a belefolyó szennylé miatt. Ezt megelégelve döntöttünk el, hogy összefogunk a többi lakóval és minden követ megmozgatunk az ügy megoldása érdekében. Ez nemcsak nekünk, hanem minden városlakónak fontos, hiszen senkinek sem jó, ha bűz terjeng a központban” – fejtette ki lapunknak Kovács László, az Alsó G. egyik tulajdonosa.
Mint mondta, a helyi rendőrség tanácsára eddig több mint ötven aláírást gyűjtöttek össze vendégeiktől, szomszédaiktól, akik az ügy kivizsgálását, valamint a probléma megszüntetését kérik a városvezetőségtől.
– fogalmazott Kovács.
„Nagyon sok panasz érkezett egységünkhöz a Varga-patak szennyezése miatt, ezért döntöttünk úgy, hogy az UTCA civil szervezet, valamint a közmunkázók bevonásával ellenőrzést, illetve takarító akció szervezünk a helyszínen” – közölte Bodrogi Előd, a helyi rendőrség környezetvédelmi osztályának munkatársa.
Rámutatott,
Minden csövet megvizsgált a helyi rendőrség
Fotó: Pál Árpád
A problémás csövek feléből csak időszakosan folyik a szennyvíz, a többinél állandó jelleggel. A legtöbb gond a MÜTF Oktatási Központ, valamint a Rózsa utca közötti szakaszon volt, de máshol is találtak a patakmederbe kivezetett csöveket. Bodrogi ugyanakkor azt tartotta a legfelháborítóbbnak, hogy bár a szolgáltató két éve bővítette szennyvízhálózati rendszerét a Szentimre utcában, az Iskola utcában lévő esővíz-elvezetőből azóta is szennylé folyik.
Pusztul az élővilág
Olyan anyagokkal van tele a szennyvíz – egyebek mellett ammóniával –, amelyek elpusztítják a vízi élőlényeket, ezért is fontos, hogy mielőbb megoldódjon a probléma – magyarázta Bodrogi Előd. „Alig maradt hal a patakban” – fakadt ki. Rámutatott, a későbbiekben a hallépcsőket is rendbe kell hozni, mert az esőzésekkor megárad a patak, ami a szennyezettebb alsó szakaszokra mossa le a halakat, onnan pedig nem tudnak visszaúszni, ezért elpusztulnak. Szintén problémát okoz a túlnőtt növényzet, amely miatt áradás esetén torlaszok keletkezhetnek. Ezenkívül egyes hidaknál mélyíteni kell a patakmedret – tette hozzá a szakember.
– vélte. Az is furcsa, hogy a Rózsa utca végében találtak egy szennyvízátemelő pumpát, amelynek egy 30 centiméteres átmérőjű túlfolyócsöve volt, amit a patak vizébe vezettek. Ezzel kapcsolatban még nyomozni fognak a rendőrök.
Szennyezett víz folyik a patakba az Iskola utcai hídnál lévő esővízelvezető csőből
Fotó: Pál Árpád
Magyari Lajos, az UTCA vezetője – aki korábban már végigjárta a patakmedret – szintén felháborítónak tekinti a helyzetet. Mint monda, a legtöbb illegális vezeték nyílása el volt rejtve kövek, illetve fémlemezek mögé, de a sűrű növényzet sem könnyítette meg munkájukat. Megjegyezte, a Szejke-pataknál is hasonló a helyzet.
A helyi rendőrség munkatársa feljegyezte azokat a házszámokat, amelyek környékén a problémás csöveket találták, és hamarosan felszólítják a tulajdonosokat a probléma orvoslására, ellenkező esetben megbírságolják őket.
– szögezte le a szakember.
Hét zsáknyi szemét gyűlt össze a patakmederből
Fotó: Pál Árpád
Az akció során egyébként hét zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze a patakmederben. Sok volt a háztartási szemét, a pillepalack, gumiabroncs stb. Bodrogi szerint az is nagy probléma, hogy több lakó a patak medrébe dobja a kerti hulladékot, mivel az egy áradás esetén feltorlódhat a hidaknál, árvizet okozva.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!