Hogy lenne jobb a cigány gyerekeknek?

Hogy lenne jobb a cigány gyerekeknek?

Külön vagy együtt – az iskoláztatás lehet a felzárkóztatás kulcsa

Fotó: Pál Árpád

„Egykor jó iskola volt, most azonban nem adnám oda a gyerekemet, cigányiskola lett” – vélik sokan a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskoláról. A pejoratív jelzők azonban sokszor olyanoktól származnak, akik nem ismerik sem a tantestületet, sem az oda járó diákokat. Holott a Budvár-lakótelephez legközelebb eső körzeti tanintézmény egykori vezetői tíz éve hoztak egy olyan döntést, amelyről akkor úgy vélték, javára lesz majd a közösségnek.

Dósa Ildikó

2017. június 20., 12:512017. június 20., 12:51

A megbélyegzés akkor kezdődött, amikor az iskola korábbi vezetősége a 2005–2006-os tanévben részt vett egy PHARE-programban, melynek célja a Budvár-lakótelepi roma gyerekek integrálása volt. Ennek részeként az ötödikesek külön osztályba ugyan, de átkerültek a város szombatfalvi részén lévő Tompa László Általános Iskolába. Mivel

a módszer nem vált be, két év után szétosztották őket a magyar osztályokba, és azóta is így tanítják őket

– mesélte Imre Ildikó aligazgató. Akkor sem voltak tizenegy-tizenkettőnél többen, most sincsenek: kevesen végzik el a nyolc osztályt, legtöbben hatodik után kimaradnak. Véleménye szerint tanulásban nem húzzák vissza a többieket, azonban akik nem tudnak felzárkózni, előfordul, hogy zavarják az órákat, felerősödik bennük a közösségbontó viselkedészavar.

Az erős osztályközösségek „kilökik” magukból a beilleszkedésre képteleneket, amire volt is példa az elmúlt években. Azok ellenben, akik maradnak, hetedik osztályos korukra látványosan megváltoznak, összeszoknak a magyar gyerekekkel. Ezt megerősítette Asztalos Ágnes, az iskola tanácsadó tanára is, aki úgy látja, hogy

itt sincs több gond a diákokkal, csupán eltérő kultúrájú és felkészültségű gyerekek alkotják a közösséget, de az agresszió gyakorisága sem tér el a többi iskoláétól.

A roma gyerekek mellett itt fogadják a halmozottan sérülteket is, így a pedagógusokra több feladat hárul: egyfelől a beilleszkedésre, másfelől pedig a másság elfogadtatására is nevelnek úgy, hogy ehhez nem kapnak eszközöket, támogatást.

Idézet
Ha jó arányban kerülnek ezek a gyerekek egy osztályba, létrejön egy olyan közösség, ahol nemcsak szlogen a tolerancia. Ezen azonban dolgoznunk kell, és ehhez a város közösségének és vezetésének segítsége is szükséges

– összegezte a pszichológus.

Akár sikertörténet is lehetne

„Nem a pletykának kell hinni, hanem be kell nézni hozzánk” – vallja az aligazgató. Az iskola pedagógusai folyamatosan azon dolgoznak, hogy „lemossák” az intézményről a negatív jelzőket: beiratkozás előtt nyílt hetet hirdettek, amikor az érdeklődők az órákon is részt vehettek, ugyanakkor ingyenes délutáni foglalkozást tartanak az itt tanuló előkészítősöknek, a következő tanévtől pedig már az egyik első és negyedik osztálynak is, sakkórákkal, furulyaoktatással, közösségfejlesztő játékokkal, kerékpározással – a szülőknek csak a gyerekek étkeztetését kell fizetniük. A szülői értekezlet rendhagyó, ahol a fejlesztő- és az iskolapedagógus is jelen van.

Bakos Ramona Kárment például nem riasztotta el a közbeszéd, mivel tavaly elsősorban nem iskolát, hanem elvárásainak megfelelő pedagógust választott előkészítős gyerekének. Ramona férje, kihasználva a nyílt napot, végigkövette az akkori negyedik osztály tanítónőjének egész napos tevékenységét, és

a személyes beszélgetések, illetve a látottak alapján íratták be gyereküket az iskolába. A döntést most, egy év múltán sem bánták meg.

Sem nekik, sem gyereküknek nem volt negatív tapasztalata az oda járó nagyobb roma gyerekek vagy azok szülei miatt.

