
Minden évben más faluban „ütődik meg” a bika
Fotó: Pinti Attila
Bikaütést tartottak kedden a kászonimpéri hídon, így a Kászoni-medencében is lezárult a farsangi időszak. A jelentős múlttal rendelkező eseményen száz községbeli hagyományőrző és számos érdeklődő közösen temette el a telet.
2018. február 13., 22:162018. február 13., 22:16
A farsangi időszak utolsó Hargita megyei rendezvénye a kászoni bikaütés, amelyet hagyományosan minden évben más-más településen szerveznek meg. Idén Kászonimpéren volt a sor, hogy házigazdaként vendégül lássa a községbeli farsangolókat, érdeklődőket.
A Kászoni-medencében húshagyókedd a bikaütés, azaz a farsangtemetés napja, ez a néphagyomány pedig több tíz éves múlttal rendelkezik – emlékezett vissza András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere, amikor a keddi rendezvény megnyitója előtt a bikaütésről kérdeztük.
„Még dédnagyapáink idejéből maradt ránk ez a szokás, a kommunizmus ideje alatt sem tudták eltörölni, mint sok más népi rendezvényt. Külön örvendetes, hogy ma is megélik ezt a néphagyományt, és a fiatalok is felkarolták. A bikaütés tulajdonképpen a tél elűzését szimbolizálja, és mindenkinek megvan benne a maga szerepe. A rendezvény elmaradhatatlan szereplője a jelképes bika (tulajdonképpen egy jelmezbe bujtatott legény), a bikavezető legények, a gazda, aki el szeretné adni a jószágot, és értelemszerűen vásárosokra is szükség van, akikkel alkudozni tud. Emellett a jó hangulatról gondoskodnak a zenészek és a táncosok, hiszen egy valamirevaló székely ember kell tudjon táncolni, így a helybéliek is be tudnak kapcsolódni, amikor felkérik őket. Egy hagyományos sorrend szerint minden évben más faluban »ütődik meg« a bika, tavaly Kaszonaltízen, idén Kászonimpéren, jövőben pedig Kászofeltízen tartjuk majd az eseményt. Egy másik fontos részlet, hogy mindig egy hídon történik a farsangtemetés” – sorolta a fontosabb tudnivalókat a polgármester.
Fotó: Pinti Attila
Beszélgetésünk közben a székelyruhás lányok és fiúk énekszóval a kászonaltízi kápolna felé igyekeztek, hiszen a hagyomány szerint
A kis épület gyorsan megtelt, az ünneplők egy része pedig kint várt, miközben Vass Zoltán-István plébános a farsangolókat köszöntötte. Prédikációjában felhívta a figyelmüket: úgy ünnepeljenek, hogy az ne legyen botrányos. Majd egy közös ima után megáldotta a résztvevőket, és a plébánia udvarára hívta őket.
Fotó: Pinti Attila
Ott aztán a finom falatok és az innivaló mellett a száz hagyományőrző és a számos érdeklődő szeme láttára öltözött be a bika, amely tulajdonképpen egy szalmából készült jelmezbe bújt legény volt. Nyakába hatalmas kolompot akasztottak, a fejére pedig szarvakkal ellátott cserépfazekat helyeztek. Emellett a siratóasszonyoknak beöltözött legények is elkezdték a bikaütésre jellemező másik szokás felelevenítését:
Fotó: Pinti Attila
A falatozást követően a gazda kivezette jószágát a plébánia elé, ahol rögtön került is egy vásáros, ám az árban hosszas alkudozás után sem tudtak megegyezni. A székelyruhás hagyományőrzők ezért táncra perdültek, ezt követően pedig a zenészek kíséretével elindultak Kászonimpér felé. Lakatos Tamás kulturális referens a helyszínen érdeklődésünkre elmondta,
és büszkék arra, hogy bár nehézségeket okoz a hétköznapra eső időpont, minden évben sikerült betartaniuk, hogy húshagyókedden szervezzék meg a rendezvényt. A továbbiakban a gazda végigvezette jószágát Impér utcáin, és az első sikertelen próbálkozás után még négy helyszínen kezdett tréfás alkudozásba, azonban mivel túl drágán próbálta értékesíteni az állatot, az alkudozás mindenhol kudarcba fulladt.
Fotó: Pinti Attila
Sem a falusi, sem a zsidó, de még a városi vásárossal nem tudott megegyezni, pedig a tízezer lejes árból gyakran több ezer lejt is kihagyott. Az alkudozást követően a fiatalok minden helyszínen tánccal örvendeztették meg a vendéglátókat, majd egy rövid evés-ivás után tovább indultak. Útközben a zenészek gondoskodtak a jó hangulatról, a fiatalok énekeltek, illetve több fiatal legény ostorcsapásaitól voltak hangosak az utcák.
Fotó: Pinti Attila
Bár a bikára hárman-négyen is vigyáztak, néha mégis elszabadult, és riogatni próbálta az éppen arra járókat, ám a bikavezetők gyorsan visszaterelték a helyére. A körút végén a gazda még egyszer megpróbálta eladni a bikát a kászonimpéri nagy hídon, ahol rengetegen várták a végkifejletet. A hosszas alkudozás azonban a korábbiaknál is hangosabb vitába torkollt, és bár csak pár száz lejen múlt, mégsem sikerült a kiegyezés.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Iszlai Katalin
A feldühödött gazda ekkor váratlanul úgy döntött, inkább leüti az állatot, mintsem a kívánt ár alatt értékesítse. Fejszéjével a fejére csapott, a cserépfazék darabokra törött, végül pedig a szalmát is meggyújtották, ezzel szimbolizálva a téli időszak végét.
Fotó: Iszlai Katalin
Fotó: Pinti Attila
A siratóasszonyok elsiratták az elpusztult a jószágot, a tűz körül pedig a székelyruhás fiatalok ismét táncra perdültek. A bikaütés után a kászonimpéri közbirtokosság ebédre hívta a mulatozókat, este pedig bállal zárták a rendezvényt.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Románia területének jelentős részére érvényes szélriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
szóljon hozzá!