
Javultak az eredmények a három székelyföldi megyében
Fotó: Gábos Albin
Az országos átlagnál kissé gyengébb, de a tavalyiaknál jobb átmenési arányok jellemzik a székelyföldi megyéket az idei kisérettségin. A vizsgaeredményeket kedden függesztették ki, a következő napokban vizsgálják ki a jegyekre vonatkozó óvásokat.
2019. június 25., 18:022019. június 25., 18:02
A 94 százalékos részvételi aránnyal zajló országos képességfelmérő vizsgán a résztvevő nyolcadik osztályt végzett diákok 73,12 százaléka érte el az átmenőnek számító ötös vagy annál nagyobb átlagot országszerte. Az eredményeket kedden délben hozta nyilvánosságra az oktatási minisztérium, és akkor függesztették ki azokat a tanintézetekben is.

A nyolcadik osztályt végzettek országos képességfelmérő vizsgáján részt vett 146 105 tanuló közül 106 838-an értek el 5-ös vagy ennél magasabb átlagot – írja az Agerpres hírügynökség az oktatási minisztérium honlapján közzétett összesített eredményeke hivatkozva.
A három megye közül a legmagasabb átmenési arányt Maros megyében érték el a vizsgázok, 69,65 százalékuk ért el ötöst vagy annál magasabb értékelést – tudtuk meg Illés Ildikótól. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta, a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek a Maros megyei diákok számára, ebből a tantárgyból csak a vizsgázók 57,09 százaléka ért el átmenő átlagot.
A magyar nyelv és irodalom vizsgát a tanulók 95,45 százaléka vette sikeresen, a román nyelv és irodalmat 71,47 százalékuk, a németet pedig mind a 82 vizsgázó, aki azon részt kellett vegyen. A tavalyi, óvás előtti eredményekhez képest Maros megyében idén 0,3 százalékkal magasabb az átmenési arány a képességfelmérő vizsgán, a tavalyi érték 69,3 százalék volt.
Akármilyen jó az eredmény, mindig azt szeretnék, hogy legközelebb még jobb legyen – mondta a vizsgaeredmények értékeléseként Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk azt is, hogy Maros megyében 13 diák ért el tízes átlagot a vizsgán, de magyar nincs a legjobb eredményt megszerző diákok közt. A vizsgára beiratkozók közül egyébként naponta mintegy 300-an hiányoztak, ez kevesebb, mint a tavalyi érték.
Hargita megyében idén a vizsgázók 68,13 százaléka ért el ötöst vagy annál nagyobb eredményt a kisérettségin – közölte Görbe Péter, megyei főtanfelügyelő.
Az átmenési hányad javulását emelte ki értékelésében a főtanfelügyelős is, megjegyezve, hogy az összehasonlítás ugyan szubjektív mérés, hiszen évről évre cserélődnek a vizsgázók, de az eredmény mégis tükrözi a diákok és az iskolák teljesítményét, illetve a pedagógusok munkáját is, és annak külön örül, hogy a kollégáitól kapott információk szerint
Hargita megyében egy vizsgázó érte el a legmagasabb értékelést, azaz tízes átlagot a vizsgasorozaton, 9 és 9,99 közötti értékelést pedig 52-en, és a tanfelügyelőség adatai szerint a beiratkozottak közül végül 75-en nem vettek részt a vizsgákon.
Kovászna megyében is nőtt az átmenési arány a tavalyi eredményhez képest, derült ki a megyei tanfelügyelőség által közzétett adatokból. Az ott vizsgázó diákok 68,1 százaléka ért el átmenő vagy annál magasabb átlagot a vizsgákon, ez 0,2 százalékkal több, mint a tavalyi 67,9 százalék. A háromszéki vizsgázok is a román és matematika vizsgatételekkel kellett megküzdjenek leginkább, előbbi esetében a vizsgázók 51,24 százaléka, utóbbi esetében pedig 52,34 százalékuk érte el az ötöst vagy annál nagyobb jegyet a vizsgán. Magyar nyelv és irodalomból 94,79 százalékos átmenési átlagot értek el a Kovászna megyei vizsgázók – derül ki a tanfelügyelőség adataiból. A vizsgákon a beiratkozottak közül valamivel kevesebb, mint százan nem vettek részt végül.
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8000, nyolcadik osztályt végzett tanuló adott számot tudásáról az országos képességfelmérő vizsgasorozaton. A kedden kifüggesztett eredmények még nem véglegesek – de nagy mértékben nem változnak majd –, azokat ugyanis az esetleges óvások kivizsgálása után, szombaton, június 29-én függesztik ki a tanintézetekben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!