A fentiektől függetlenül az aligazgató úgy véli, hogy a lakótelepi romák integrálása nem egy sikertörténet, és bár néhányuknak összejön, többségük a legjobb akarat mellett is képtelen beilleszkedni. Járható útnak a saját közösségükön belüli oktatást látja, egy, a Budvár-negyedhez közeli épületben, ahol a Tompa László-iskola tanárai külön, fejlettségi szintjüknek megfelelően oktatnák őket. Elképzelésüket az iskola vezetői már megbeszéltek a városvezetéssel is.

Akár idén ősszel költözhetnek

Olyan helyet kerestek, amely közel van a Budvár-lakótelephez és mind az elemi, mind a felsőbb tagozatosoknak megfelel. Így esett a választás az egykori UCECOM-bentlakás épületére – tudtuk meg Lőrincz Edit önkormányzati képviselőtől.

Két okból vették fontolóra a roma gyerekek áthelyezését: egyrészt a lakótelepi szociális központ mostoha körülményei miatt, másrészt annak reményében, hogy így csökken az iskolaelhagyás. „Ez egy lehetőség, amelyet meg kell próbálnunk. Aki nem akarja majd ide adni gyerekét, viheti ezután is a Tompa László-iskolába” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy eddig tizenkét szülő jelezte: negyedik osztályos gyermekét jövőre ide íratná be. Mivel az épületben csak meszelni kell, a gyermeklétszám függvényében már következő tanévtől indulhatna az oktatás a Tompa László-iskola alegységében. Az oktatási ügyekért felelős önkormányzati képviselő továbbá megjegyezte: nemcsak a roma, hanem a közelben lakó többi gyermeket is fogadják majd a tanintézetben.

Előnyök és hátrányok

Jogilag csak abban az esetben megengedett a kizárólagos roma osztály, illetve iskola létrehozása, ha az kétnyelvű, oktatják benne a roma nyelvet és kultúrát is – ehhez szakemberekre van szükség, ami külön gondot jelent. Ilyen a gyergyószentmiklósi roma iskola, ahol heti három órában anyanyelvüket, mellette pedig történelmüket és zenéjüket is tanulják a diákok – tudtuk meg az ott tanító Kari Attila kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőtől. A közösségükben való tanulásnak az az előnye, hogy saját ritmusuknak megfelelően, az esetleges hiányosságokat pótolva fejlődnek a gyerekek. Ellenben a vegyes osztályokban lemaradhatnak azok, akik más közösségben szocializálódtak, a folyamatos kudarcélmény pedig az iskola elhagyását eredményezi.

Hasonlóképpen vélekedik Leskó Barbara, a Gyulafehérvári Caritas romaprogram-felelőse is, aki a Budvár-negyedi Szociális Központban foglalkozik délutáni oktatással. Azt tapasztalta, hogy

az itt élők büszkék származásukra:

annak ellenére, hogy jócskán eltávolodtak hagyományaiktól, megpróbálják feléleszteni kultúrájukat. Elmondta, azok az iskolázott roma szülők, akik tanulmányaikat vegyes közösségben végezték, úgy érzik, hogy akik külön intézetben képzelik el a roma oktatást, megfosztják gyerekeiket a beilleszkedés lehetőségétől. Ennek ellenére elfogadják, hogy ősszel az ötödiket kezdők az UCECOM-bentlakás épületébe költözzenek, annak tudatában, hogy a város legtöbb iskolájában nem fogadják gyerekeiket. Leskó tudomása szerint tizenegy lakótelepi gyerek jár rendszeresen a Tompa László Általános Iskolába, illetve egy hetedikes diák a Tamási Áron Gimnáziumban tanul.

Mégis integrálni

Szász Emil, a Budvár Roma Egyesület elnöke legjobb megoldásnak azt látná, ha a lakótelepi roma gyerekeket egyenlően szétosztanák a város iskoláiban. Szerinte ezt az érintett szülők is hasonlóképpen gondolják. Meglátása szerint a szegregáció nem vezet jóra, hiszen így a gyerekek nem látnak jó, követendő példát. Szerinte egyébként

a hiányzásokat is naprakészen kellene követni, és megvonni az anyagi támogatást azoktól, akik huzamosabb ideig kerülik az iskolát.

A napokban a helyi önkormányzat képviselőivel és néhány szülővel oktatási fórumot tartanak, amelyen reményei szerint sikerül olyan döntést hozniuk, ami a gyerekek érdekét szolgálja.

Inkább környékbeliek jelentkeznek

A három központi székelyudvarhelyi középiskolában, valamint a művészeti szakközépiskolában nincs körzeti beiratkozás, ezekben belső kritériumrendszer, illetve képességpróba dönti el, kit vesznek fel a jelentkezők közül. Budvár-lakótelepi roma gyerek ezekben az intézményekben elvétve fordul meg, azonban az igazgatók szerint mindegyikben jár néhány környékbeli roma diák, nem szokták elutasítani őket. Tisztelettudóan viselkednek, kevés kivétellel leérettségiznek, és arra is volt már példa, hogy egyetemen folytatták tanulmányaikat.

