Húsvéti liturgia a csíkszeredai Szent Kereszt plébánián

Nagyszombaton 21 órakor Vigília-mise, fényünnepség a Millenniumi-templomtéren, körmenet.

Részletesen a vigíliáról:  Rövid lucernárium – fényünnepség: tűzszentelés, a húsvéti gyertya meggyújtása, örömének (ez a szombati vigília első része). Az Egyház – bízva Isten szavában és ígéretében – arról elmélkedik, hogy milyen nagy csodatetteket művelt az Úr kezdettől fogva népével (ez a második rész, az igeliturgia), egészen addig, amíg a feltámadás napjának közeledtével a keresztségben újjászületett új tagjaival együtt (ez a harmadik rész) meghívást nyert ahhoz az asztalhoz, amelyet halála és feltámadása által terített népének az Úr (negyedik rész). A szentmise végén a feltámadási liturgia és körmenet következik. A vigíliára hozzanak gyertyát magukkal. Végezetül elénekeljük a pápai himnuszt és nemzeti imánkat.

Húsvétvasárnapja, Urunk feltámadásának ünnepe.

Ételszentelés reggel 8 órakor a város főterén.

A húsvéti ételszentelés Csíkszeredában megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét, társadalmi, családi, ökumenikus jellegét. Húsvét reggelén, 8 órakor a város főterén tartjuk a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését. A szertartás elején egyenes sorokat alkotunk, az ünnephez és a katona nemzet múltjához méltóan állunk. Népünk ajkán a húsvéti szent eledelek (kalács, kicsontolt sonka, bárány, hámozott tojás, kenyér, só, torma, bor) összefoglaló régi neve a kókonya. Húsvét napján ezen eledeleket a legtöbb helyen kengyeles vagy kókonyás kosárban viszik a templomba, ahol a szentmise után a pap megszenteli, és ez a kókonyaszentelés. A kosarakat hímzett terítővel, abrosszal takarják le, amelynek elkészítése mindig az új asszony első feladatai közé tartozott. Az ételszentelés után mindenki sietett haza, ezzel jelezzük, hogy a munkában is elsők akarnak lenni.

Húsvét nagy ünnep, mert a nagyböjt negyvennapos szigorú táplálkozási fegyelme után, amikor lelkileg megtisztultan és testileg kiéhezetten, először ülhetünk a húsvéti eledelek mellé. A tobzódást távol tartja a szentelés, hiszen most idézzük föl az Utolsó Vacsorát a családban, a magunk közösségében. Fegyelmezetten étkezünk, ahol minden morzsára, darabra nagy tisztelettel vigyázunk, mert szentelmény, és ami nem ehető, azt tűzben elégetjük. Régi húsvéti eledeleink közé tartozik a tojás, ami Krisztus feltámadására, a piros tojás Jézus vérére; a bárány Jézus áldozatára emlékeztet. Amint a csirke áttöri a tojás héját és életre kel, úgy támadt föl Jézus is a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy Krisztus asztaláról is táplálkozzunk.

Szentmisék a Millenniumi-templomban:

9.30, 11, 12.15, 17 és 19 órakor.

A Szent József kápolnában 8.30 és 16 órakor.

Szécsenyben 10 órakor.

Hargitafürdőn  8 órakor és ételszentelés.

Húsvéthétfőn vasárnapi miserend:  7, 8, 9.30, 11, 12.15, 17 és 19 órakor.

Kedden reggel 6.30, 7, 11 és 19  órakor ünnepi szentmise.

Kedden 18 órakor az elsőáldozók szüleivel tartunk közös találkozót az altemplom Mailáth-termében.

Szerdától hétköznapi miserend: 6.30, 7, 19 órakor.

Mindnyájunknak kegyelemteljes húsvétot adjon a feltámadt Üdvözítő.

Darvas-Kozma József