Híd a múlt, a jelen és a jövő között – felavatták az etédi falumúzeumot

Az a régi elképzelés, hogy Etédnek ismét múzeuma legyen, hogy Etéden ismét szóljon a timbora, valósággá vált – fogalmazott köszöntőbeszédében Szilveszter Attila, a község polgármestere.

„Valamikor 2019-ben fogalmazódott meg bennem, hogy valamilyen formában emléket kellene állítani csodálatos szülőfalumban, hogy valamilyen formában el kellene mondani,

Elhangzott, a falumúzeumnak otthont adó portát az önkormányzat vásárolta meg, majd nekifogtak a felújításnak, és eközben folyamatosan gyűjtötték a régi használati- és dísztárgyakat.

– osztotta meg a jelenlévőkkel a polgármester. „Mert a múlt ismerete, az őseinktől örökölt népszokásaink, nyelvünk ismerete az az alappillér, ami által nemzetünk fennmaradt, az alappillér, amire építkeznünk kell a jelenben azért, hogy jövőt teremtsünk gyermekeink, unokáink számára itthon, Etéden. Mert, miközben maradandó emléket állítunk a múltnak, felelősséggel építjük a jelent, és a jövőt. Ezt tették őseink a régi időkben, és ezt kell tenni nekünk is a jelenben. Ez mindannyiunk kötelessége!” Hangsúlyozta, legyen ez a porta iránytű, legyen a kulturális tevékenységek helyszíne, teljen meg élettel, gyermekzsivajjal az udvar, legyen hangos népdalainktól, illatozzon a kemencéből a friss kenyér illata, csattogjon a szövőszék. Egymást váltsák a helyi kézművesek, hímezzenek, emlékezzenek, meséljenek történeteket a régi időkről, mert ebben a rohanó világban nem elég csak ápolni, pátyolgatni a hagyományt, hanem azt meg kell élni közösen, közösségben, egyetértésben.

Az ünnepségen jelen volt Latorcai Csaba, a magyar Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, aki köszöntőbeszédében kiemelte, szorgos kezek munkáját dicséri a megújult épület, az összefogás és az együttműködés közös sikerét hirdeti az etédi falumúzeum.

„Saját keserű történelmi tapasztalatainkból tudjuk, ahol arat a halál, ott csak a pusztulás az út. A történelmi tapasztalataink mondatják velünk, hogy alkotni, építeni csak békében lehet. Gyermekek csak békében születnek. Szellemi, lelki, anyagi értelemben gyarapodni csak békében lehet. Városainkat, falvainkat megújítani, épületeinket, útjainkat felújítani, korszerűsíteni csak békében lehet. A körülöttünk, velünk élő népekkel csak békében lehet eredményesen együttműködni. Ezért is döntő, hogyan alakult a kontinens sorsa a néhány nap múlva, június 9-én sorra kerülő európai parlamenti választásokon. Háború vagy béke? Erre kell határozott, és a békét támogató választ adnunk nekünk magyaroknak, székelyeknek.” Hangsúlyozta,

„Szurkolunk a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és jelöltjeinek azért, hogy ezen az Európa jövőjét eldöntő szavazáson olyan eredményt érjenek el, amely erős legitimitást ad a békepárti álláspontnak. Ehhez szükség van az önök támogatására is, hogy ezek a jelöltek sikeresen és eredményesen képviselhessék érdekeiket, és álljanak ki a béke mellett. Erősítsük meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőivel a békepárti álláspontot, hogy Közép-Európa népei, benne mi, magyarok a 21. században békében és együttműködve legyünk sikeresek, és legyünk képesek az Európát fenyegető legújabb kori kihívásokra korszerű, és a jövő nemzedékért felelősséget vállaló válaszokat adni. Így őrizzük meg közösen a földet, amelyre a haza épül, s a hazát, amelyre a jövő épül” – mutatott rá Latorcai Csaba.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szövetségi elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a kaláka, az összefogás, amellyel az etédi falumúzeum is elkészült, mindig azt jelenti, hogy közösséget építünk. Akkor, amikor az emberek együtt elterveznek valamit, összefognak, kalákában elkészítik, akkor összeköti őket a közös munka, a sok közös élmény, közös értékek, amelyekért együtt cselekedtek.

„Békepártinak lenni egy dolgot jelent csupán: hogy az élet pártján állsz. Aki háborúpárti, az a pusztítás és a halál pártján áll. Mi azért vagyunk békepártiak, mert az élet teszi lehetővé az alkotást, az értékteremtést. És azért fogunk küzdeni, hogy a háborúnak vége legyen, hogy béke legyen. Az erdélyi magyar emberek az elmúlt százakárhány esztendőben a háborúból még semmit nem nyertek. Minden háborúban veszítettünk. Nekünk azért van békére szükségünk, hogy együtt, a Kárpát-medencei összes magyar közösséggel tudjunk jövőt tervezni, építeni, értékeket alkotni. Erre a felelősségre szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét” – zárta beszédét.

Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának alelnöke, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke beszédében rámutatott,

„Van más jó hír is, hiszen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának egyik konkrét eredménye éppen Etéd községben valósul meg, hiszen nyolc hagyományos portát fognak felújítani európai uniós pénzből, kormányzati segítséggel. Két ilyen község van Hargita megyében, akik sikeresen pályáztak erre: Csíkszentgyörgy és Etéd. Ez azt is mutatja, hogy van egy erős akarat, szándék az itteni vezetésben arra, hogy mindazt az épített örökséget, hagyományokat, legyen az a timbora, vagy a hagyományos építkezési szokásokkal megépített porták, azokat meg kell őrizni. Mert nem a múltat őrizzük meg ezzel, hanem irányt mutatunk a közösségi fejlődésünknek.”

A felszólalók sorában Antal Lóránt szenátor kiemelte, egy közösség akkor tud építkezni, megmaradni, ha meg tudja határozni azt, hogy ki is ő igazán, hogy honnan jön, kik voltak az ősei, és hová tart. „Egy falumúzeumnak az az elsődleges célja, hogy egy hagyományos épületbe bevisszük a múltunkat, azokat az elemeket, amelyeket őseinktől kaptuk, őseink hagytak ránk, pontosan azért, hogy tudjuk, hogy honnan jövünk, kik vagyunk és mit akarunk.” Ladányi László Zsolt parlamenti képviselő pedig elmondta, hogy 27 évvel ezelőtt járt először Etéden – azóta még számtalanszor –, és azt látja, hogy ez a vidék megújult. „Ezek az összefogások, együttműködések azok, amelyek fontosak számunkra és amelyek előre visznek.” A felszólalók mindannyian felhívták a figyelmet a június 9-ei választáson való részvétel fontosságára.

Az ünnepi beszédeket követően Szakács Zsolt etédi református lelkipásztor és Bálint István római katolikus plébános szóltak a jelenlévőkhöz, és áldották meg a portát. A falumúzeum avatóünnepségén Demeter Miklós hangszerkészítő timborajátéka is felcsendült, Birtalan Margit óvónő szavalata és Tiboldi Sándor Etéd történetéről szóló előadása is elhangzott. Fellépett a Forgórózsa néptáncegyüttes, az etédi kórus, valamint az etédi gyerekek ünnepi műsorral örvendeztették meg a közönséget.