Kevés a budvári gyerek az iskolában

Jelenleg a lakótelepi szociális központ elemi osztályaiban hatvanhárom gyerekkel három tanító foglalkozik, a szombatfalvi körzetből pedig tizenöt roma gyerek tanul a Tompa László alsó tagozatán. A felsőbb osztályokban a 155 gyerekből huszonöt roma, azonban kevesen vannak a Budvár-negyedből, többségük az iskolához tartozó körzetben lakik, és az aligazgató szerint viselkedésben, teljesítményben nem tér el magyar társaitól.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 27., szombat

Városnéző séta Soós Zoltán polgármesterrel

A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.

Városnéző séta Soós Zoltán polgármesterrel
2024. április 27., szombat

Helikoptert kértek a szombat délutáni baleset helyszínére

Egy személy a megrongálódott autóba szorult szombaton délután Nagykenden. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.

Helikoptert kértek a szombat délutáni baleset helyszínére
2024. április 27., szombat

Maros megyeiek eredményei a vallási tantárgyversenyeken

Jó eredményeket értek el a Maros megyei diákok a Kézdivásárhelyen megszervezett katolikus hittanolimpián, valamint a református, evangélikus és unitárius vallásolimpián is, amelynek Marosvásárhely adott helyet.

Maros megyeiek eredményei a vallási tantárgyversenyeken
2024. április 27., szombat

Váratlan fordulat Kézdivásárhelyen: az EMSZ a románpárt-szövetséggel összefüggésbe hozható független jelölt mögé állt

Az Erdélyi Magyar Szövetség kézdivásárhelyi szervezete három héttel korábban jelentette be, hogy Szőts Emilt indítja polgármesterjelöltként. Szombatra meggondolták magukat, és a függetlenként induló Imre Csaba mögé sorakoztak fel.

Váratlan fordulat Kézdivásárhelyen: az EMSZ a románpárt-szövetséggel összefüggésbe hozható független jelölt mögé állt
2024. április 27., szombat

Piros-fehér-zöld szalagos búzaszentelés a Mezőség szívében

Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Pro Agricultura Egyesület a mezőségi Buzában, amely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.

Piros-fehér-zöld szalagos búzaszentelés a Mezőség szívében
2024. április 27., szombat

Mától érkezhet a nyugdíjasok járandósága

A Román Posta megkezdte a májusi nyugdíjak kiosztását – közölte szombaton az intézmény.

Mától érkezhet a nyugdíjasok járandósága
2024. április 27., szombat

A főszakács vallja, az ízeken mindig dolgozni kell

A helyi termelőkre és a szezonalitásra esküszik Csapó Sándor főszakács, aki hat éve dolgozik a marosvásárhelyi Petry Bistro Grill and Wine étteremben. Vallja, mindenből lehet tanulni, még a balul elsült íztársításokból is.

A főszakács vallja, az ízeken mindig dolgozni kell
2024. április 27., szombat

Mit tehetünk a mérgező kígyómarások elkerüléséért, illetve akkor, ha mégis megtörtént a baj?

Nem történt ugyan halálos kimenetelű kígyómarás az elmúlt néhány évtizedben Hargita megyében, de volt súlyosabbnak mondható eset. Éppen ezért érdemes tudni, hogy miként kerülhetjük el a vidékre jellemző mérgeskígyók, azaz a viperák marását.

Mit tehetünk a mérgező kígyómarások elkerüléséért, illetve akkor, ha mégis megtörtént a baj?
2024. április 27., szombat

Zsögödben kezdődött, a csíkszeredai kórház közelében folytatódott a medvejárás

Medve az egyik üzemanyagtöltő-állomás közelében, majd medve a Dr. Dénes László utcában - figyelmeztették a csíkszeredaiakat és a környéken lévőket a Ro-Alert rendszeren pénteken késő este és szombatra virradóan.

Zsögödben kezdődött, a csíkszeredai kórház közelében folytatódott a medvejárás
2024. április 26., péntek

Két útkereszteződésben aszfaltoznak szombattól Marosvásárhelyen

Szombaton – a tavaszi vakációt is kihasználva – két fontos útkereszteződésben kezdik meg az aszfaltozást Marosvásárhelyen.

Két útkereszteződésben aszfaltoznak szombattól Marosvásárhelyen
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!