– szögezte le megkeresésünkre Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője, akivel ezúttal a koronavírustesztekről beszélgettünk.

Többféle eljárás

A szakember elöljáróban elmondta, két részre csoportosíthatók a tesztek, vannak, amelyek a vírus valamely részét mutatják ki, mások pedig a fertőzésre adott immunválaszt. Előbbiek közé tartozik a PCR-teszt, amely a legérzékenyebb módszernek számít:

Szintén az első kategóriába tartoznak továbbá az antigén tesztek, amelyek a vírus egy másik darabját, bizonyos fehérjéjét mutatják ki. Ezt laboratóriumban és gyorsteszt formájában is el lehet végezni, utóbbit használják jelenleg Szlovákiában az országos teszteléshez. Előnye, hogy az eredményre mindössze 10-15 percet kell várni, viszont sokkal kevésbé érzékeny, mint a PCR-teszt.

Az eddig említett tesztekkel tehát a vírus jelenlétét lehet kimutatni, a másik csoportba pedig azok a tesztek tartoznak, amelyek a fertőzésre adott immunválaszt vizsgálják. Ezek az úgynevezett antitest tesztek.

„Az immunválasz személyenként eltérő. Az immunrendszer megpróbálja a vírust kiűzni a szervezetből, ezért egy idő után elkezd olyan antitesteket termelni, amelyek megjelölik ezeket a vírusrészecskéket és szólnak az immunrendszer úgynevezett ölősejtjeinek, hogy kebelezzék be ezeket.

Ha valaki vérplazmát szeretne adni, akkor nagyobb eséllyel tudják azt felhasználni, ha jó sok antitest van benne. Az is fontos, hogy amennyiben az antitest teszt eredménye pozitív, akkor biztosan átesett a fertőzésen az illető, ha azonban negatív, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem. Lehet, hogy annyira alacsony volt az immunválasza, annyira kevés antitestet termelt, hogy a teszt nem tudta kimutatni, de attól átesett már a fertőzésen.

– magyarázta Fejér Szilárd.

Hogyan működik a PCR-teszt?

Mivel az összes teszt közül a PCR a legérzékenyebb, és ezt használják mindenhol az új esetek nyomon követésére, bővebben is kérdeztük az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a szakembert. Mint mondta, az eljárás a mintavétellel kezdődik, ami egy steril mintavevő pálcikával történik. „A vírus leginkább az orrgarat nyálkahártyáján érzi jól magát, ott található meg a legnagyobb koncentrációban, ezért is kell a mintavételkor jó mélyen benyúlni az orrüregbe. Emellett

– sorolta. Hozzátette: ebben a csőben szállítják a mintákat a laborokba, ahol elkezdődik ezek feldolgozása. Ennek első lépése, hogy abból a folyadékból, amelybe kioldódtak a páciens mintájából a különböző alkotóelemek, kinyerik a vírus genetikai anyagát. Ez az úgynevezett DNS/RNS tisztítás, amit egy külön berendezéssel végeznek, illetve manuálisan is. Ennek lényege, hogy

„Ez a tisztított genetikai anyag belemegy a PCR reakció-elegybe, ami aztán belemegy egy PCR gépbe, és ott figyeljük azt, hogy fel tudja-e szaporítani a PCR-elegy a vírus darabkáit olyan mennyiségben, hogy azt már észlelni tudjuk. A tisztított DNS/RNS-ben egy csomó minden benne van, ami a páciens orrgaratjában megtalálható volt, és ebből a nagy káoszból kell kiválogatni a vírus darabkáit.

Utóbbi lényege, hogy ha van, amikor sokszorosítson, tehát találhatók vírusok a mintában, akkor ciklusonként nagyjából megduplázódik annak a genetikai anyagrészletnek a száma, amit keresünk” – részletezte. Ez azt jelenti, hogy egy ciklus után egyből kettő lesz, aztán kettőből négy és így tovább, egészen 45 ciklusig. Ha több a vírusmennyiség a tisztított genetikai anyagban, akkor hamarabb, azaz kevesebb ciklusszám alatt lesz akkora mennyiségű szaporított DNS, amit már látnak a gépben. Az elvégzett tesztek eredményeit a laborok két helyre küldik tovább, az Országos Egészségügyi Igazgatóságnak, illetve annak a megyei egészségügyi igazgatóságnak, ahová a páciens lakhelye szerint tartozik. Az eredményeket továbbá a páciensekkel is közlik.

Néha történhetnek tévedések

Fejér Szilárd ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a napi esetszámok nem mindig tükrözik a valós adatokat, mert a jelentések feldolgozásába csúszhat valamilyen hiba, például későn jelentenek a laborok.

A páciensek mintegy fele tünetmentes, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy elbagatellizáljak a vírust. A teszteléssel kapcsolatos tévhiteket már számtalanszor cáfolták különböző szakemberek, mégis továbbra is benne vannak a köztudatban. Ilyen például az, hogy ha valamilyen gyulladás van a szervezetben, akkor a PCR-teszt pozitív lesz. Ez nem igaz, ahogy az sem, hogy kimutat bármilyen más koronavírust is.

– hangsúlyozta.

A szakember arra is kitért, hogy előfordulnak néha fals eredmények, amelyek a legtöbb esetben emberi hibából adódnak, de ezek nagyon ritkák. Fals pozitív eredmény például nem megfelelő mintavételből vagy mintafeldolgozásból adódhat, illetve

Ezek azonban kellő odafigyeléssel nagyon könnyen kiküszöbölhető hibák, és fals pozitív eredmények egyébként is nagyon ritkán fordulnak elő. A fals negatív eredményeknek viszont valamivel magasabb a valószínűségük, mivel ha a mintavétel nem elég jó, azaz nem nyúlnak elég fel az orrüregben, vagy a páciens még nagyon az elején van, és egyelőre nem termel annyi vírust, hogy az kimutatható legyen, esetleg már a vége felé jár, és azért alacsony a vírusszám, akkor előfordulhatnak fals negatív eredmények” – mutatott rá Fejér Szilárd.