Idegenből a szülőföldért

Ft. dr. Vencser László az Ausztriai Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója és a Linzi Egyházmegye Idegen Nyelvű Pasztoráció vezetője azzal kezdte beszédét, hogy még sohasem volt olyan sokáig egy helyen, mint Linzben, 21 éve lakik ott. Megjegyezte, hogy ahol szeretettel fogadják az embert, ott jól érzi magát. Ezt a linzi püspök támogatása, és az itthoniak befogadó készsége tette lehetővé számára –  tette hozzá.

„Aki gondolkozik arról, hogy innen elmenjen, az százszor gondolja meg”

Azt üzente azok számára, akik fontolgatják a külföldre költözést, hogy számoljanak azzal, sehol sem fogják tárt karokkal fogadni, külföldön sem lesz kolbászból a kerítés, és az első években ne adjanak el mindent, hogy legyen, ahova hazajönni. „Aki gondolkozik arról, hogy innen elmenjen, az százszor gondolja meg”– mondta. Felidézte azt a pillanatot, amikor 2006-ban átvette a Pro Hargita-díjat, akkor az volt a kívánsága, hogy a Jézus Szíve-nagytemplom megszépüljön, de ugyanakkor őrizze meg  természetét. A konferencia keretében ezúttal is megfogalmazott három kívánságot: a három magyar politikai alakulat tudjon közös céljainkért együtt működni, a Gyulafehérvári Főegyházmegye vegye fel a csíksomlyói nevet is, és valósuljon meg a székelyföldi területi autonómia, hogy Erdélyben az emberek otthon érezhessék magukat. 

Mint mondta, életében a távol- és közellét egyidejűleg jelenik meg. Annak ellenére, hogy a Gondviselés külföldre vezette útját, a kötelezettségének érezte távolról is támogatni szülőföldjét – jegyezte meg Vencser László. Ez Az idegenből a szülőföldért című könyvének előszavában is megfogalmazódik „Vencser László húsz év óta ezerkettőszáz kilométernyire él szülőföldjétől, mégis rendületlenül feléje nyújtja segítő kezét”.

Idegenség többféle megvilágításból

A konferencia során az előadók többféle megvilágításból közelítették meg az idegenség kérdéskörét. Ft. dr. Jitianu Liviu kancellár, egyetemi adjunktus Mi számít idegennek, és a szülőföld hogyan tekint az elvándorlókra című előadása során arra a kérdésre kereste a választ, lehet-e valaki idegen az egyházi struktúrákban. Megjegyezte: „az ember ott érzi magát otthon, ahol elfogadják, ahol boldog”. Hozzátette, ez nem mindig azonos a szülőfölddel. Bányász József, a Caritas Vidékfejlesztés vezetője A külföldről hazafelé irányuló segítség gyakorlati területei a székelyföldi vidék és a szociális szolgáltatások szemszögéből című eladása során ismertette a Caritas reménystratégiának elnevezett projektjét, amely keretében 18 multidiszciplináris csapat a vidéki életminőség megteremtéséért dolgozik. Bányász József előadását azzal a gondolattal zárta, hogy „tudással, tőkével, emberi kapcsolatokkal jöjjenek haza az idegenbe elszármazottak, hogy építsük újra ezt a tündérországot”.

Dr. Szakács F. Sándor, a Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ és a csíksomlyói Salvator Hotel igazgatója előadását Széchenyi István „nyelvében él a nemzet” gondolatának a kiegészítésével kezdte: „nyelvében, szimbólumaiban, kapcsolataiban, hagyományaiban él a nemzet”. Előadása keretén belül Csíksomlyó szerepét vizsgálta a magyar kapcsolatokban. T. Pál László egyházmegyei bíró, a kismartoni egyházmegye plébánosa az élete során az idegenséggel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Előadásában összehasonlította a Magyarországban átérzett és a Külföldön tapasztalt idegenséget. dr. ing. Varga János, a Collegium Pazmaneum rektora Egy nemzet vagyunk című előadása során az egység fogalmát tárgyalta.

Legvégül a rendezvény moderátora, Varga Gabriella budapesti újságírónő mutatta be röviden az Idegenből a szülőföldért című könyvet, amely Vencser Lászlóval az elmúlt húsz évéről készített interjújából született. Az újságírónő elmondta, mindazoknak szól a könyv, akik ismerik Vencser Lászlót, vagy akiket foglalkoztat az elvándorlás kérdésköre.

Az előadások közti rövid szüneteket Ferencz Gabriella előadásában Wass Albert-versek, valamint Bakos Ferenc és Bakos Zsófia által előadott népdalok töltötték ki. A Szent Cecília kórus énekes-zenés meglepetés műsorral is készült az ünnep alkalmából.