
Javultak az eredmények a három székelyföldi megyében
Fotó: Gábos Albin
Az országos átlagnál kissé gyengébb, de a tavalyiaknál jobb átmenési arányok jellemzik a székelyföldi megyéket az idei kisérettségin. A vizsgaeredményeket kedden függesztették ki, a következő napokban vizsgálják ki a jegyekre vonatkozó óvásokat.
2019. június 25., 18:022019. június 25., 18:02
A 94 százalékos részvételi aránnyal zajló országos képességfelmérő vizsgán a résztvevő nyolcadik osztályt végzett diákok 73,12 százaléka érte el az átmenőnek számító ötös vagy annál nagyobb átlagot országszerte. Az eredményeket kedden délben hozta nyilvánosságra az oktatási minisztérium, és akkor függesztették ki azokat a tanintézetekben is.

A nyolcadik osztályt végzettek országos képességfelmérő vizsgáján részt vett 146 105 tanuló közül 106 838-an értek el 5-ös vagy ennél magasabb átlagot – írja az Agerpres hírügynökség az oktatási minisztérium honlapján közzétett összesített eredményeke hivatkozva.
A három megye közül a legmagasabb átmenési arányt Maros megyében érték el a vizsgázok, 69,65 százalékuk ért el ötöst vagy annál magasabb értékelést – tudtuk meg Illés Ildikótól. Maros megye helyettes főtanfelügyelője elmondta, a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek a Maros megyei diákok számára, ebből a tantárgyból csak a vizsgázók 57,09 százaléka ért el átmenő átlagot.
A magyar nyelv és irodalom vizsgát a tanulók 95,45 százaléka vette sikeresen, a román nyelv és irodalmat 71,47 százalékuk, a németet pedig mind a 82 vizsgázó, aki azon részt kellett vegyen. A tavalyi, óvás előtti eredményekhez képest Maros megyében idén 0,3 százalékkal magasabb az átmenési arány a képességfelmérő vizsgán, a tavalyi érték 69,3 százalék volt.
Akármilyen jó az eredmény, mindig azt szeretnék, hogy legközelebb még jobb legyen – mondta a vizsgaeredmények értékeléseként Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk azt is, hogy Maros megyében 13 diák ért el tízes átlagot a vizsgán, de magyar nincs a legjobb eredményt megszerző diákok közt. A vizsgára beiratkozók közül egyébként naponta mintegy 300-an hiányoztak, ez kevesebb, mint a tavalyi érték.
Hargita megyében idén a vizsgázók 68,13 százaléka ért el ötöst vagy annál nagyobb eredményt a kisérettségin – közölte Görbe Péter, megyei főtanfelügyelő.
Az átmenési hányad javulását emelte ki értékelésében a főtanfelügyelős is, megjegyezve, hogy az összehasonlítás ugyan szubjektív mérés, hiszen évről évre cserélődnek a vizsgázók, de az eredmény mégis tükrözi a diákok és az iskolák teljesítményét, illetve a pedagógusok munkáját is, és annak külön örül, hogy a kollégáitól kapott információk szerint
Hargita megyében egy vizsgázó érte el a legmagasabb értékelést, azaz tízes átlagot a vizsgasorozaton, 9 és 9,99 közötti értékelést pedig 52-en, és a tanfelügyelőség adatai szerint a beiratkozottak közül végül 75-en nem vettek részt a vizsgákon.
Kovászna megyében is nőtt az átmenési arány a tavalyi eredményhez képest, derült ki a megyei tanfelügyelőség által közzétett adatokból. Az ott vizsgázó diákok 68,1 százaléka ért el átmenő vagy annál magasabb átlagot a vizsgákon, ez 0,2 százalékkal több, mint a tavalyi 67,9 százalék. A háromszéki vizsgázok is a román és matematika vizsgatételekkel kellett megküzdjenek leginkább, előbbi esetében a vizsgázók 51,24 százaléka, utóbbi esetében pedig 52,34 százalékuk érte el az ötöst vagy annál nagyobb jegyet a vizsgán. Magyar nyelv és irodalomból 94,79 százalékos átmenési átlagot értek el a Kovászna megyei vizsgázók – derül ki a tanfelügyelőség adataiból. A vizsgákon a beiratkozottak közül valamivel kevesebb, mint százan nem vettek részt végül.
A három székelyföldi megyében összesen mintegy 8000, nyolcadik osztályt végzett tanuló adott számot tudásáról az országos képességfelmérő vizsgasorozaton. A kedden kifüggesztett eredmények még nem véglegesek – de nagy mértékben nem változnak majd –, azokat ugyanis az esetleges óvások kivizsgálása után, szombaton, június 29-én függesztik ki a tanintézetekben.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.
A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.
szóljon hozzá!