
Javultak az eredmények a három székelyföldi megyében
Fotó: Gábos Albin
Az országos átlagnál kissé gyengébb, de a tavalyiaknál jobb átmenési arányok jellemzik a székelyföldi megyéket az idei kisérettségin. A vizsgaeredményeket kedden függesztették ki, a következő napokban vizsgálják ki a jegyekre vonatkozó óvásokat.
2019. június 25., 18:022019. június 25., 18:02
A 94 százalékos részvételi aránnyal zajló országos képességfelmérő vizsgán a résztvevő nyolcadik osztályt végzett diákok 73,12 százaléka érte el az átmenőnek számító ötös vagy annál nagyobb átlagot országszerte. Az eredményeket kedden délben hozta nyilvánosságra az oktatási minisztérium, és akkor függesztették ki azokat a tanintézetekben is.

A nyolcadik osztályt végzettek országos képességfelmérő vizsgáján részt vett 146 105 tanuló közül 106 838-an értek el 5-ös vagy ennél magasabb átlagot – írja az Agerpres hírügynökség az oktatási minisztérium honlapján közzétett összesített eredményeke hivatkozva.
A három megye közül a legmagasabb átmenési arányt Maros megyében érték el a vizsgázok, 69,65 százalékuk ért el ötöst vagy annál magasabb értékelést – tudtuk meg Illés Ildikótól. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta, a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek a Maros megyei diákok számára, ebből a tantárgyból csak a vizsgázók 57,09 százaléka ért el átmenő átlagot.
A magyar nyelv és irodalom vizsgát a tanulók 95,45 százaléka vette sikeresen, a román nyelv és irodalmat 71,47 százalékuk, a németet pedig mind a 82 vizsgázó, aki azon részt kellett vegyen. A tavalyi, óvás előtti eredményekhez képest Maros megyében idén 0,3 százalékkal magasabb az átmenési arány a képességfelmérő vizsgán, a tavalyi érték 69,3 százalék volt.
Akármilyen jó az eredmény, mindig azt szeretnék, hogy legközelebb még jobb legyen – mondta a vizsgaeredmények értékeléseként Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk azt is, hogy Maros megyében 13 diák ért el tízes átlagot a vizsgán, de magyar nincs a legjobb eredményt megszerző diákok közt. A vizsgára beiratkozók közül egyébként naponta mintegy 300-an hiányoztak, ez kevesebb, mint a tavalyi érték.
Hargita megyében idén a vizsgázók 68,13 százaléka ért el ötöst vagy annál nagyobb eredményt a kisérettségin – közölte Görbe Péter, megyei főtanfelügyelő.
Az átmenési hányad javulását emelte ki értékelésében a főtanfelügyelős is, megjegyezve, hogy az összehasonlítás ugyan szubjektív mérés, hiszen évről évre cserélődnek a vizsgázók, de az eredmény mégis tükrözi a diákok és az iskolák teljesítményét, illetve a pedagógusok munkáját is, és annak külön örül, hogy a kollégáitól kapott információk szerint
Hargita megyében egy vizsgázó érte el a legmagasabb értékelést, azaz tízes átlagot a vizsgasorozaton, 9 és 9,99 közötti értékelést pedig 52-en, és a tanfelügyelőség adatai szerint a beiratkozottak közül végül 75-en nem vettek részt a vizsgákon.
Kovászna megyében is nőtt az átmenési arány a tavalyi eredményhez képest, derült ki a megyei tanfelügyelőség által közzétett adatokból. Az ott vizsgázó diákok 68,1 százaléka ért el átmenő vagy annál magasabb átlagot a vizsgákon, ez 0,2 százalékkal több, mint a tavalyi 67,9 százalék. A háromszéki vizsgázok is a román és matematika vizsgatételekkel kellett megküzdjenek leginkább, előbbi esetében a vizsgázók 51,24 százaléka, utóbbi esetében pedig 52,34 százalékuk érte el az ötöst vagy annál nagyobb jegyet a vizsgán. Magyar nyelv és irodalomból 94,79 százalékos átmenési átlagot értek el a Kovászna megyei vizsgázók – derül ki a tanfelügyelőség adataiból. A vizsgákon a beiratkozottak közül valamivel kevesebb, mint százan nem vettek részt végül.
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8000, nyolcadik osztályt végzett tanuló adott számot tudásáról az országos képességfelmérő vizsgasorozaton. A kedden kifüggesztett eredmények még nem véglegesek – de nagy mértékben nem változnak majd –, azokat ugyanis az esetleges óvások kivizsgálása után, szombaton, június 29-én függesztik ki a tanintézetekben.
Súlyos vádakkal illette a dicsőszentmártoni kórház pszichiátria osztályát két jogvédő szervezet: szerintük a 261 beteget zsúfolt, koszos kórtermekben, meztelenül és néha megkötözve tartják. A kórházmenedzser hamisnak és tendenciózusnak nevezte a vádakat.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
szóljon hozzá!