Hogyan lehetünk magyar állampolgárok?

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke, Kali István tájékoztatott, hogy elérhető a magyar állampolgárság megszerzésének módszertana, azaz tudni lehet, mit, mikor kell beszerezni. Hozzátette, nemsokára megkezdik tevékenységüket az úgynevezett Demokrácia Központok, amelyek feladata a dokumentáció összegyűjtése és tanácsadás a lakosságnak, viszont a magyar állampolgárságot igazoló okmányt csak Magyarországon, illetve Magyarország hivatalos külképviseletein adják át. „Az EMNT segít a dosszié összeállításában és előjegyzést biztosít a konzulátusokon azoknak, akik majd hozzánk fordulnak. A magyar állampolgársággal nem jár automatikusan útlevél, ezt külön kell kérni”– tudtuk meg Kali Istvántól.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Továbbá kérheti a Magyarországon, (függetlenül az itt tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli személy egyaránt.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél. Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.

Kérelmet az nyújthat be, aki:

– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és
honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővel folytatott beszélgetés, illetve a kérelemmel összefüggésben feltett kérdések alapján.

Benyújtandó okiratok

Az állampolgársági kérelem mellett az igénylőnek be kell nyújtania a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány stb.).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet), valamint a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.

A mellékletek közül eredetiben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel).

A kérelem elbírálása

A közigazgatási és igazságügyi miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított 3 hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4–5 hónap után lehet választ várni.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Névmódosítás

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, utónevüknek magyar megfelelőjét. A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.