Hetven százalékban már elkészült a csíkszeredai szennyvíztisztító-állomás

Fotó: Kristo Robert

A csíkszeredai derítőállomás modernizálása hetven százalékban elkészült. A Vegyépszer Zrt. Által végezett munkálatok teljes befejezésére azonban május végéig, június elejéig még várni kell. A felújítás késlekedése az előre nem látható problémák miatt történik „vannak dolgok, amik menet közben derülnek ki, amire előre nem lehet számítani” – fogalmazott Zólya László, a Harvíz Rt. vezérigazgatója.

Létai Tibor

2010. április 14., 15:322010. április 14., 15:32

Fotó: Kristo Robert

A városi szennyvíz tisztítása december közepe óta folyamatosan zajlik, tehát az elmúlt esztendő végétől nem kerül tisztítatlan szennyvíz az Oltba. A többlépcsős rendszer fontosabb elemei elkészültek. A durvarács-szűrő a régi maradt, biztonsági okokból megtartották. A régi zsírtalanítómedence teljesen átalakult, helyet adva a finomszűrőnek és az iszapprésnek. Felújult a szennyvízfelemelő, az előülepítő, a levegőztető medence és az utóülepítő, ezek a rendszerelemek teljes gőzzel üzemelnek. Hátra van még az iszapsűrítő medence, az iszapvisszaforgató és a biogáztermelő részleg megújítása.

Zólya László a derítőállomáson zajló munkálatokról elmondta: a csíkszeredai állomáson nyomon lehet követni a derítőállomások fejlődési, modernizálási szintjeit. A mostani már egy háromgenerációs derítőállomás lesz. Az elsőt még a nyolcvanas években alakították át a kornak megfelelően, ami már a második generációnak számított, a biológiai lépcső beiktatásával, a levegőztető medence megépítésével, ahol az aktív iszap termelésével fokozták a tisztítás hatásfokát. A jelenlegi már a harmadik generáció, ami háromlépcsős: mechanikai, biológiai és vegyszeres tisztítási rendszer egy sokkal magasabb tisztítási hatásfokkal mint az eddigiek.

Az első generációs derítőállomás több elemét a modernizálás következtében gyakorlatilag kivonták a rendszerből, ezek jövőbeni felhasználásáról több elképzelés is létezik, például az üresen álló használaton kívül lévő medencékben halat is lehetne tenyészteni a tisztított szennyvíz felhasználásával, de a parlagon álló egykor az iszap szárítására használt területet is hasznosítani lehetne energia fűz termelésével – tárta fel gondolatait az igazgató.